195033. lajstromszámú szabadalom • Tükörbevonatú búrával rendelkező villamos lámpa
195033 energiáját a bura üvege gyakorlatilag nem nyeli el. Ily módon az üvegben nem jönnek létre feszültségek. Abban az esetben, ha a hőforrás, például egy égő hevíti a lámpa burájának üvegét a legkisebb lágyulási hőmérséklete fölé, vagyis lámpaüveg esetén mintegy 495°C-ra, akkor ajánlatos az üvegben a feszültségeket eltüntetni az üveg fokozatos hűtésével. Általában azonban az üvegben a feszültségek kialakulása elkerülhető akkor, ha a hőmérsékletet kismértékben a legkisebb lágyulási hőmérséklet alatt tartjuk. Tüzetes megfigyeléskor az alumínium-oxid réteggel bevont zóna fehéres fátyolként látszik az átlátszó falrészen. Ez azonban nem befolyásolja hátrányosan a lámpa külső meg-3 jelenését. Jóllehet, az alumínium-oxid réteg világosan megfigyelhető Auger elektron-spektroszkópiával (AES). Az alumínium-oxid réteggel (Z) ellátott 5 zónát AES segítségével megvizsgáltuk (t=0) az Al, O és Si jelenléte szempontjából. A mérést követően Ár ionokkal bombáztuk 1 percen keresztül, és ismét elvégeztük a mérést (t=l). A harmadik mérést egy további 1 per- 10 ces bömbázás után végeztük el (t=2). Ugyanezt a vizsgálatot elvégeztük a tükörbevonatú falrészen (M), valamint egy másik lámpabura falrészén azon a részen, amelyen az alumínium réteg lúggal történő maratással lett 15 eltávolítva (E). Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 4 I. táblázat t (min) 0 (at%) A1 (at%) Si (at%) Z 57 43 nd. 0 M 65 35 nd. E 65 2 33 Z 58 36 6 1 M 2 98 nd. E 65 1 34 Z 58 24 18 2 M 1 99 nd, E 65 nd. 35 nd, nem mérhető. A táblázatból látható, hogy a tükör (M) felületén (t=0) alumínium-oxidból áll, és a mélyebben fekvő részeken (t=l; 2) fém alu- 40 minium van. Az alumínium rétegtől maratással (E) megszabadított falrész felületén (t= =0) nagyon kis mennyiségű (2 at%) alumínium van oxid formájában, ezen felület alatt ez a mennyiség feleződik (t=l), majd ezt követően semmi nem található (t=2). A talál- 45 mány szerinti lámpa zónájában (Z) ezzel szemben a felület (t=0) teljes mértékben alumínium-oxid található (szilícium nem található). A felszín alatt a szilícium-tartalom 5Q növekszik (t=l,2). Szintén ezen a részen az alumínium-oxid formájában van jelen, amint azt a spektrométer jeléből is meg lehetett állapítani. Az alumínium-oxid film, amely a felszínén lényegében szilíciumtól mentes, a találmány szerinti lámpa zónájára jellemző, ellentétben azon falrész üveg felületével, amely a tükröző alumínium rétegtől maratással van megszabadítva, és amely üveg felület nagyon kis mennyiségű alumínium-oxid maradékot 60 tartalmaz. A találmány szerinti villamos lámpa fényforrása lehet egy izzószál, vagy egy ionizálható gáztöltésben egy elektródpár. 65 A tükörbevonatú falrésznek különböző alakjai lehetnek, így például gyűrű alakú lehet abban az esetben, ha reflektor lámpáról van szó, és félgömb-alakú lehet körte alakú tükörlámpa esetén. A találmány szerinti lámpa kiviteli alakjait az alábbiakban a rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy körte alakú tükörlámpát mutat oldalnézetben, részben kitörve, a 2. ábra egy gyűrűtükrös lámpát mutat oldalnézetben, szintén részben kitörve. Az 1. ábrán egy körte alakú tükörlámpa látható, amelynek vákuumtömören lezárt, fúvott üvegű 1 burája, valamint ennek 2 legnagyobb átmérője van. Az 1 bura átlátszó 3 falrésszel és belső felületén alumínium rétegből kialakított tükörbevonattal ellátott 4 falrésszel rendelkezik, a tükörbevonatnak 5 széle van, amely az 1 bura 2 legnagyobb átmérője közelében van. Az 1 burában fényforrásként 6 izzószál van elhelyezve, és az 1 bura falán 7 áramátvezetők nyúlnak be a 6 izzószálhoz. Az 1 burának nyak alakú 8 falrésze van, amely részen az 1 bura le van zárva, és ezen nyakrészen van a lámpa 9 feje. Az 1 bura belső felületének 10 zónája van, amely átlátszó alumínium-oxid réteggel van bevonva, amely a tükörbevonatú 4 falrész 5 széléhez csatlako-
