195030. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülőlámpa javított elektróda elrendezéssel
195030 4 zete a katódként viselkedő elektródákon egymástól eltérő, az elektródák hőmérséklete ezekben a talppontokban jellemzően szintén eltérők. A jelenség magyarázata az lehet, hogy egy közönséges nagynyomású kisülő lámpában, amelynek két azonos emittáló anyag nélküli huzaltekercses elektródája van, vízszintes helyzetű működésnél egy adott helyzetben a kisülő ív talppontja az egyik elektródán alkalmasint geometriailag azonos lehet a másik elektródán levő talpponttal. Ha azonban ezt a lámpát egy, az elektródákon átmenő vízszintes tengely körül körbeforgatjuk, például, ha a világítótestet, amelyben ez a lámpa van, felfelé irányítjuk, akkor a kisülő ív talppontja az elektródán körben eltolódik oly módon, hogy állandóan az elektródák felső oldalán legyen. Ennek eredményeképpen egy ilyen, azonos elektródákkal rendelkező közönséges lámpában a körülforgatás után a kisülő ív talppontja az elektródák geometriailag különböző pontjaira kerül, és a lámpa viliódzik; ami azt jelenti, hogy a hálózati feszültség első félperiódusában a lámpa nagyobb (vagy kisebb) fényfluxust bocsát ki, mint a második félperiódusban. 50 vagy 60 Hz frekvenciájú hálózati feszültség esetén ezek a változások szemmel megfigyelhetők. Kísérleti személyek észlelték a villódzást, ha annak mértéke legalább 2%-kal meghaladja a másik félperiódus átlagos fényfluxusának értékét. Másrészről,a találmány szerinti nagynyomású kisülő lámpában a tekercselt elektródák nem azonosak, hanem azok egymás tükörképei. A huzal az egyik elektródán, például az óramutató járásával ellentétes irányban van feltekercselve, és a másik elektródának a huzala az óramutató járásával egyező irányban van tekercselve. Ezen túlmenően, ezek az elektródák a lámpába úgy vannak szerelve, hogy azok legalább lényegében egymás tükörképében legyenek elrendezve. Ennek eredményeképpen a lámpa bármilyen vízszintes helyzetében a kisülő ívnek az elektróda felső oldalán levő talppontja egy olyan pontban van, amely geometriailag legalább lényegében azonos a másik elektróda felső oldalának pontjával. Ezt részletesebben a rajzok segítségével fogjuk ismertetni. A már említett 1 591 617 számú GB szabadalmi leírás nem említi a lámpa villódzását, és ennek a jelenségnek az elnyomását. A tekercselt elektródák emittáló anyagot zárnak körül, és a geometriai méretek következtében nem is tudnák biztosítani a találmány szerinti lámpa előnyös tulajdonságait. Az elektródákat annak érdekében deformálták, hogy azokat a megfelelő bemélyedő üregben tudják elhelyezni, és hogy azok végfelülete egyvonalba essék a lámpa burája falának belső felületével. Sem a leírás, sem a rajz nem utal arra, hogy az elektródák egymás tükörképei kell, hogy legyenek; sem arra, hogy azokat ellentétes értelemben kell tekercselni. 3' Még ha azt feltételezzük is, hogy az elektródák egymás tükörképei, akkor sem derül ki a leírásból és/vagy a rajzból, hogy az elektródák egymás tükörképeiben helyezkednek el. A találmány szerinti lámpa huzaltekercs elektródái csavarvonalban tekercselhetők, amelynek menetemelkedése állandó lehet. A huzaltekercsnek lehet egy tekercseletlen vége, ameiy (részben) egy árambevezető részét képezheti, és például a lámpa burájának falába benyúlhat. Egy másik lehetőség szerint egy árambevezető köré egy vagy több menetből álló, szorosan megfogó huzaltekercs készíthető. Az elektróda huzaltekercsét egy második huzaltekercs veheti körbe legalább részben koncentrikusan, vagy az maga is körülvehet egy második huzaltekercset. Egy további lehetőség szerint az elektróda állhat egy huzalból, amelyből egy első menetréteget készítünk, amely köré ugyanabból a huzalból egy második menetréteg van készítve. A találmány szerinti nagynyomású kisülő lámpa lehet egy nagynyomású higanykisülő lámpa, például halogenid adalékkal, vagy egy nagynyomású nátrium kisülő lámpa. A lámpa burája lehet kvarcüvegből vagy kristályos anyagból, mint például alumínium-oxidból vagy ittrium-alumínium-gránátból. A lámpa buráját egy külső bura veheti körül. A 2 667 592 és 2 682 007 számú US szabadalmi leírás mindegyike ismertet egy olyan rövidívű kisülő lámpát, amelyben az elektródák mindegyike egy egyenes wolfram huzalból áll, amely köré vékonyabb huzalok vannak tekercselve, annak szabad végétől adott távolságra. A rajzok arra utalnak, hogy az egyik elektróda vékonyabb huzalai a másik elektródáénak tükörképei, és hogy azok egymás tükörképében vannak elhelyezve. Ez azonban a szabadalmi leírásban nincs ismertetve. Ezekben a rövidívű kisülő lámpákban az elektródák közötti távolság egyenlő az egyenes wolframhüzal szabad végei közötti távolsággal. Az elektródák köré tekert vékonyabb huzalok közötti távolság következésképpen lényegesen nagyobb. Ezzel összhangban állapítják meg az említett szabadalmi leírások, hogy a kisülő ív talppontja az egyenes wolframhuzal szabad végén van abban az esetben, ha a lámpa stabil működésű. Ezért az egyik elektródán a kisülő ív talppontja geometriailag azonos helyen van a másik elektródán levő ív-talpponttal. Ezért egyenes, huzal-alakú elektródáknál nincs jelentősége annak, hogy a lámpa esetlegesen viliódzik, sem annak, hogy a huzalok, amelyek az elektródák köré, azok szabad végétől jelentős távolságra vannak feltekercselve, úgy vannak tekercselve, hogy azok egymás tükörképei legyenek, valamint annak sincs jelentősége, hogy azok egymás tükörképében vannak-e elhelyezve. Az említett szabadalmi leírások rajzai nem adnak semmiféle útbaigazítást a jelen találmány szerinti lámpa szerkezeti kialakítására nézve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
