195029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagynyomású kisülőlámpa, elsősorban nátriumlámpa kerámiabúrájának lezárására és az eljárással előállított lámpa

A találmány nagynyomású kisülőlámpa, elsősorban nátriumlámpa egyik végén saját anyagából zárt kerámiaburájának (kisülőedé­nyének) olyan lezárási eljárására vonatkozik, amelynek során a bura nyitott végét zománc­kötéssel egyesítik az árambevezetőket hor­dozó kerámiatárcsával. A találmány továbbá az eljárással előál­lított olyan nagynyomású kisülőlámpára el­sősorban nátriumlámpára is vonatkozik, amelynek egyik végén saját anyagból zárt, adalékanyag és nemesgáz töltetet tartalmazó kerámiaburája és ahhoz zománckötéssel rög­zített, az árambevezetőket is hordozó kerá­miatárcsája van. A nagynyomású kisülőlámpák napjainkban ismert kiviteli alakjainál, illetve azok előál­lítása során általánosan ismert a méretek, illetve teljesítmények csökkentésével párhu­zamosan, az égőtest szivattyúzási és befor­­rasztási műveletének végrehajtásakor fellépő probléma: szívócső nélküli nagynyomású ki­sülőlámpáknál a gondot a kisülőedény és az azt lezáró kerámiatárcsa beforrasztási zóná­jában a zománcanyag megolvasztásához szükséges 1200-1500°C hőmérséklet fenntar­tása és azzal egyidőben az egyre kisebb mére­tű égőtest "másik végén" az adalékanyag elpárolgását megakadályozó 80°C alatti hő­mérséklet biztosítása okozza. Az ehhez szük­séges hőfokgradiens már 35 W névleges tel­jesítményű, kb. 35 mm hosszú égőtest eseté­ben is alig biztosítható, illetve a kerámia­­anyag hőfokgradiens tűrőképességének ha­tárán van. Szívócsöves kiviteli alak esetében a fenti probléma kiesik ugyan, de a viszony­lag nagyméretű szívócső nagy hővesztesé­get jelent, és a külső hidegpont a kerámia­részek túlfűtését igényli. Az ismert megoldások a szükséges hi­degpont hőmérséklet biztosításához példá­ul igen széles hőreflektáló bilincsek alkalma­zását teszik szükségessé, melyek lényegesen csökkentik a lámpák fényhasznosítását. Az égőtest méretének csökkentése és ugyanakkor a szívócső elhagyása érdekében ismertté vált a 60-127634. számú JP közzé­tételi iratból az olyan kisülőlámpa, amely egyik végén lapított kialakítású fémhalogén­­-lámpákhoz hasonlóan "egyvégén beforrasz­tott” kerámiaburát és a bura nyitott végének lezárására árambevezetőket rögzítetten hor­dozó, a burával gyűrű-szerű zománckötés­sel egyesített kerámiatestet tartalmaz. Nagynyomású lámpák gyártásához vi­szont gazdaságosan nem használható a konst­rukció. A bura és a lezárótest egyesítése során ugyanis a gyűrűszerű zománcot meg kell olvasztani. A közölt hő hatására a burá­ban lévő töltet nyomása nő, és az olvadt zo­máncon a bura töltete "átfúj", azaz a gyár­tás során a töltet anyagának egyrésze elvész, és a kiáramló gáz a zománcot is elmozdítja helyéről. Az volt a célunk, hogy olyan eljárást hoz­zunk létre az "egyvégén leforrasztott" kerá- 2 1 miaburájú lámpa burájának lezárására, amely mentes a fenti hátránytól, azaz amely­nél a kerámiabura és a kerámiazárótest zo­mánckötésének kialakítása alatt a burában lévő töltet teljés mennyisége a burában ma­rad. Felismertük hogy ha a lezárótestet olyan kerámiatárcsából alakítjuk, amelynek kereszt­­metszete nagyobb, mint a bura belső kereszt­­metszete és célszerűen azonos a bura külső keresztmetszetével, akkor szereléskor ráhe­lyezhető a tárcsa a burára, és ezzel egysze­rűsödik a lámpa gyártása. Továbbá azt is felismertük, ha egy képlékeny, magas olva­dáspontú fémből egy tömítőgyűrűt helyezünk a tárcsa és a bura nyitott végének homlok­felülete közé, akkor az, a bura és a tárcsa kö­zött megfelelő szorítóerőt alkalmazva, tömí­­teni fog amíg a bura és a tárcsa között a zo­mánckötést kialakítjuk. A fémgyűrű tömítő hatása következtében a burában levő töltet, amelynek nyomása megnő miközben a zománc­kötést kialakítjuk, a burában marad. Nem tud a töltet "átfújni" az olvadt zománcon, illetve nem tudja a zománcot elmozdítani. Ahhoz, hogy a fémgyűrű megfelelően tömítsen, kép­lékenynek kell lennie, így tud stabilan fel­feküdni mind a bura homlokfelületére, mind a tárcsára. Ezt a képlékeny tulajdonságát a zománc megolvadás» hőmérsékletén is meg kell tartania. Ezenkívül hőtágulási együtt­hatójának illeszkednie kell a bura és a tár­csa anyagainak hőtágulási együtthatójához. A burában lévő töltet korrozív hatásával szem­ben is ellenállónak kell lennie. Ezen követel­ményeknek a legelőnyösebben a nióbiumból álló folytonos fémgyűrű tesz eleget. Ha a ki­sülőtérben lévő anyagok a fémre nézve kor­­rozívak, akkor a tömítőgyűrű a kisülőtér fe­lé eső felületén korrózióálló réteggel van ellát­va. Felismeréseink alapján nagynyomású ki­sülőlámpa, elsősorban nátriumlámpa egyik végén saját anyagából zárt kerámiaburájá­nak, előnyösen alumínium-oxid-burájának lezárására vonatkozó eljárást dolgoztunk ki. Az eljárás során a bura nyitott végéhez hő hatására megolvasztott, majd megfele­lően hűtve megszilárdított zománcgyűrű se­gítségével olyan kerámiatárcsát, előnyösen alumínium-oxid-tárcsát forrasztunk, amely pl. vákuumzáró módon hordozza a rajta át­haladó árambevezetőket. A találmány értel­mében az eljárást úgy fejlesztettük tovább, hogy a bura nyitott végének homlokfelüle­tére belső — abban az értelemben, hogy a bura belseje felé eső — folytonos képlékeny fémből álló tömítőgyűrűt, evvel koncentriku­san külső — abban az értelemben, hogy a bura belső terével nem érintkező — zománc­­gyűrűt és ezekre az árambevezetőket is hor­dozó és a bura belső keresztmetszeténél na­gyobb, célszerűen a bura külső keresztmet­szetével azonos keresztmetszetű tárcsát he­lyezünk, az adalékanyag és nemesgáz töltet­2 195029 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents