195010. lajstromszámú szabadalom • Digitális váltakozófeszültség effektívmérő berendezés

1 195010 2 A találmány tárgya digitális váltakozófe­szültség effektiv értékmérő berendezés. Digitális vállakozófeszültség effektiv érték­mérő berendezéseknél a legfontosabb köve­telmény, amelyet egy ilyen mérőberendezés­sel szemben támasztanak a nagy pontosság. A nagy pontosság eléréséhez egy igen hatá­sos tényezőt jelent a digitális feszültségmé­rők átalakítási tényezőjének multipl ikációs korrekciója, ahol egy különleges vizsgálófe­szültség segítségével kiszámolnak egy kor­rekciós tényezőt, amelyet azután váltakozó feszültség mérésénél a íeszültségmérőhöz tartozó számítógép segítségével figyelembe vesznek. Az ismert digitális váltakozófeszültség ef­fektiv értékmérő berendezések a következő elemek soros kapcsolásából vannak kialakít­va: váltakozófeszüitségü erősítő, a váltako­­/.óíeszültség effektiv értékét egyenfeszültség­­gé alakító átalakító, analóg-digitál átalakító, digitális számítógép, továbbá egy vizsgáló feszültséget előállító váltakozófeszüitségü generátor. Ilyen felépítésű berendezéseket is­mertet például a Hewlett-Packard Journal az 1983. 2. számában, valamint ilyet ír le Jack P. Trautman, Lowrence A. Des-Jardin a »Hordozható, olcsó, jó minőségű digitális multiméter« ismertetésénél. Ebben a feszültségmérő berendezésben az átalakítási tényező korrekciója úgy történik, hogy előre megadott nagyságú vizsgálófe­szültséget kapcsolnak a feszültségmérő be­menetére. Ezt a feszültséget megmérik, és a korrekciós tényező a tényleges vizsgálófe­szültség és a mért vizsgálófeszültség ará­nyából adódik. Váltakozófeszültség mérésé­nél ezt a tényezőt a váltakozófeszültség érté­kének és ennek a korrekciós tényezőnek a szorzásával veszi figyelembe a számítógép. Ezáltal lehetséges az, hogy a feszültségmé­rés során jelentkező egyik fő hibaforrást ki­küszöböljük. Egy további hiba abból adódik, hogv a váltakozófeszültség effektiv értékét egyenfeszültséggé alakító átalakító karakte­risztikája nem lineáris. Ezt a hibát a kons­tans vizsgálófeszültség nem küszöböli ki. A nemlinearitás következtében fellépő hi­bát csökkentendő egy, a mérendő feszültség­hez értékében közeleső feszültséget kell vizs­gálófeszültségként kiválasztani. Egy másik ismert digitális váltakozófe­szültség effektiv értékmérő berendezés, ame­lyet a 606207 sz. SEI szerzői tanúsítvány is­mertet, úgy van kialakítva, hogy a nemlineari­tás következtében fellépő mérési hibákat szintén kiküszöböli. Ez a feszültségmérő be­rendezés sorosan kapcsolt váltakozófeszült­ségű erősítőt, a váltakozófeszültség effektiv értékét egyenfeszültséggé alakító átalakítót, analóg-digitál számítógépet, továbbá analóg tárolót és kapcsolókat tartalmaz. Ez a fe­szültségmérő berendezés két szakaszban mű­ködik. Az első szakaszban'a mért váltakozó­feszültséget átalakítja egyenfeszültséggé, a második szakaszban pedig azt az egyenfe­­szültséget egy egyen-váltó átalakítóval ala­kítja át a vizsgálófeszültséggé. A vizsgáló­­feszüitség van azután a digitális feszültség­mérő bemenetére csatlakoztatva és egyenfe­szültséggé alakítva. Az analóg-digitál szá­mítógépben kerül kiszámításra a korrekciós tényező, amely a vizsgálófeszültség képzésé­hez felhasznált egyenfeszültség aránya ah­hoz az egyenfeszültséghez, amelyet a vizs­gálófeszültség átalakításával nyertünk. A mérés eredményét az analóg-digitál számító­gép adja ki, amely a mérendő váltakozófe­szültség átalakításával kapott egyenfeszült­­séget szorozza meg a korrekciós tényezővel. Mivel a vizsgálófeszültség e fent ismerte­tett feszültségmérő berendezésben a méren­dő feszültséggel arányos, azaz nagyságren­dileg a mérendő feszültséggel egyezik meg, a nemlinearitásból származó hiba valóban jelentős mértékben csökken, mégpedig annál jobban, minél inkább megközelíti a vizsgá­lófeszültség a mérendő feszültséget. A fent ismertetett feszültségmérő berende­zésben az átalakítási tényező azonban csak egyetlen frekvenciánál korrigálható, mégpe­dig annál a frekvenciánál, amely a vizsgá­lófeszültség frekvenciájának felel meg. A szé­lessávú váltakozófeszültség effektiv érték­mérő berendezéseknek, amelyek egészen 100 MHz-ig működnek, a korlátozott pontos­ság annak a váltóáramú erősítőnek a frek­­venciahibájábó! fakad, amely a feszültségmé­rő kapcsoláshoz tartozik. Annak érdekében azonban, hogy a válta­­kozófeszültségű erősítő frekvenciahibája csökkenjen, a vizsgálófeszültséget is ugyan­olyan spektrális összetételűre kell előállíta­ni, mint amilyen a mérendő feszültség spekt­rumképe. Ezt a célt szolgálja a vizsgálócsa­torna. Ismeretes egy olyan szélessávú váltakozó­­feszültségű erősítő, amely egy mérőcsatornát és egy vizsgálócsatornát tartalmaz. Minde­gyik csatorna tartalmaz sorosan kapcsolt kapcsolót, váltakozófeszüitségü erősítőt, vál­takozófeszültségből egyenfeszültséget előállí­tó átalakítót, ahol a csatornakimenetek egy analóg számítógép bemenetére vannak csat­lakoztatva, és a vizsgálócsatorna váltakozó feszültségű erősítőjének a kimenete feszült­ségosztón keresztül van a mérőcsatorna kap­csolójának első bemenetével összekötve, amely mérőcsatorna második bemenete a vizsgálócsaíorna kapcsolójának első bemene­tével van összekapcsolva és a feszültségmé­­rö bemenetét képezi. A vizsgálócsatorna má­sodik bemenete közös sínre van kapcsolva, gyakorlatilag le van földelve. Ez a berende­zés van a 478258 sz. SU szerzői tanúsítvány­ban ismertetve. Ebben a feszültségmérő berendezésben a vizsgálófeszültséget a mérendő feszültségnek váltakozófeszültségű erősítőben történő erő­sítésével, majd azt követően feszültségosztó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents