195009. lajstromszámú szabadalom • Elektroakusztikus feszültségmérő berendezés

1 195009 A találmány elektrosztatikus nagyfeszült­ség mérésére alkalmas berendezésre vonat­kozik, amely a mérőszondában elhelyezett feszültségosztó segítségével előállított jelet digitális kijelzésű millivoltmérővel teszi köz­vetlen leolvashatóvá. A nagyfeszültségű elektrosztatika ipari al­kalmazásának gyors elterjedésével, illetve a különböző technológiáknál alkalmazott mű­anyagok feltöltődéséböl adódó elektrosztati­kus töltések által előidézett veszélyek növe­kedésével felmerült az igény egy, az iparban használható, célszerűen hordozható kivitelű kézimüszer iránt, valamint a fejlesztő labo­ratóriumokban és gyártásközi, szerviz-méré­sekhez használható műszer iránt. A jelenleg ismert és használatos elekt­rosztatikus feszültségmérő berendezések két csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok a műszerek tartoznak, amelyek a mérendő feszültségtől függő távolságra beállított gömbszikrakőzzel bírnak, és térerősséget mérnek. Az ilyen működési elven alapuló mű­szereknél a mérés pontosságát nagyban be­folyásolja a légnyomás, a levegő páratartal­ma és a huzat mértéke. Ezért a műszerek el­sősorban laboratóriumi műszerként jöhetnek szóba, és a mérési elvükből adódóan 20 és 100 kV közötti tartományban használhatók. Ilyen műszert ismertet a MESUCO svájci cég gyártmányismertetője (L 5602, 1975. ja­nuár, Wolfhausen), és a fenti elven működő műszereket gyárt az NSZK-beli STARKE­­SCHRÖDER cég is. A második csoportba azok a műszerek tartoznak, amelyek kisebb pontosságűak, általában hordozható kivitel­ben készülnek, azonban kisebb bemenő ellen­­állásúak, valamint az alkalmazott mérőszon­da kialakítása következtében kis energiájú elektrosztatikus terek hiteles mérésére nem alkalmasak, mert méréskor a sztatikus teret megváltoztatják, beavatkozásuk a mérési eredményt befolyásolja. Ilyen műszereket gyárt a svájci Wagner cég és az NSZK-beli Müller és Ransburg cégek, A találmány célja olyan — ipari és labo­ratóriumi használatra egyaránt alkalmas — elektrosztatikus feszültségmérő műszer kiala­kítása, amely a megfelelően nagy bemenő el­lenállása és a méröszonda kialakítása révén lehetővé teszi a kis energiájú sztatikus kö­rökben való pontos mérést. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egy elegendően nagy — legalább 50 Gohm — bemenő ellenállást biztosító fe­­szültségosztó, ez földelt árnyékolással ellá­tott szigetelőben van elhelyezve, amely szi­getelő legalább 200 kV-ig megfelelő villamos szilárdságú, és a hozzá kapcsolódó egyen-, valamint váltakozófeszültség mérésére hasz­nálható millivoltmérő alkalmas a sztatikus feltőltődések megfelelő pontosságú hiteles mérésére. A találmány tehát elektrosztatikus feszült­ségmérő berendezés, főként nagyfeszültségű 2 2 elektrosztatikus terek mérésére, amely fe­­szültségosztóból, hitelesítő potencióméterből, egyen- és váltakozófeszültség mérésére al­kalmas millivoltmérőből, valamint kijelző egységből áll, és a legalább 50 Gohm ellen­állású feszültségosztó és a hitelesítő potenció­­inéter egymással sorbakapcsoltan földelt ár­nyékolással ellátott, legalább 200kV-íg meg­felelő villamos szilárdságú szigetelőben van­nak elhelyezve, és ezekhez egymással villa­mosán sorbakapcsoltan és földelt árnyéko­lással ellátott burkolatban elhelyezve milli­voltmérő, analóg-digitális átalakító, kijelző egység és telep van csatlakoztatva. A méren­dő nagyfeszültséget célszerűen egy tapogató segítségével vezetjük a mérendő feszültség­­forrástól a feszültségosztóig oly módon, hogy a tapogató egy szigetelőben van elhelyezve, továbbá a feszültségosztó és a tapogató mé­rőcsúcsa közé szigetelőtárcsa is be van épít­ve a mérőberendezésnek a nagyfeszültségű tértől való elválasztása céljából. A szonda­szár, amelyben a feszültségosztó, a hitelesí­tő potencióméter van elhelyezve, továbbá a burkolat, amelyben a mérőberendezés többi eleme van elhelyezve, le van földelve, amely tény a mérőberendezés kezelőszekrényének biztonságát szolgálja. A mérő- és kijelzőegy­ség táplálására célszerűen egy telep van ah­hoz kapcsolva. A találmány szerinti elekt­rosztatikus feszültségmérő berendezést a to­vábbiakban egy-egy kiviteli alakjának rajzai segítségével mutatjuk be részletesen. A mel­lékelt rajzok közül az 1. ábra a mérőszonda, az abba beépített feszültségosztó, a milli­voltmérő és a kijelző elrendezési vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti mérőberendezés villamos kapcsolási és elrendezési vázlata. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál (egyen­­feszültség méréséhez kialakított kéziműszer 100 kV méréshatárral) az 1 feszöltségosztó és a 2 hitelesítő potencióméter a 3 árnyéko­lással ellátott 4 szigetelőből készült szonda­szárban került elhelyezésre. A mérendő jel a ű markolatban elhelyezkedő 7 telepről táp­lált 5 mérő- és kijelzőegység digitális kijel­zőjéről közvetlenül leolvasható. Az áramkör a 9 kapcsolóval helyezhető üzembe. A mé­rőberendezést a nagyfeszültségtől a 10 szi­getelő tárcsával és 11 szigetelő rúddal vá­lasztottuk el. A 12 tapogató segítségével csatlakoztatható a műszer a mérendő fe­szültségforráshoz. A kezelőszemély biztonsá­gát, valamint a berendezés zavarvédelmét a 8 földelés biztosítja. A 2. ábrán látható a teljes mérőkör kap­csolási és elrendezési rajza. A 12 tapogató­ról a 3 árnyékolás által védett 1 feszültség­osztóval sorbakapcsolt 2 hitelesítő potenció­­méteren keresztül a mérendő jel a 13 válasz­tó kapcsolóra kerül. Egyenfeszültség mérés­kor a jel egyenesen a 15 millivoltmérőbe jut, váltakozófeszülts'ég mérésekor egy 14 AC/DC átalakítón keresztül a mért váltakozó feszült­séggel arányos egyenirányítóit jel jut to-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents