195006. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai készítmény vesekövek brushit-tartalmának kimutatására

1 195006 Találmányunk vesekövek brushit-tartalmá­­nak felismerésére és kimutatására szolgáló diagnosztikai készítményre vonatkozik. A vesekő-betegség gyógyításának két irány­zata van, éspedig a tüneteket megszüntető sebészeti beavatkozás és a gyógyszeres ke­zelés, amely a kövek eltávolítását és képző­désük megszüntetését gyógyszerek segítsé­gével és az életmód rendezésével kívánja el­érni. A korszerű gyógyítás egyre nagyobb figyelmet szentel a megelőzésre, és e téren az orvos nagymértékben támaszkodik a kő­analízis eredményeire. A kőanalízis — a kövek minőségi és meny­­nyíségi összetételének meghatározása, a kom­ponensek kövön belüli elhelyezkedésének megállapítása, valamint a kő centrumának felismerése — eredményeiből következtetni lehet a kőképződést előidéző okokra, anyag­cserezavarokra, betegségekre, valamint a kő növekedése során a vizeletben történt elvál­tozásokra. A kövek összetételét és felépítését lénye­gesen befolyásolja, illetve megszabja az a kö­zeg, amelyből keletkeztek. A vizeletből kép­ződött közegben eddig több, mint 25 vegyü-A kőben elhelyezkedő komponensek keve­redési módja változatos. Egyes esetekben az egyik kőalkotó képezi a kő magját, míg a másik komponens a külső részt (kérget). Más esetekben változó összetételű rétegek rakódnak rendszertelenül egymásra. A kövek elemzése kémiai, vagy műszeres analitikai eljárásokkal történhet. A kémiai módszerek egyik csoportját a kvalitatív funkciós csoport- és elemanalízis képezi. E módszer szerint a feloldott kő ösz­­szetevőire megfelelő csapadékos, vagy szín­reakciók segítségével következtetnek. Heller (1860) izzitási és oldási próbák, továbbá a muroxid próba segítségével oxalát-, foszfát-, karbonát-, húgysav-, urát-, cisztin- és xantin köveket különböztetett meg. letet azonosítottak, azonban a klinikumban számottevő gyakorisággal csak az alábbi 8—10 fordul elő. 2 Vizelet pH (a kövek képződésének pH intervallumai) Whewellit 5,5—6,5 Weddellit 5,5—6,5 Apatitok 5,7—7,5 Struvit 6,5-8,5 Húgysav 4,6—5,5 Húgysav. 2H20 4,6—5,5 Urátok 6—7 Cisztin 5—6,5 Brushit 5,5—6 A köveket alkotó, több mint 25 vegyület azonban sohasem önmagában képez köve- 20 két. A legtisztább egykomponensű (másszó­val monominerális) kő is csak 90—98 %-os tisztaságú (húgysav, cisztin). Gyakoriak a többkomponensű (másszóval poliminerális vagy vegyes) kőféleségek. A gyakorlatban a 25 kövek 98,2 %-a az alábbi 13 típusba sorol­ható be: rövid jele wh wd+wd wd Caox.+bru ap/caf str+kap str+kap+hs str+kap+Caojc hs Hs+hsdi hs+Caos hsdi+Caox cys Heller módszerét Ultsmann (1982), Domans­­cn ki (1937) Kirby (1957), Maurer (1969), Re- 50 dinger és Rieche (1971), Richter (1967), Kleeberg (1972) és Sücker (1962), fejlesztet­ték tovább. A fenti módszerek előnye, hogy gyorsak és viszonylag egyszerűek, hátrányuk azonban, hogy csupán az elemek és atom- 55 csoportok jelenlétének igazolására alkalma­sak, míg azonos elemi összetételű oxalát­­-hidrátok, különböző kalcium-foszfátok, víz­mentes és kristályvizes húgysav, valamint különböző urátok megkülönböztetésére nem 60 alkalmasak. A kémiai módszerek korszerűbb módja a kvantitatív funkciós csoport- és elemanalízis. Maurer (1969), Schneider (1969), Kreutz- 65 mann és Ecke (1971), valamint Schneider 1. Ca-oxalát (0,9-1,1)H20+Ca-foszfát 2. Ca-oxalát (1,8-2,1)H2Û+Ca-foszfát 3. Ca-oxalát (1,8-2,1)H20+Ca-foszfát 4. Ca-oxalát+brushit 5. Hidroxil- és karbonát apatit, wnitlockit 6. Struvit+karbonát apatit 7. Struvit+karbonát apatit+húgysav 8. Struvit+karbonát apatit+Ca-oxalát 9. Húgysav (vízmentes) 10. Húgysav+kristályvizes húgysav 11. Húgysav+Ca-oxalát 12. Kristályvizes húgysav+Ca-oxalát 13. Cisztin 2

Next

/
Thumbnails
Contents