194997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott célra legalkalmasabb anyagok és technológiák kiválasztására és alkalmazási feltételeik meghatározására az anyagok és technológiák összehasonlító vizsgálata alapján
194997 Az alapséma tetszőleges szomszéd-határvonal esetén előnyösen alkalmazható. ügy a műtrágyázás!, mint a vetési műveleteket az üzem szokásos gépeivel végeztük el. A termésméréshez is üzemi kombájnt használtunk, hogy a különböző hibridek esetleges eltérő betakarításkori szemvesztesége is az üzemi technológiánál jelentkezővel azonos lehessen. A termést a kombájnokhoz adaptált elektronikus mérlegekkel mértük, parcellánként 35—50 sec. alatt. Egy mérési egység (parcella) területe 80 m2 volt, a teljes kísérlet területe ennek megfelelően egy helyen ~ 18 hektár volt, a mérési parcelláknál nem volt szükséges elválasztó utakat alkalmazni, a kezelések folytonos területi elrendezése következtében. Az eredmények egyértelműen mutatták a kálium túltrágyázást, az ezzel indukált környezetszennyező foszfor- és nitrogén túladagolást, ill. a nagyobb potenciális termőképességű fajtát a másikhoz képest, még öszszekevert, tehát a műtrágya és vetési sűrűségi kombinációk valódi értékrendjét eltakaró kalibrálási adatközlésnél is. Sőt, amikor a helyes kalibráló adatokkal elemezték az eredményt az is megállapítható volt, hogy ugyanazon a talajon, azonos technológiai műveletekkel, azonos gépek alkalmazásánál és azonos időjárásnál, a jobbik termőképességü fajta műtrágyázás nélkül több termést adott, mint a másik, a sokszáz kg hatóanyaggal való műtrágyázásnál. így az összehasonlító vizsgálat fontos irányt mutatott a környezetkímélőbb fajta alkalmazásával elérhető műtrágya megtakarításra, jobb műtrágya és talajtápanyag hasznosítására, és ami ezzel együtt jár, a környezet műtrágyaszennyezésének a csökkentésére a terméseredmények magas szinten való tartásával. Jelentkezett a találmány szerinti eljárásnak az az előnye is, hogy már abban az évben összemérhető voit az üzemi technológia többi eredménye és a kísérletben megmutatkozott potenciális lehetőség (közel 50q/hektár többlet mutatkozott a kísérlettel realizált maximális termés javára, 90q/hektáros üzemi terméseredmény mellett is!). A találmány szerinti eljárás a példaként bemutatott felhasználási területen kívül még számos más területen is legalább ennyire előnyösen alkalmazható, a vegyipartól az elektronikus alkatrészgyártásig, az üzemi gépsorok optimális beállításától az alapkutatási főirányok kísérleti ellenőrzéséig, az alapanyag és technológia fejlesztés, ellenőrzés, karbantartás szinte valamennyi területén. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás meghatározott célra legalkalmasabb anyagok és technológiák kiválasztására és/vagy alkalmazási feltételeik meghatározására az anyagok és technológiák összehasonlító vizsgálata alapján, amelyek során az adott (pl. ismert összetételű) különféle 10 17 anyagokat különböző technológiai kezelések függvényében vizsgálunk, és mérjük az alkalmazott technológia hatására megváltozott anyagjellemzőket, majd a mérési eredményeket értékeljük, és az egyes anyagokat rangsoroljuk -az adott alkalmazási célnak megfelelően, vagy a mérési eredmények alapján meghatározzuk, hogy az adott anyagjellemzővel rendelkező anyag, mely felhasználási célra a legalkalmasabb, azzal jellemezve, hogy az adott különféle anyagokra n (ahol n kettő, vagy annál nagyobb pozitív egész szám) dimenziós, a különböző anyagok esetén meghatározott gradiensű (változású) kombinációs kezeléseket alkalmazunk, amelynek során mérjük és regisztráljuk a kezelési értékeket, majd a kezeléseknek alávetett anyagban, ill. anyagokban és/vagy technológiáknál pontról-pontra meghatározzuk az anyagjellemzőket, és ezzel egyidőben az egyes kezelési értékkombinációknak megfelelő, összetartozó anyagjellemző értékeket a kezelési értékek függvényében tároljuk, majd az összetartozó anyagjellemző értékek elemző vizsgálata alapján meghatározzuk az adott célra legjobb anyagjellemzőkkel rendelkező anyagokat és/vagy technológiákat, és rangsoroljuk azokat, majd az optimálisnak tekintett anyagot kiválasztva a gradiens kezelést megismételjük a kezelési értékek beállítási pontosságával, illetve a mérési bizonytalanság értékével megnövelt kezelési értéktartományon belüli értékek esetére, célszerűen az előzőekben beállított gradienseknél kisebb meredekségfí változtatásokat végrehajtva, s ezen megismételt kezelési kombinációk során az elérni kívánt (a célszerűen megkövetelhető) pontossági értékeknek megfelelően megmérjük a beállított kezelési értékeket, valamint az ezen értékekhez tartozó anyagjellemzőket, s ezekből kiválasztva az optimális anyagjellemzőhöz tartozó kezelési érték-kombinációt (vagy kombinációkat), ezt tekintjük az adott célra legalkalmasabb technológiának, amit az üzemszerű gyártás, ill. termesztés során meg kell valósítani. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a közbenső technológiai paraméterek vonatkozásában a kezelési kombinációkat úgy valósítjuk meg, hogy hullámszerűen — tehát periodikusan, folytonosan növelve majd csökkentve — változtatjuk (ingadoztatjuk) azonos, vagy egymástól eltérő hullámhosszúságokkal (periódus-hosszúságokkal) az egyes kezelési beállításokat (pl. íntenzitási értékeket), és így a kezelési térben folyamatos vagy folyamatosnak tekinthető (az egyes szomszédos pontok között minimális a kezelési értékek közötti eltérés) beállítással valósítjuk meg a vizsgálni kívánt kezelési kombinációkat, vagyis azokat, amelyek függvényében az anyag, illetve technológia tulajdonságainak változásait össze kívánjuk hasonlítani. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az azonos kezdeti 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
