194997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott célra legalkalmasabb anyagok és technológiák kiválasztására és alkalmazási feltételeik meghatározására az anyagok és technológiák összehasonlító vizsgálata alapján
194997 4 ban ennek következtében a tulajdonságok csoportosulását létrehozó intenzitást stlx paraméterű eloszlásai vannak. Ilyen eljárást ír le például a 163 839 lajstromszámú HU szabadalmi leírás vagy az ezt kiegészítő 180 836 lájstromszámú HU szabadalmi leírás. Ezen ismert eljárásoknál az alapvető cél a kísérleti kombinációk minél pontosabb megvalósítása, az egyes kísérleti kombinációknak megfelelő anyag- és technológiai variációk függvényében az anyagtulajdonságok és az azokat biztosító technológiai variációk összefüggéseinek a feltérképezése, és ennek alapján technológiai optimum anyagonként megállapítása. Ezzel ellentétben, főleg a soktényezős és sokvariációs üzemi technológiai kísérletekkel járó problémák miatt, a gyakorlatban elterjedt az a módszer, hogy két teljesen különböző anyagból azonos technológiai lépésekkel létrejött eredményt egyszerűen összehasonlítanak, vagy teljesen azonos alapanyagra azonos technológia néhány kiválasztott (nem szisztematikusan kombinált) lépésvariációját, vagy teljesen eltérő technológiákat alkalmaznak és a létrejött eredményeket — a trendek, összefüggések elemezhetetlensége folytán — egyszerűen csak egymással hasonlítják össze, és ennek alapján alakítanak ki rangsort. Például azonos öntőberendezés azonos beállításainál két különböző mikroötvözö tartalmú sárgarezet öntenek szalaggá, majd nem vizsgálva az ötvözés öntési hőfok módosító hatását, a mikroötvözött sárgarezet minősítik jobbnak, holott ugyanolyan minőség az öntési hőfok megfelelő csökkentésével is elérhető lett volna (olcsóbban!). Vagy két különböző növényfajtát azonos tápanyagviszonyok között termesztenek és azt választják, amelyik többet termett az adott műtrágyadózis kombinációnál, holott a másik növényfajta kevesebb műtrágyával, tehát gazdaságosabban és környezetkímélőbben tudott volna többet teremni. összességében az ismertetett alapvető módszerek hátránya abban foglalható össze, hogy vagy nem lehet több anyaggal elvégezni a sokvariációs kísérleteket a nagy mérési pontossági igénnyel járó munkaráfordítások és költségek miatt, vagy nem lehet megfelelő biztonsággal, súlyos tévedések veszélye nélkül eldönteni, melyik a jobb alapanyag, melyik a célravezetőbb, gazdaságosabb technológia. A találmány célja olyan egyszerű és kis költségű anyag- és technológia összehasonlításán alapuló mérési eljárás biztosítása, amellyel az adott célra optimális anyagok és technológiai kombinációk kiválaszthatók az alkalmazási feltételeknek megfelelően, az eddigi eljárások felsorolt problémáitól mentesen. A találmány alapját az a felismerés képezi. hogy egy megadott célra legalkalmasabb 3 anyagot, ill. ezen anyag megfelelő (anyag) jellemzőit megvalósító technológiát a legkisebb idő- és költségráfordítással és mégis a legnagyobb biztonsággal úgy határozhatunk meg, ha lehetővé tesszük, hogy az anyagok és technológiák, ill. az egyes technológiai kezelések lehető legszélesebb körű kombinációs megoldását megvalósítjuk, mellőzve a pontos anyagjellemző, illetve kezelési paraméter érték mérését minden egyes (kombinációs) esetben, s csupán kvalitatív jellegű összehasonlítást végzünk, és ezen összehasonlítás — összevetés eredményeként választjuk ki a célra legmegfelelőbb anyag — technológia párokat, s csupán ezen kiválasztást kővetően — a már lényegesen leszűkült számú esetre és kisebb mérési tartományokon belül — határozzuk meg az anyagot jellemző értékeket, valamint azon technológiai kezelési paramétereket, amelyekkel ezen anyagtulajdonságok a kiindulási anyagból kialakíthatók. A felismerés lényege tehát az, hogy nem szükségesek — sőt sok esetben zavaró is, mert az adathalmazok elfedhetik a lényeges tulajdonságokat — kvantitatív ismeretek akkor, az eljárás azon fázisában, amikor kvalitatív döntéseket kell hoznunk. A találmány szerinti felismerés lényegéhez tartozik továbbá, hogy felismertük, hogy az anyagok kezdeti tulajdonságai és a technológia eredménye közötti összefüggés azáltal válik megismerhetővé, hogy ún. gradiens kezeléseket alkalmazunk oly módon, hogy a közbenső technológiai lépésekből egyben vagy többen létrehozzuk mindazokat a kombinációs kezeléseket, amelyek az anyagtulajdonság optimuma eléréséhez vezethetnek, de ezen közbenső lépéseknek megfelelő kombinációs kezdéseknél nem mérjük, ill. nem határozzuk meg pontosan az egyes hatások jellemzőit, például intenzitási értékeit és/vagy ezek eloszlásait, hanem azonos hatásokra törekedve csak, ugyanúgy kezelve ezekkel a különböző anyagokat, a végeredményként jelentkező anyagtulajdonság variációk közül kiválasztva anyagonként az optimálisakat, csak ezeket hasonlítjuk össze egymással, és ezekből állítunk fel rangsort az eredmény és az ahhoz tartozó kezdeti technológiai lépés és/vagy kezdeti artyagminöség, anyagtulajdonságok vonatkozásában. Elsősorban azokra a technológiai lépéseknek megfelelő hatásokra célszerű gradiens eloszlású kísérleti kezelések megvalósítása a fenti mérési engedményekkel, amelyeknél bizonytalan mely hatáskombinációnál várható a végeredménynél az optimum, vagy amelyek esetében a gradiens eloszlás következtében bonyolult, ill. költséges lenne egyébként a pontos eloszlás, ül. az erre jellemző paraméterek beállítása és/vagy mérése, de egyébként az eloszlások egymáshoz viszonyítva ismételt előállítása nem ütközik túlzott nehézségekbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
