194997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott célra legalkalmasabb anyagok és technológiák kiválasztására és alkalmazási feltételeik meghatározására az anyagok és technológiák összehasonlító vizsgálata alapján

194997 4 ban ennek következtében a tulajdonságok csoportosulását létrehozó intenzitást stlx pa­raméterű eloszlásai vannak. Ilyen eljárást ír le például a 163 839 lajstromszámú HU szabadalmi leírás vagy az ezt kiegészítő 180 836 lájstromszámú HU szabadalmi le­írás. Ezen ismert eljárásoknál az alapvető cél a kísérleti kombinációk minél pontosabb megvalósítása, az egyes kísérleti kombiná­cióknak megfelelő anyag- és technológiai va­riációk függvényében az anyagtulajdonságok és az azokat biztosító technológiai variációk összefüggéseinek a feltérképezése, és ennek alapján technológiai optimum anyagonként megállapítása. Ezzel ellentétben, főleg a soktényezős és sokvariációs üzemi technoló­giai kísérletekkel járó problémák miatt, a gyakorlatban elterjedt az a módszer, hogy két teljesen különböző anyagból azonos tech­nológiai lépésekkel létrejött eredményt egy­szerűen összehasonlítanak, vagy teljesen azo­nos alapanyagra azonos technológia néhány kiválasztott (nem szisztematikusan kombi­nált) lépésvariációját, vagy teljesen eltérő technológiákat alkalmaznak és a létrejött eredményeket — a trendek, összefüggések elemezhetetlensége folytán — egyszerűen csak egymással hasonlítják össze, és ennek alapján alakítanak ki rangsort. Például azonos öntőberendezés azonos be­állításainál két különböző mikroötvözö tar­talmú sárgarezet öntenek szalaggá, majd nem vizsgálva az ötvözés öntési hőfok mó­dosító hatását, a mikroötvözött sárgarezet minősítik jobbnak, holott ugyanolyan minőség az öntési hőfok megfelelő csökkentésével is elérhető lett volna (olcsóbban!). Vagy két különböző növényfajtát azonos tápanyagvi­szonyok között termesztenek és azt választ­ják, amelyik többet termett az adott műtrá­gyadózis kombinációnál, holott a másik nö­vényfajta kevesebb műtrágyával, tehát gaz­daságosabban és környezetkímélőbben tudott volna többet teremni. összességében az ismertetett alapvető mód­szerek hátránya abban foglalható össze, hogy vagy nem lehet több anyaggal elvégezni a sokvariációs kísérleteket a nagy mérési pon­tossági igénnyel járó munkaráfordítások és költségek miatt, vagy nem lehet megfelelő biztonsággal, súlyos tévedések veszélye nél­kül eldönteni, melyik a jobb alapanyag, me­lyik a célravezetőbb, gazdaságosabb tech­nológia. A találmány célja olyan egyszerű és kis költségű anyag- és technológia összehason­lításán alapuló mérési eljárás biztosítása, amellyel az adott célra optimális anyagok és technológiai kombinációk kiválaszthatók az alkalmazási feltételeknek megfelelően, az eddigi eljárások felsorolt problémáitól men­tesen. A találmány alapját az a felismerés képe­zi. hogy egy megadott célra legalkalmasabb 3 anyagot, ill. ezen anyag megfelelő (anyag) jellemzőit megvalósító technológiát a leg­kisebb idő- és költségráfordítással és mégis a legnagyobb biztonsággal úgy határozha­tunk meg, ha lehetővé tesszük, hogy az anya­gok és technológiák, ill. az egyes technoló­giai kezelések lehető legszélesebb körű kom­binációs megoldását megvalósítjuk, mellőzve a pontos anyagjellemző, illetve kezelési pa­raméter érték mérését minden egyes (kom­binációs) esetben, s csupán kvalitatív jelle­gű összehasonlítást végzünk, és ezen össze­hasonlítás — összevetés eredményeként vá­lasztjuk ki a célra legmegfelelőbb anyag — technológia párokat, s csupán ezen kiválasz­tást kővetően — a már lényegesen leszűkült számú esetre és kisebb mérési tartományo­kon belül — határozzuk meg az anyagot jellemző értékeket, valamint azon technoló­giai kezelési paramétereket, amelyekkel ezen anyagtulajdonságok a kiindulási anyagból kialakíthatók. A felismerés lényege tehát az, hogy nem szükségesek — sőt sok esetben zavaró is, mert az adathalmazok elfedhetik a lényeges tulajdonságokat — kvantitatív ismeretek ak­kor, az eljárás azon fázisában, amikor kva­litatív döntéseket kell hoznunk. A találmány szerinti felismerés lényegéhez tartozik továbbá, hogy felismertük, hogy az anyagok kezdeti tulajdonságai és a techno­lógia eredménye közötti összefüggés azáltal válik megismerhetővé, hogy ún. gradiens ke­zeléseket alkalmazunk oly módon, hogy a köz­benső technológiai lépésekből egyben vagy többen létrehozzuk mindazokat a kombináci­ós kezeléseket, amelyek az anyagtulajdonság optimuma eléréséhez vezethetnek, de ezen közbenső lépéseknek megfelelő kombinációs kezdéseknél nem mérjük, ill. nem határozzuk meg pontosan az egyes hatások jellemzőit, például intenzitási értékeit és/vagy ezek el­oszlásait, hanem azonos hatásokra töreked­ve csak, ugyanúgy kezelve ezekkel a külön­böző anyagokat, a végeredményként jelent­kező anyagtulajdonság variációk közül kivá­lasztva anyagonként az optimálisakat, csak ezeket hasonlítjuk össze egymással, és ezek­ből állítunk fel rangsort az eredmény és az ahhoz tartozó kezdeti technológiai lépés és/vagy kezdeti artyagminöség, anyagtulaj­donságok vonatkozásában. Elsősorban azokra a technológiai lépések­nek megfelelő hatásokra célszerű gradiens eloszlású kísérleti kezelések megvalósítása a fenti mérési engedményekkel, amelyeknél bi­zonytalan mely hatáskombinációnál várható a végeredménynél az optimum, vagy amelyek esetében a gradiens eloszlás következtében bonyolult, ill. költséges lenne egyébként a pontos eloszlás, ül. az erre jellemző paramé­terek beállítása és/vagy mérése, de egyéb­ként az eloszlások egymáshoz viszonyítva is­mételt előállítása nem ütközik túlzott nehéz­ségekbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents