194986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földalatti terek, előnyösen földalatti vasútak hulladék hőenergiájának hasznosítására és a szellőző levegő beszívott mennyiségének hőelvonással történő csökkentésére
194986 4 keresztül, ott hőenergiáját legalább részben kivonjuk, majd ezt a kivont hőenergiát a földalatti térben és/vagy külső, a földalatti tértől független helyen, önmagában ismert módon használati melegvíz és/vagy fűtési melegvíz készítésére használjuk, a hűtő-fűtő berendezésből kilépő csökkentett hőenergiájú levegőt pedig a beszívott, friss levegőhöz keverve visszajuttatjuk a főszellőző alagúton át a földalatti térbe. Itt jegyezzük meg, hogy »főszellőző alagút« alatt a jelen találmány vonatkozásában mindazon vezetéket, kürtőt, alagutat értjük, amelyen keresztül a külső levegő bejut, illetve távozik a földalatti térből. A találmány szerinti eljárás minden más, ismert, hasonló eljárástól eltérően a földalatti terek, előnyösen földalatti vasutak vonalalagutjainak, állomástereínek és egyéb üzemi helyiségeinek mintegy 20—30 °C hőmérsékletű levegőjét használja hőforrásként, amelynek közel állandósága az üzemeltetési technológia során a berendezések hőleadásából adódik. Az állandó jellegű, nagy mennyiségű hőenergiát tartalmazó hőforrás részbeni kihasználásával a találmány szerinti eljárás az eddig nagy energiaigénnyel, ventillátorok útján kihajtott szellőzőlevegő hőenergiáját használja ki. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával lényegesen csökken a szükséges beszívott főszellőző-levegő mennyisége tekintve, hogy a hőenergiáját részben elvesztett, hűtött levegő is visszavezetésre kerül. így lényegesen kisebb méretű ventillátor, s ennek megfelelően lényegesen kisebb motorteljesítmény- és műtárgy-igény jelentkezik, ugyanakkor a szellőző-levegőből kivont hőenergiával biztosítható az állomási és üzemi terek, továbbá aluljárók melegvíz-fűtése, illetve hidegvízhűtése, nem utolsó sorban pedig az állomások környezetében található intézmények, gyárak, lakóépületek, stb. részére szükséges hőenergia is. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az alagúti szellőzőlevegő egyaránt hűthető és fűthető. Ily módon egyaránt alkalmazható az alagúti főszellőzésben a főszellőző levegő előfütésére, továbbá hűtött levegő, illetve hűtött víz előállítására. Az eljárás egyik előnyös foganatosítási módjánál téli üzemeltetés során a szellőzőlevegő hőtartalmának legalább egy részét hőszivattyú elpárologtatóján elvonjuk, majd a csökkentett hőenergiájú szellőző-levegőt hűtőlevegőként visszavezetjük a földalatti térbe. Az eljárás másik kedvező foganatosítási módjánál nyári üzem esetén a szellőzőlevegőnek legalább egy részét első lépcsőben hőszivattyú kondenzátorán vezetjük, át és ott annak hőtartalmát növeljük, majd a növelt hőtartalmú szellőzőlevegőt második lépcsőben levegőhűtőn vezetjük át, ahol hőenergiáját részben elvonjuk és hasznosítjuk, végül 3 az így kezelt szellőzőlevegőt kivezetjük a szabadba. A találmány egy további foganatosítási módjánál a találmányi célkitűzést az önmagában ismert ún. hőcsőelv alapján, illetve hőcsővel működő hőcserélő alkalmazásával oldjuk meg, éspedig úgy, hogy a földalatti — például az elektromos berendezéseket tartalmazó — térben keletkező hőmennyiséget hordozó levegő legalább egy részét hőcsöves hőcserélőn keresztül juttatjuk a főszellőző alagútba, míg a hőcsöves hőcserélőben leadott, illetve elvont hőmennyiséget — adott esetben különböző fűtési, melegítési, stb. célokra — hasznosítjuk. Ezen ’ utóbbi eljárásváltozat foganatosítása úgy történhet, hogy az alagútban, illetve műtárgyban általában az utastér alatt az elektromos berendezéseket befogadó elektromos tér, általában a pályatest, alatt pedig főszellőző alagút van kialakítva, és az említett elektromos tér, valamint a főszellőző alagút a közöttük lévő elválasztófalba beépített hőcsöves hőcserélőn át van egymással összekötve. A hőcsöveknek kiterjedt szakirodalma van — például P. D. Dunn — D. A. Reay: »Hőcsövek« (Műszaki Könyvkiadó, 1982.) vagy például: »Hővisszanyerés távozó levegőből« 23—25. oldalán. A találmány szerinti eljárás azon változata, melynél a hőcsöves hőcserélőt alkalmazzuk, az alábbi főbb előnyöket biztosítja a hagyományos szellőzéssel szemben: — nincs elektromos energiafogyasztás, ami egyben azt is jelenti, hogy nem növeli a bevezetőben leírt veszteséghő mennyiségét; — nincs forgó és kopó alkatrésze; — kis helyszükséglete miatt nem igényel külön létesítendő teret; — gyakorlatilag nincs karbantartási igénye. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának tág tere lehet a metró üzemében, így elektromos berendezések és az alagútfal hűtése, kéreg alatt vezetett metróvonal feletti útpályák fűtése, gyalogos átkelőhelyek, közúti felüljárók le- és felhajtó ágainak fűtése, a metróvonalak mentén lévő ipari üzemek és egyéb épületek kisegítő fűtő- és melegvízellátása, a metróállomások üzemi tereinek fűtése, az aluljárók üzemi helyiségeinek és rámpáinak fűtése, a metrólejáratoknál a légfüggöny fütőenergiájának biztosítása, stb. Nagy előnye a találmány szerinti eljárásnak az is, hogy egy-egy metróvonalon belül egyes állomásokon önállóan is bevezethető anélkül, hogy a teljes vonalat érintené. Ezáltal lehetséges a lépcsőzetes átállás az új, találmány szerinti főszellőzésre, sőt ahol az nem szükséges vagy nem célszerű — például nincs fűtési vagy hűtési igény — azokat az állomásokat továbbra is a régi föszellőzési móddal lehet üzemeltetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
