194984. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hőhasznosítás optimalizálására
\ A találmány tárgya berendezés a hőhasznosítás optimalizálására, előnyösen épületek vagy berendezések fűtése céljából, amelynél a hőhordozó közeg gözállapotban és emellett folyadékállapotban is előfordul. A találmány szerinti berendezés olyan hőhasznosítókat tartalmaz, amelyeket egymástól eltérő magasságú helyeken telepítettek és amelyek egymástól eltérő hőtechnikai körülmények között üzemelnek. A javasolt berendezés előnyösen használható épületek különböző helységeinek fűtésénél. A 2 501504 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat gőzfűtésű hőcserélők indítási művelete során a gőznyomás szabályozására ír le eljárást. A gőznyomás optimalizálására azonban a hőcserélőket tartalmazó rendszer szekunder körében nem alkalmaznak olyan szervet, amely az elvezetett kondenzvíz mennyiségét egyszerű eszközökkel tudná szabályozni. A 2 705 890 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat pedig olyan gőzfűtésű hőátadó berendezést ismertet, amelynél a hőcserélő primer körének kondenzvezetékébe egy nyomás szabályozó membránszelepet építenek. Ez a rendszer nem alkalmas a hőcserélők olyan illesztésére, amely lehetővé teszi, hogy több különböző eltérő hőtechnikai körülmények között üzemelő hőcserélő, az optimális gözmennyiséget használhassa fel. Emellett a bonyolult felépítésű membránszelep meghibásodása komoly üzemeltetési problémákat okozhat, továbbá beiktatása komoly energiaveszteséget okoz. Célul tűztük ki olyan, a hőhasznosítás optimalizálására alkalmas berendezés kidolgozását, amely höhasznositókból és az előremenő vezetékbe épített szivattyúból, mennyiségszabályzó szelepből és hőérzékelőből áll. A találmány lényege az, hogy az eltérő hőtechnikai körülmények között üzemelő höhasznositók mindegyikének elfolyó vezetékbe egy-egv fojtószervet iktatunk be. A fojtószervek legkisebb átömlési keresztmetszete úgy változik, hogy a különböző szinten lévő azonos teljesítményű hőhasznosítók fojtószervének legkisebb átömlési keresztmetszete az őt megelőzőnél mindig nagyobb. A találmány szerint olyan fojtószerveket alkalmazunk, amelyek módosított Venturivagy Laval-csőnek tekinthetők. Ezek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, hanem egy olyan koaxiális beömlőcsatornával rendelkeznek, amelynek keresztmetszete a fűtőközeg áramlásának irányában szigorúan monoton csökken és egy olyan koaxiális kiömlőcsatornájuk van, amelynek keresztmetszete a fűtőközeg áramlásának irányában szigorúan monoton nő. Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés elvi vázlatát tüntetjük fel. 1 2 A 2. 3. és 4. ábrán a találmány szerinti berendezésben alkalmazott fojtószerveket mutatjuk be. Az 5. ábrán a különböző szinteken elhelyezett hőhasznosítókat és a hozzájuk tartozó fojtószerveket szemléltetjük. Az 1. ábrán lévő 1 előremenő vezetékben technológiai gőz áramlik, amely az I. hőhasznosítóba kerül. Az I hőhasznosítóban képződött kondenzátum az Fj fojtószerven keresztül jut az alacsonyabb nyomásszinttí II hőhasznosítóba. A II hőhasznosítóból az itt képződött kondenzátumot az F2 fojtószerven keresztül lehet továbbvezetni az ismét alacsonyabb nyomásszinten álló III hőhasznosítóba és így tovább. A 2., 3. és 4. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott, mozgó alkatrészeket nem tartalmazó, fojtószerveket mutatja be. A fojtószervek feladata, hogy a gőzből képződött kondenzátum mennyiségét maximálja és ezzel a hőhasznosítók optimális működését biztosítja. A 2. és 3. ábra egy módosított Laval-csőként, a 4. ábra egy módosított Venturi-csőként kiképzett fojtószervet ábrázol, amelyek — 7 beömlő- és 8 kiömlőcsatornával rendelkeznek. A 2. ábrán feltüntetett fojtószervnél a csőkarima a D átmérőjű tömítőfelülettel rendelkezik, míg az egész íojtószerv 1 mérete 10—15 mm lehet. Egy célszerű kialakításnál az li méret, vagyis az átömlési keresztmetszetnek a beömlés felőli oldal síkjától való távolsága, az egész 1 szélesség 0,65-szöröse lehet. A kiömlési keresztmetszet, vagyis az f3 keresztmetszet, célszerűen az f2 legkisebb átömlési keresztmetszetnek a kétszerese is lehet. A fi beömlési keresztmetszetnek nyílásmérete a D átmérő 0,4-szerese lehet. A 3. ábrán szemléltetett íojtószerv esetében a fojtószerv szélessége, vagyis az 1 mérete, szintén 10—15 mm-re választható meg. A kiömlési oldalon szereplő f3 keresztmetszet egy célszerű kiviteli módban az f2 legkisebb átömlési keresztmetszetnek a négyszeresét is elérheti. Ebben az esetben az f2 keresztmetszetnek a beömlési oldal íelöli síktól való távolsága a teljes 1 szélességnek egyharmada lehet. Az í( beömlési keresztmetszet nyílásmérete pedig a D átmérő 0,4-szerese lehet. A 4. ábrán szemléltetett fojtószervnél a kiömlési oldal keresztmetszete, vagyis az f3 keresztmetszet, a legkisebb átömlő keresztmetszetnek, vagyis az f2 keresztmetszetnek, a kétszerese lehet. Ebben az esetben a fojtószerv beömlési oldal felőli 1] távolsága és a kiömlési oldal felőli 12 távolsága célszerűen úgy aránylik egymáshoz, mint 1:2-höz. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
