194983. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékos lakásfűtő bernedezés
bélés és a 11, .12 füstjáratok, illetve a 9 samottbélés és a 13, 14 füstjáratok között a hőtároló 4 testet vízszintesen átszelő 18 légjáratok vannak ugyancsak samott-téglából kiképezve. Az említett 18 légjáratok külső oldalával a 15, illetve 16 válaszfal folytatásaként egy-egy, a hőtároló 4 testet függőlegesen átszelő további 19 légjárat kapcsolódik. Látható, hogy a 18, 19 légjáratoknak csak egy-egy fala közös, a bennük áramló levegő nem keveredik. Az 1 burkolat és a hőtároló 4 test között azt minden oldalról határoló 20 légtér van kialakítva, arr\ely az ismertetett példában egy, az 1 burkolaton alul kiképzett és az 1. ábrán szaggatott vonallal berajzolt 21 nyíláson át a lakásfütő készüléket befogadó helyiség légterével áll összeköttetésben. Az 1 burkolat és a hőtároló 4 test a rajzon is láthatóan csupán a 8 tüztérajtó környékén érintkezik egymással. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti fűtőberendezés elölnézete látható, az elülső oldalon lebontott 1 burkolat nélkül. Látható, hogy az 1 burkolat a hőtároló 4 testet felülről is lehatárolja úgy, hogy a 20 légtér a 4 test felett is kialakul. A hőtároló 4 test keramikus elemei, jelen példában téglái szögacélból hegesztett 22 vázon vannak felépítve, amely 22 váz téglából készült 23 pilléreken nyugszik. A 23 pillérek között a 20 légtér levegője szabadon áramolhat az ábrán szaggatott vonallal bejelölt függőleges 19 légjáratokba. Ugyancsak jól láthatók a 8 tűztérajtót, azaz magát az 5 tüzteret közrefogó vízszintes 18 légjáratok, jelen példában egy sorban négy 18 légjárat van kialakítva egymás fölött. Az 5 tüztérben az égés során keletkező füstgázok 24 kéménvcsövön keresztül jutnak az épület kéményébe. A lakásfütő készülék által felmelegített külső levegő, amely a 21 nyíláson keresztül jut be az 1 burkolat belsejébe — az 1 burkolat lebontott elülső oldala miatt a 21 nyílás nem tüntethető fel — az 1 burkolat tetejében kialakított légelvezetö 25 nyíláson át távozik, jelen példában légfűtő berendezés rajzon nem ábrázolt levegő elvezető csatornájába. A 8 tüztérajtó magábanfogtalja a hagyományos kályhák tüziajtaját és hamuajtaját is, mivel a szaggatott vonallal bejelölt 10 rostély az 5 tüzteret felső égéstérre és alsó hamutérre osztja. Természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy a levegő bevezető 21 nyílás az 1 burkolat oldalfalán legyen kialakítva, vagy hogy az 1 burkolaton több 21 nyílás legyen kiképezve. A 3. ábrán a találmány szerinti lakásfütő berendezés 1. ábrán látható kiviteli alakjának továbbfejlesztett változatát tüntettük fel. A fűtőberendezés felépítése alapvetően megegyezik az előzőleg ismertetett kiviteli alakok felépítésével, azért csak az eltéréseket 5 ismertetjük részletesebben. Minden egyes 11, 12, 13, 14 füstjáratban két 26, 27 fémcső van koncentrikusan elhelyezve, melyek oly módon vannak összehegesztve, hogy fűtőcsövet alkotnak, amelyek 28 gyűjtővezetékeken át az 5 tűztér felett, füstgáz elvezető 29 csövekkel kialakított 30 hőcserélőtérben elhelyezett 31 alapvezetékkel kapcsolódnak. Mint a fentiekből kiderül, az említett 26, 27 fémcsövek, 28 gyűjtővezetékek, 31 alapvezeték központi fűtés hőhordó közeget szállító vezetékrendszerének részét alkotják. Jelen példában a központi fűtés hőhordó közege víz, amely a 26, 27 fémcsövek közötti gyűrűtérben helyezkedik el, majd a jelen példában 3/4 hüvelyk átmérőjű 28 gyűjtővezetékeken keresztül a melegvizes központi fűtőberendezéseknél szokásos 1' 1/2 hüvelyk átmérőjű alapvezetékbe jut. A melegvizes központi fűtőberendezés 32 visszatérő vezetéke, mint az a 4. ábrán látható, ugyancsak 3/4 hüvelyk átmérőjű 33 elosztóvezetékeken keresztül csatlakozik a fűtőcsövet alkotó egyik 27 fémcső alsó részéhez. A fűtőcső most ismertetett kialakítása előnyösebb, mint egyetlen közönséges fémcső "használata, mivel a 11, 12, 13, 14 füstjáratokban áramló meleg füstgázok a 26, 27 fémcsövek külső felületeit egyaránt melegítik, így a gyűrűtérben áramló víznek átadott hőmennyiség jelentősen megnő. A 28 gyűjtővezetékekben előreáramló vizet tovább melegíti a 30 hőcserélőtér meleg levegője. A füstgáz elvezető 29 csövek alsó vége az 5 tűztérbe torkollik, míg felső végük a rajzon nem látható közös térbe csatlakozik, amely az első 11 füstjárattal áll összeköttetésben. Ily módon a 30 hőcserélőtér levegője a keletkező füstgázaktól mentes, tiszta levegő, amely így bármilyen korróziós veszély nélkül érintkezhet a 28 gyűjtővezetékekkel, illetve a 31 alapvezetékkel. Az 1 burkolatban kialakított 21 nyíláshoz belül, a 20 légtérben kézzel vagy ismert ikerfémes szerkezettel működtetett záróelem, jelen esetben 34 fémlap van társítva. Ezzel a 20 légtérbe beáramló levegő mennyisége, ezen keresztül a légfűtő berendezés csővezetékébe juttatott meleg levegő mennyisége és hőmérsékletet változtatható. Amennyiben a találmány szerinti lakásfűtő berendezés gázégőt tartalmaz, úgy abban az esetben az 5 tüzteret és a 11, 12, 13 füstjáratokat úgynevezett 35 beégetőcsatornákkal kell összekötni. Ismert tény, hogy a fűtőberendezésbe vezetett gáznak csupán hozzávetőleg 75 %-a ég el a tüztérben, a fennmaradó 25 % égés nélkül, veszteségként távozik. Ezt gátolja meg a 35 beégetőcsatorna, melyen keresztül a füstgázokkal együtt az 5 tűztérből a 11 füstjáratba kerülő el nem égett gáz 4/5-e begyullad és ott elég, a maradék el nem égett gáz a következő 12 füstjáratban az odatorkolló beégetőcsatornán keresztül ugyancsak meggyullad és további hányada ég el, ezáltal elérhető, hogy a kémény-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
