194983. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékos lakásfűtő bernedezés
iy4yöJ 1 2 A találmány tárgya energiatakarékos lakásííítö készülék, amelynek keramikus anyagból felépített hőtároló teste, abban falakkal határolt sík, rostélyos tüzelötere, tűzi ajtaja, hamu ajtaja, függőleges füstjáratai és ké- 5 ménycsatlakozása van. A készülék az adott helyiség fűtésén túl, amelyben célszerűen fal mentén vagy sarokban elhelyezkedik, alkalmas az épület többi helyiségeinek egy helyről történő gazdaságos és egyenletes 10 fűtésére. így alkalmas lakások, lakóépületek, irodák légfűtésére, illetve központi fűtésére. Az energiahordozók drágulása előtérbe helyezte korszerű és energiatakarékos fűtő- 15 berendezések kifejlesztését és alkalmazását, melyeknek jelentős része központi lakásfűtő berendezés. A központi fűtés előnye, hogy a kívánt hőmérsékletet az egész épület részére egyetlen központi helyen állítja elő 20 és tartja állandó szinten, és a tüzelőanyag gazdaságosabban értékesíthető, mint az egyedi fűtésekkel. A központi fütésberendezések hőfejlesztő berendezései ritkábban hőcserélők, leggyakrabban kazánok, melyek 25 jelentős része olajtüzelésű. A gáz mint energiahordozó fokozott elterjedésével elterjedtek a gázégős kazánok, illetve etázsfűtéseknél a gáz- vízmelegítők. Emellett napjainkban is igaz, hogy a legalacsonyabb fajlagos 30 költségeket a vegyestüzelésü, fa- és széntüzelésű kazánokkal lehet elérni. Ezeknek a kazánoknak hiányossága, hogy időszakos tüzelésűek, azaz az elégett fűtőanyagot újabb rárakással állandóan pótolni kell, ami 35 végeredményben a fejlesztett hőmennyiség jelentős ingadozásához vezet, továbbá felületi hőmérsékletük igen magas, amely balesetveszélyes, valamint hőtároló kapacitásuk igen csekély. 40 Az ismert fűtőberendezés, a cserépkályha hőtároló kapacitása ugyan lényegesen nagyobb, kiviteltől függően 3—12 óra, azonban felületi hőmérsékletük szintén magas, 45 és az ismert kiviteli alakok nem alkalmasak központi fűtőberendezésként való üzemeltetésre. A cserépkályhák további hátrányos tulajdonsága, hogy meghatározott feltételek egyidejű fennállása esetén, igy például túl- 50 ságosan nagy portartalmú szén elégetésekor, ha a szénpor a rostélyt teljesen eltörni, nem jut elegendő égési levegő a tüztérbe, ami végű lis robbanáshoz, a kályha mechanikai deformációjához vezethet. 55 A találmánnyal célunk a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan fűtőberendezés létrehozása, amellyel nem csak egy adott helyiség, hanem teljes egy- vagy többszín- „ tes lakás vagy lakóépület gazdaságosan fűt- 00 hető, nem érzékeny a benne elégetett energiahordozó fajtájára, hatásfoka nagy és hosszabb időre, legalább egy napra magárahagyható, és a robbanás lehetősége teljesen ki van küszöbölve. 65 Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a fenti ,célok szinte teljes mértékben megvalósíthatók, ha egyesítjük a kazán és a cserépkályha előnyeit, azaz ha magát a cserépkályhát egy kazán hőfejlesztő egységének tekintjük és szervesen beillesztjük egy központi fűtőberendezés alkotóelemei közé. A kitűzött feladatot energiatakarékos lakásfűtö berendezéssel oldottuk meg, amelynek keramikus anyagból felépített hőtároló teste, abban falakkal határolt sík, rostélyos tüzelőtere, tűzi ajtaja, hamu ajtaja, függőleges füstjáratai és kéménycsatlakozása van. Ezt a találmány értelmében oly módon fejlesztettük tovább, hagy tűzi ajtaja és hamu ajtaja egyetlen tűztérajtóként van kiképezve, és a hőtároló test további, keramikus anyagból felépített burkolattal van oly módon körülvéve, hogy a hőálló test és a burkolat között a höálló testet minden oldalról határoló légtér van kialakítva, amely a burkolaton, annak alsó részén kiképzett nyíláson keresztül a lakásfűtő készüléket befogadó helyiség légterével, míg a burkolat tetején kiképzett másik nyíláson át fűtött levegőt elvezető csatornával áll összeköttetésben, és a tűzteret határoló falak és a füstjáratok mentén a hőtároló testet átszelő vízszintes és függőleges légjáratok vannak kiképezve. A találmány értelmében célszerű, ha az energiatakarékos lakásfűtö berendezés burkolatának egy vagy két szomszédos oldalát a helyiség falai alkotják. Ebben az esetben csökkennek a fűtőberendezés létesítési költségei, egyben javul a fűtőberendezés hőleadása az adott helyiség felé. A találmány szerinti lakásfűtő berendezés előnyös kiviteli alakja értelmében a tűztér rostélyt körülvevő alja a rostély irányában lejtős kialakítású, miáltal a tűztérben felhalmozott fűtőanyag az égés folyamán automatikusan a rostélyra kerül és ott maradék nélkül elég, valamint célszerű, ha a tűzteret két oldalról két-két füstjárat határolja, amelyek közül a tüztérrel közvetlenül kapcsolódó füstjárat légtér felé eső két oldala járulékos hőálló samottbéléssel van ellátva. A tűztérben keletkező és a füstjáratokon keresztül a kéménybe távozó füstgázok felesleges hőjüket a fűtőberendezés hőtároló testének adják át, amely viszont a hőtároló testet körülvevő légtérben lévő levegőt melegíti fokozott mértékben. A találmány szerinti fűtőberendezés tűzterében uralkodó magas hőmérséklet miatt az onnan távozó füstgázok hőmérséklete kezdetben annyira magas, hogy a füstgázok a hőtároló testet szétégetnék a füstjáratban elhelyezett járulékos samottbélés híján. Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a lakásfűtő berendezés burkolaton kialakított, fűtendő levegőt bevezető nyílása a bevezetett levegő mennyiségét csökkentő záróelemmel van társítva, amely ismert ikerfémes szerkezettel működtetett fémlap. Ez a 2
