194964. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott aljzatelem padlófűtéshez, főleg műanyagcsöves padlófűtéshez
különös gondot okozott a fűtőcsőnek az acélhálóhoz való rögzítése. Ez a rögzítés az osztrák Salen-cég rendszerében egyszerű kötözéssel történt, ami igen hosszadalmas munkának bizonyult. Ezen kívántak segíteni azok a rendszerek, amelyek a fűtőcsövek rögzítésére az acélhálóba bepattintható rugalmas anyagú fülekkel ellátott bilincs-klipszeket képeztek ki. Ilyen bilincs-klipszeket alkalmazott Volta-Komfort névvel a D.F. Liedelt KG norderstedti cég, az NSZK-beli Kellner cég és az osztrák Röhrich-cég. Ezek az idomok már egyszerűsítették a szerelést, ami azonban még így is igen hosszadalmasnak bizonyult. E rögzítő bilincs-klipszek mellőzését teszi lehetővé az NSZK-beli TA ROKAL cég rendszere, amely az acélhálót olyan előregyártott rács-elemekből állítja össze, amelyeknek az őket alkotó gömbvasakból álló lábuk és a csövek leszorítására alkalmas, felülről lefogó fülük van kiképezve. Ezeket az elemeket egymásba lehet tolni. Ez a rendszer egyszerűsíti a szerelést, de bizonyos mértékben korlátozza a vonalvezetés kialakításának lehetőségét és költségesebbé teszi az acélhálót. Lényegesen egyszerűsítette a szerelést az a rendszer, amelyben a fűtőcsöveket nem acélhálóba, hanem sínekbe illesztett bilincs-klipszek rögzítették. E bilincs-klipszeket a síneken tetszésszerinti távolságban lehetett rögzíteni, s így igen alkalmasak voltak az általában párhuzamos vonalvezetésben lerakandó csőhálózat részére, amely csak a kígyózásukhoz szükséges kanyarulatokban maradt rögzítetlenül. Ilyen rendszert ajánl többek között az NSZK-beli Multibeton GmbH cég, valamint az ugyancsak NSZK-beli Kellner cég. Ennek egy változatának tekinthető az osztrák Röhrich cég rendszere, amely szalag helyett csőfészkekből kialakított léceket fektet le s e fészkek megfelelőjébe helyezi be a fűtőcsöveket. Mindezek a rendszerek mint látjuk, igen munkaigényesek és a mellett még az a hátrányuk is megvan, hogy a sok külön munkamenetben elhelyezendő rétegek mellett is hiányzik a fűtőcsövek hőjének egyenletesebbé tevő, őket letakaró jó hővezető réteg, mivel közvetlenül az esztrichbetonon keresztül adják át a hőt. Rendszerével meg kívánja könnyíteni a szerelést az osztrák Sympatherm cég is, amely előregyártott, a fütőcsövek párhuzamos elhelyezését feltételező és ezek végén a kígyózó görbületnek megfelelő hornyokkal kiképzett műanyaghab elemeket alkalmaz, ebbe helyezi be a fűtőcsöveket s lefedi ónozott vaslemezzel, amelyek azonban nem fedik be az egész felületet. Ezzel már valamennyire kiszélesíti a fűtőcsövek hőátadó felületét a fölötte levő esztrichbeton és a padlóréteg felé. A szerelés könnyebb, de az egyes előregyártott elemek beszerzése költséges és a fűtőcsőhálózat vonalvezetése erősen kötött marad. 3 Teljes felső borítású hőelosztó lemezt alkalmaz az osztrák Kömmerling cég. Ebben a rendszerben a hőszigetelő műanyaghabréteggel egybe van építve az azt lefedő alumíniumlemez, amely egyben jól látható rajzolt négyzethálózattal és ezek közepét is megjelölő ponthálózattal is el van látva. Ezeket az előregyártott elemeket lefektetve és reá átlátszó fóliát terítve ki lehet választani az alumíniumlemezen látható hálózat segítségével a tervezett csőhálózat leszorító pontjait. Ily módon leterítve a hajlékony fűtőcsövet, e pontokon az alumíniumlemezen át külön belövő célszerszámmal be lehet lőni a rögzítőelemeket. Ez a rendszer jól alkalmazható, de ugyancsak sok munkafázist, belőtt rögzítőelemeket igényel s ily módon költséges. Ismeretes még a 175 991 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett rendszer, amely hosszirányú bordás-hornyos acél idomlemezzel egybeépített műanyaghabrétegű előregyártóit elemeket alkalmaz. A hornyokba fektetendő a hosszirányú fűtőcső, amelynek rögzítésére az acéllemez hornyaiban a hornyok felé kihajlítható füleket meghatározó bevágásokkal van ellátva. Az ismertetett valamennyi rendszer közül ez tekinthető a legkorszerűbbnek, a szerelési munkát igen megkönnyíti, lecsökkenti a munkamenetek számát és a hőátadást felfelé az acéllemez optimálisan elosztja. Hátránya mégis, hogy csak párhuzamos vonalvezetésű, főleg kígyózó csőhálózat fektetésére alkalmas és az acéllemez idomkiképzése drágítja az elemeket; a cső fordulóíveinél külön elemre is szükség van, ezért inkább nagy térségek — csarnokok stb - padlófűtésére alkalmas, ahol különös előnyét jelenti az, hogy a fűtőcsövek az esztrichbeton elkészítése előtt is a hornyokban fektetve, a más jellegű munkák végzése idején is, védelmet nyernek. Végül kisebb helyiségek bármilyen vonalvezetésben fektetendő fűtőcsövek rögzítésére alkalmas, igen jó megoldást nyújt a 2251 /837/ /84 alapszámú magyar szabadalomban ismertetett aljzatelem. Ennek lényege, hogy ugyancsak hőszigetelő réteggel egybedolgozott acéllemezből áll, amely acéllemez sík és a helyiség méreteihez való jobb hozzáidomíthatás céljából egy-egy egységen belül több kisebb mezőre van osztva,és amely acéllemez szabályos pl. négyzetes elosztásban váltakozó irányban kihajlítható rögzítőfüleket képező bevágásokkal van ellátva. Mivel ezeknek a rögzítőfüleknek kell a fütőcsöveket rögzíteni, megfelelő szilárdságúaknak kell lenniök, ami egyben azt is jelenti, hogy az acéllemez vastagsága sem lehet kisebb egy bizonyos méretnél, ami legalább 0,5 mm kell, hogy legyen. Ez már nem egykönnyen vágható, ezért szükséges a lemeznek több kisebb mezőből állnia. — Az így mégis szükségessé váló oldalsávok szigetelőanyaga hőelosztó acéllemez nélkül maradhat, mivel itt már fűtőcsövet úgysem fektetnek le. 4 194964 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
