194887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új furobenzizoxazol-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
194887 reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk. Lehűtése után a reakcióelegyhez vizet és 50 ml 2 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk, majd az így kapott vizes elegyet metilén-kloriddal extraháljuk. A metilén-kloridos fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. így 4,6 g mennyiségben a 130—133°C olvadáspontú 7,8-dihidro-5-metil-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-metanolt kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 281 m/e értéknél található. 10. példa 4.5 g, a 9. példában ismertetett módon előállított 7,8-dihidro-5-metil-3-fenil-furo [2,3-g] - -l,2-benzizoxazol-7-metanolt feloldunk 150 ml acetonban, majd a kapott oldathoz keverés közben cseppenként hozzáadjuk 5,9 g króm(VI)-oxid, 12 ml víz és 8,3 g tömény kénsav keverékét. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezt követően az oldhatatlan részt vákuumszüréssel kiszűrjük, a szűrletből pedig az acetont ledesztilláljuk. A maradékhoz vizet adunk, majd a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradék aceton és víz elegyéből végzett átkristályosításával 2,9 g mennyiségben a 210—2I3°C olvadáspontú 7,8-dihidro-5-metil-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 295 m/e értéknél található. 11. példa 9.5 g 7-al!il-5-klór-3- (2-fluor-fenil) -6-hidroxi-l,2-benzizoxazol 200 ml metilén-kloriddal készült, jéghideg, oldatához 16,4 g 3-klór-perbenzoesavat adunk keverés közben kis adagokban. Az így kapott oldatot ezt követően visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd lehűtése után vizet és 100 ml 2 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá. A kapott vizes elegyet metilén-kloriddal extraháljuk, majd a metilén-kloridos fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. így 6,5 g mennyiségben a 136— 139°C olvadáspontú 5-klór-7,8-dihidro-3-(2- -f 1 uor-feni 1 ) -furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7- -metanolt kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 319 m/e értéknél található. 12. példa 6,4 g, a 11. példában ismertetett módon előállított 5-k)ór-7,8-dihidro-3-(2-fluor-fenil)-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-metanol 150 ml acetonnal készült oldatához keverés közben cseppenként hozzáadjuk 7,2 g króm(VI)-oxid, 15 ml víz és 10,2 g tömény kénsav keverékét. Az így kapott reakcióelegyet 8 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az oldhatatlan részt vákuum szűréssel eltávolítjuk, majd a szűrletből az acetont ledesztilláljuk. A maradékhoz 7 vizet adunk, majd a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. A dietil-éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot aceton és víz elegyéből átkristályosítva 6,0 g mennyiségben a 199—200°C olvadáspontú 5-klór-7,8-dihidro-3- (2-fluor-íeni!) - furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 333 rn/e értéknél található. Elemzési eredmények a C,6H9C1FN04 képlet a’apján: számított: C%=57,59, H% 2,72, N % = 4,20; talált: C% =57,50, H%=2,77, N%=4,40. 13. példa 4.5 g 7-allil-5-klór-3- (2-klór-feni 1 ) -6-hidroxi-l,2-benzizoxazol 200 ml metilén-kloriddal készült, jéghideg oldatához keverés közben kis adagokban 6,6 g 3-klór-perbenzoesavat adunk, majd az így kapott reakcióelegyet visszaíolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcóelegyet lehűtjük, majd vizet és 50 ml 2 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá. Az így kapott vizes elegyet metilén-kloriddal extraháljuk, majd a metilén-kloridos fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. így 4,6 g mennyiségben a 162— 153°C olvadáspontú 5-klór-3-(2-klór-feníl)-7,8-dihidro-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7- -metanolt kapjuk. Tömegspektrumában a mole* kulaionnak megfelelő csúcs 335 m/e értéknél található. 14. példa 4.5 g, a 13. példában ismertetett módon előállított 5-klór-3-(2-klór-fenil)-7,8-dihidro-furo [2,3-g]- l,2-benzizoxazol-7-metanol 200 ml acetonnal készült oldatához keverés közben cseppenként hozzáadjuk 4,9 g króm(VI)-oxid, 10 ml víz és 6,9 g tömény kénsav elegyét, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 8 órán át keverjük. Az oldhatatlan részt ezután vákuumszűréssel elkülönítjük, majd a szűrletből az acetont eltávolítjuk. A maradékhoz vizet adunk, majd a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot aceton és víz elegyéből átkristályosítva 2,6 g mennyiségben a 220—221,5°C olvadáspontú 5-klór-3- (2-k lór-fen il ) -7,8-d i - hidro-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 349 m/e értéknél található. Elemzési eredmények a CI6H9C12N04 képlet alapján: számított: C% =54,88, H%=2,59 N%=4,00; talált: C%=54,86, H%=2,66, N%=4,01. 15. példa 12,4 g 4,7-diklór-2,3-dihidro-5-(4-fluor-benzoil)-benzo(b)furán-2-karbonsav, 20,6 g 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
