194843. lajstromszámú szabadalom • Antidotumként acil-amid származékot tartalmazó készítmények kultúrnövényeknek herbicidek fitotoxikus hatása elleni védelmére és eljárás az antidotum előállítására

2,4 -di klór -fenil-4’- nitro- fenil éter („Ni rofen”), 2 klór-1 (3-etoxi-4-nitro-fenoxi) 4- -trifluor- metil-benzol („Oxyfluorfen"), 2’, 4' di­­klór fenil-3 metoxi-4 nitro- fenil-éter („Chlor methoxynil”)’ 2 [4-(2,4-diklór- fenoxi)-fenoxi]­­propionsav- metil-észter, N-(2-fenoxi -etil)- 2 [5 (2-klór-4”-trifluor-metil-fenoxi)-fenoxij­­propionsav-amid, 2-[2-nitro-5-(2-klór-4-tri­­fluor-metil-fenoxi)-fenoxi] ~propionsav-2- metoxi-etil-ószter, 2-klór-4-triflour metil-fe­­nil 3 -oxazolin-2'-íl-4’- nitro-fenil éter. Benzoesav származékok: metil 5-(2,4-diklór-fenoxi) 2 nitro benzo át („Bífenox”), 5 (2 klór-4-trifluor metil-fen oxi) 2-nitro-benzoesav („Acilfluorfen"), 2,6- diklór benzonitril („Dichlobenil") Nitro-anilin-származékok : 2,6-dinltro N,N-dipropil-4-trifluor- metil - anilin („Trifluralin"), N ( 1 etil -propil) 2,6-di­­nitro 3,4 xilidin („Pendimethalin”). O x ad iázol on származék ok : például az 5 terc-butil-3 (2,4 diklór-5- izopropoxi feniI)-1,3,4-oxadiázol-2-on („Oxadiazon”). F oszt át származékok: például az S 2-metil-piperidino-karbonil­­metil 0,0 dipropil foszforo-ditioát („Pipero phos”). Pirázol- származékok : például az 1,3 dimetil -4-(2,4 diklór-ben­­zoil)-5-(4 tolil szulfoniloxi) pirazol A fenti vegyületeken kívül említhető herbi­­cidek még az « (fenoxi-fenoxi)-propionsav­­származékok, valamint az «-(piridil 2-oxi­­fenoxi) propionsav származékok Az antldotum alkalmazandó mennyisége, amennyiben azt nem magok csávázására hasz­náljuk, a herbicid tömegegységére vonatkoztat va 0,01 5,0 tömegrész Ez az arány termé szetesen esetenként változik, azaz az alkalma­zott herbicid típusától, valamint a kezelendő kul­túrnövénytől A leírásban gyomnövényként mind az egy­szikű, mid a kétszikű gyomnövények értendők. Az (I) altalános képletű vegyületeknek, ille­tőleg az azokat tartalmazó szereknek növé­nyek mezőgazdasági vegyszerek által okozott káros hatása elleni védelmére történő alkalma zása különböző módszerekkel történhet, me lyeket példaképpen az alábbiakban ismerte tünk i) Magcsávázas a) A magvak csávázását permetezőpom alakra formált hatóanyaggal végezzük oly mó­don, hogy a magokat a permetezőporral edény­ben addig rázatjuk, míg a készítmény a magok felületen egyenletesen oszlik el (száraz csává­zási A száraz csávázásnál 100 kg vetőanyag­ra körülbelül 10 500 g (I) általános képletű ha­tóanyagot használunk (40 g 2 kg permetező por) b) A magokat az a) módszerrel, azonban az (l) általános képletű hatóanyag emulzió-kon­­centrátumával csávázzuk (nedves csávázás). 9 6 c) A vetőanyagot 1 -72 órán át az (I) általá­nos képletű hatóanyag 50-3200 ppm koncent rác ójú oldatában áztatjuk (merítéses csávázás) Értelemszerűen a vetőanyag csávázása vagy a kicsírázott magoncok kezelése előnyös módszer, mivel a hatóanyaggal történő kezelés kizárólag a haszonnövényen történik. Ezekben a módszerekben általában 100 kg vetőanyag­ra ■* 0 g és 500 g, előnyösen 50 és 250 g antido^ tumot használunk, mely határoktól azonban más hatóanyagok vagy mikroelemek hozzá­adása esetén felfelé és lefelé is eltérhetünk (is­­méhéses csávázás). ii) Tankkeverékként történő alkalmazás Erre a célra rendszerint az antidotum és her­bicid elegyének folyékony formált alakját hasz­náljuk, melynek során a herbicid dózisa 0,1- -10 kg/ha. A tankkeveréket előnyösen a kike­lés előtt, vagy közvetlenül azután visszük fel, vagy 5-10 cm mélyen, a még nem bevetett ta­lajba dolgozzuk. iii) Barázdába történő adagolás Az antidotumot emulzió- koncentrátum, per­metezőpor vagy granulátum alakjában a nyitott, bevetett barázdába adagoljuk, majd a barázda betarítése után általában a herbicidet kikelés előtti módszerrel alkalmazzuk. iv) Szabályozott hatóanyag -leadás A hatóanyagot — annak oldataként — ás­ványi granulátum-hordozóra vagy polimerizált granulátumra (karbamid -formaldehid) visszük fel és szárítjuk Adott esetben erre még továb­bi bevonat vihető fel (borított granulátum), mely lehatővé teszi, hogy a hatóanyagot bizonyos idő’artamon belül adagolhassuk. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyö ser a készítmény-előállítási gyakorlatban álta lánasan alkalmazott segédanyagokkal együtt alkalmazzuk, és ezért például emulzió-kon­­ceritrátum, közvetlenül permetezhető vagy hí gítható oldat, hígítható emulzió, permetezőpor, oldható por, porozószer, granulátum, borított granulátum vagy mikrokapszula alakra dolgoz­­zuh fel. Az adagolási módszer, például perme­tezés, ködösítés, porozás, hintés vagy öntözés mindenkor a készítmény fajtájától, az elérendő céltól és az adott körülményektől függően vá­lasztandó A készítmények, azaz az (I) általános kép­letű hatóanyagot, és szilárd vagy folyékony ada lék anyagot tartalmazó készítmények önmagá­ban ismert módon állítható elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat töltőanyagokkal, példá­ul oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal, és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzi­­dekkel) alaposan összekeverjük és/vagy eldör­­zscljük. A készítmény előállításánál alkalmazható oldószerek például a következők: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilol elegyek vagy szubsztituált-naftalin-származékok, ftál sav-észterek, például a dibutil-vagy dioktil­­- italát, alifás szénhidrogének, például ciklohe­­xár, vagy paraffinok, alkoholok ésglikolok, va­10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents