194842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoxazin-2-onok-előállítására

194842 A reakciót célszerűen megfelelő oldó­szerben vagy oldószerelegyben, így dioxán­­ban, tetrahidrofuránban, kloroformban vagy toluolban, előnyösen azonban vízmentes, ap­­rotikus oldószerben, így acetonban, dimetil­­-formamidban vagy dimetil-szulíoxidban, adott esetben valamely alkalikus bázis, így nátrium-karbonát, kálium-karbonát vagy nát­­rium-hidroxid jelenlétében, 0°C és az alkal­mazott oldószer forráspontja közötti, például 0°C és 100°C közötti, előnyösen azonban 10°C és 50°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakciót oldószer nélkül is végre­hajthatjuk. c) Olyan (I) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében az A jelen­tésén belül R nem jelenthet hidrogénatomot: egy (XIII) általános képletü vegyületet — amely képletben R,—R6 és D jelentése az elő­zőekben megadott és A““ kénatomot, szul­­finil-,, szulfonilcsoportot, R’-N=S- vagy R’­­-N=S(0)- általános képletű csoportot jelent, amely képletben R’ jelentése az előzőleg meg­adott R jelentésével megegyezik, kivéve a hidrogénatomot — egy (XIV) általános kép­letü szénsavszármazékkal reagáltatunk; amely képletben a két X azonos vagy egy­mástól eltérő nukleofil kilépőcsoportot jelent, így klóratomot, metoxi-, etoxi-, benziloxi­­vagy imidazolilcsoportot. A reakciót célszerűen valamely közöm­bös oldószerben, így éterben, kloroformban, dioxánban, toluolban vagy tetrahidrofurán/ /toluolelegyben, 0°C és 80° közötti hőmér­sékleten, előnyösen azonban szobahőmérsék­leten hajtjuk végre. Az a)-c) eljárásokat követően a kapott (I) általános képletű vegyületeket a követ­kező műveleteknek vethetjük alá: Olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyeknek képletében A,szul­­finil-, szulfonilcsoportot vagy R-N=S(0)­­általános képletü csoportot jelent: egy (IV) általános képletü vegyületet oxi­dálunk; amely képletben R, — R6 és D jelentése az előzőekben megadott és A’ jelentése: kénatom, szulfinilcsoport vagy R-N=S- általános képletű csoport, amely képletben R jelentése az előzőekben megadott. Az oxidációt előnyösen oldószerben vagy oldószerelegyben, így vízben, víz/piridin­­-elegyben, etanolban, metanolban, acetonban, jégecetben, hangyasavban, hígított kénsavban vagy trifluor-ecetsavban, az alkalmazott oxidálószertől függően célszerűen —80°C és 100°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, amelyek képletében A szulfinil­­csoportot vagy R-N=S(0)- általános képletü csoportot jelent, az oxidációt célszerűen az alkalmazott oxidálószer ekvivalensnyi meny­­nyiségével végezzük el például hidrogén­­-peroxiddal, jégecetben vagy hangyasavban, 0°C és 20°C közötti hőmérsékleten, vagy acetonban, 0°C és 60°C közötti hőmérsékle­ten, valamely persavval, így perhangyasav-5 val, vagy m-klór-perbenzoesavval, jégecetben vagy trifluor-ecetsavban, 0°C és 20°C közötti hőmérsékleten, nátrium-metaperjodáttal, vizes metanolban vagy etanolban, 15°C és 25°C kö­zötti hőmérsékleten, N-bróm-szukcinimiddel, etanolban, 10°C és 50°C közötti hőmérsékleten terc.butil-hipoklorittal, metanolban, —80°C és —30°C közötti hőmérsékleten, jódbenzol-di­­kloriddal, vizes piridinben, 0°C és 20°C közötti hőmérsékleten, krómsavval, jégecetben vagy acetonban, 0°C és 20°C közötti hőmér­sékleten vagy szulfuril-kloriddal, diktór-me­­tánban, —70°C-on, az így kapott tioéter­­-klór-komplexet célszerűen vizes etanollal hidrolizáljuk. Olyan (1) általános képletü vegyületek előállítására, melyek képletében A szulfonil­csoportot jelent, az oxidációt célszerűen az alkalmazott oxidálószer egy, illetve két vagy több ekvivalensnyi mennyiségével végezzük el, például hidrogén-peroxiddal, jégecetben vagy hangyasavban, 20°C és I00°C közötti hőmérsékleten, vagy acetonban, 0°C és 60°C közötti hőmérsékleten, valamely persavval, így perhangyasavval vagy m-klór-perbenzoe­­savval, jégecetben, trifluor-ecetsavban vagy kloroformban, 0°C és 50°C közötti hőmérsék­leten, salétromsavval, jégecetben, 0°C és 20°C közötti hőmérsékleten, krómsavval vagy ká­­lium-permanganáttal, jégecetben, víz/kénsav elegyben vagy acetonban, 0°C és 20°C közötti hőmérsékleten. Ha az előbbi (IV) általános képletű vegyületben az A kénatomot jelent, úgy a reakciót előnyösen az alkalmazott oxi­dálószer két vagy több ekvivalensnyi mennyi­ségével végezzük el és egészen megfelelően legalább egy ekvivalensnyi mennyiséggel, ha az A szulfinilcsoportot jelent. Olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, amelyek képletében A szulfon­­imidoii-csoportot jelent: egy (VII) általános képletü szulfoxidot — amely képletben R,—R6 és D jelentése az előzőekben megadott — adott esetben a reak­­cíóe'egyben keletkezett hidrogén-aziddal rea­gáltatunk. A reakciót célszerűen oldószerben vagy oldószerelegyben, így diklór-metánban, di­­metil-formamidban vagy tetrahidrofuránban, 0°C és 40°C közötti, előnyösen azonban I0°C és 35°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Különösen előnyös, ha a reakciót valamely alkáli-aziddal például nátrium-aziddai és ol­dószerként polifoszforsavval hajtjuk végre. Olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében A szulfon­­imidoil-csoportot jelent: egy (VII) általános képletü szulfoxidot — amely képletben R(—R6 és D jelentése az előzőekben megadott — egy (VIII) általános képletü vegyülettel reagáltatunk, amely kép­letben X karbonil- vagy szulfonilcsoportot és R; 2,4,6-helyzetben triszubsztituált áru­csoportot, így 2,4,6-trimetil-fenil- vagy 2,4,6- -triizopropil-fenil-csoportot jelent. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents