194842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoxazin-2-onok-előállítására

194842 rium-szulfáttal szárítjuk és az etii-acetátot ledesztilláljuk. Tisztítás céljából kovasavgél­­lel töltött oszlopon (részecskeméret: 0,05— 0,2 mm) kloroform/etanol = 40 : 1 eleggyel kromatografáljuk és az egységes frakciókat az eluálószer ledesztillálása után etil-acetát­­ból átkristályosítjuk. 2,1 g címszerinti vegyületet kapunk (kiter­melés: 53,8%). Olvadáspontja: 142—143°C. 4. példa 6- [4-(3,4-Diklór-fenil-szu!fini!)-butoxi] -4,4- -dimetil-4 H-3,1 -benzoxazin-2-on 1,9 g (0,01 mól) 6-hidroxi-4,4-dimetil-4H­­-3,l-benzoxazin-2-on és 4,1 g (0,0125 mól) 4- (3,4-diklór-feniI-szuIfíni 1 ) -butil-bromid (ol­vadáspont: 63—64°C) 40 ml dimetil-szulf­­oxiddal készült oldatába beadunk 3,5 g (0,025 mól) kálium-karbonátot és 3 óra hosz­­szat 40°C-on keverjük. Lehűlés után bőséges mennyiségű jeges vizet adunk hozzá és kloro­formmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és a klo­roformot ledesztilláljuk. A maradékot izo­­propanol/diizopropil-éter-elegyből átkristá­­lyosítjuk. 1,9 g címszerinti vegyületet kapunk (kiter­melés: 43%). Olvadáspontja: 138°C. 5. példa 6-(4-Feni!tio-butoxi)-4 H-3,l-benzoxazin-2-on Etanolos nátrium-etilát-oldathoz — amit 0,92 g (9,04 g atom) fémnátriumnak 150 ml etanolban való feloldásával állítunk elő — 4,95 g (0,03 mól) 6-hidroxi-4H-3,l-benzo­­xazin-2-ont adunk és az elegyet forrásig he­vítjük. A forró oldatba 10 g (Ö,04 mól) 4- (fe­­nil-tio)-butil-bromidot — amit tio-fenolból feleslegben vett 1,4-dibróm-butánnal állítunk elő, forráspont 0,03 mb = 95—104°C — adunk és 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt for­raljuk. A lehűlt reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. Az extrak­tumot vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szá­rítjuk és az etil-acetátot vákuumban ledesz­tilláljuk. A maradékot ciklohexán/etil-acetát elegyből átkristályosítjuk. Olvadáspontja: 96—97°C, kitermelés: 51,7%. 6. példa 6- [4-(3,4-Diklór-fenil-szulfonimidoil)-butoxi] -4,4-dimetil-4H-3,l-benzoxazin-2-on 32,65 g (0,074 mól) 6- [4-(3,4-diklór-fe­­nil-szulfinil) -butoxi] -4,4-dimetil-4H-3, l -benz­­oxazin-2-on 300 ml dimetil-formamiddal ké­szített oldatába beadunk 66,6 g (0,35 mól) p­­-toluolszulfonsav-monohidrátot és 42,9 g (0,15 mól) O- (mezitil-szulfonil) -acethidroxim­­sav-etilésztert és 30 óra hosszat szobahőmér­sékleten keverjük. Jeges víz hozzáadása után etil-acetáttal extrahálunk, az etil-acetátos fá­zist vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárít­juk és az etil-acetátot vákuumban ledesztillál­juk. A maradékot 200 ml metanolban oldjuk és 16 27 az oldatot 2 N nátronlúggal alkalikussá tesz­­sziik. Víz hozzáadására a reakciótermék ki válik, etil-acetáttal extraháljuk, az extraktu­mot vízzel mossuk és nátrium-szulfáttal szá­rítjuk. Az etil-acetát ledesztillálása után visz­­szamaradó anyagot etil-acetát/diizopropil­­-éler-elegyből átkristályosítjuk. 28,3 g címszerinti vegyületet kapunk (kiter­melés: 83,8%). Olvadáspontja: 166—167°C. 7. példa 6- [4-(2-Piridil-szu!finil)-butoxi] -4,4-dimetil­­-4 H-3,1 -benzoxazin-2-on 3,58 g (0,01 mól) 6- [4-(2-piridil-tio)-but­oxi] -4,4-dimeti!-4H-3,l-benzoxazin-2-ont 100 ml kloroformban oldunk és ehhez az oldathoz keverés közben hozzáadunk 4,3 g (0,025 mól) m-klór-perbenzoesavat. A reakcióelegyet 2 óra hosszat keverjük, majd még 2 g m-klór-per­benzoesavat adunk hozzá és egy éjjen át állni hagyjuk. A kloroformos fázist vízzel kirázzuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és a kloroformot ledesztilláljuk. A nemegységes maradékot oszlopkromatográfiásan tisztítjuk (kovasav­­gél; szemcseméret: 0,05—0,2 mm, kloroform/ etanol = 40 : 1). Az egységes frakciókat be­pároljuk és a maradékofetil-acetát/éter-elegy­­ben eldörzsöljük. Az így kapott kristályokat leszívatjuk és 50°C-on megszárítjuk. 1,0 g címszerinti vegyületet kapunk. Kitermelés: 26,7%. Olvadáspontja: 90—91 °C (bomlik). 8. példa 6- [4-(3,4-Diklór-fenil-szulfinil )-butoxi] -4,4- -dimetil-4 H-3,1 -benzoxazin-2-on 2,14 g (0,005 mól) 6- [4-(3,4-diklór-fenil­­-tio) -butoxi] -4,4-dimetil-4H-3,l-benzoxazin­­-2-ont 50 ml metanolban oldunk majd 1,3 g ;0,06 mól) nátrium-metaperjodátnak 10 ml vízben készült oldatát hozzáadjuk és 2 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 3 óra hosszat visszafolyatós hűtő alatt for­raljuk, majd a reakcióelegy térfogatát kb. 3/4-ére bepároljuk és vízzel elkeverjük. A ki­vált olajról az oldószert dekantáljuk és forró izopropanol/diizopropil-éter-eleggyel felvesz­­szük. Lehűléskor 138—139°C olvadáspontú kristályok válnak ki. 1,6 g címszerinti vegyületet kapunk. Kiter­melés: 72,4%. 9. példa 6- [4-(3,4-Diklór-fenil-szulfinil)-butoxi] -4,4- -dimetil-4 H-3,1 -benzoxazin-2-on 3,2 g (0,0075 mól) 6- [4-(3,4-diklór-feníl­­-tio)-butoxi] -4,4-dimetil-4H-3,l-benzoxazin-2- -on 50 ml diklór-metánnal készült oldatához —70°C-on keverés közben hozzácsepegtetjük 1 g (0,0085 mól) szulfuril-kloridnak 5 ml di­klór-metánnal készült oldatát. A becsepeg­­tetés befejezése után a reakcióelegyet még 15 óra hosszat keverjük —70°C-on. Szoba­­hőmérsékletre való felmelegedése után erős keverés közben vizes szódaoldatot adunk hoz-28 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents