194824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bi-2H-pirroli(di)n-dion származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

194824 nos képletű alkohol — a képletben R0 a fenti je­lentésű — egy reaktív észterével, például halo­­gén-hidrogón-ószterével alkálitóm-hidrid je­lenlétében egy (XXVIa), Illetve (XXVIb) általános képletű enoléterré reagáltatunk, ezeket példá­ul N-bróm -szukcinimiddel halogénezzük, és az így kapott (XXVIla), illetve (XXVIIb) általános képletű reakcióterméket — a képletekben Hal=halogón-, például brómatom, a többi szim­bólum a fenti jelentésű — a megfelelő (XXVIIIa), Illetve (XXVIIIb) általános képletű amlnovegyü­­lettel — a képletekben Rí, illetve R2 a fenti je­lentésű — reagáltatjuk. A találmány szerint előállított vepyületek más (I) általános képletű vegyületekké végzett átalakítási reakciói közül megemlítjük elsősor­ban a bevezetési, átalakítási és lehasításl reak­ciókat az Rí és R2 csoportokon, valamint az R7 és R8 ós/vagy Rg és R10 szimbólumok által együtt képviselt kettős kötések telítését. így például a találmány szerint előállított (I) általános képletű vegyületekben, amelyek kép­letében R7 és R8 ós/vagy Rg és R10 együtt még egy vagy adott esetben még két kötést jelente­nek, a kettős kötést (kötéseket) egyszeres kö­téssé (kötésekké) telítjük, például hidrogénnel, hidrogénező katalizátor, például palládlum/szón jelenlétében. Az (I) általános képletű vegyületek, amelyek legalább egy aszimmetrikus szénatomot tartal­maznak, az aszimmetrikus szénatomok számá­tól függően sztereolzomereket, így enantiome­­reket, diasztereomereket, illetve epimereket képezhetnek és előfordulhatnak egy tiszta szte­­reolzomer vagy sztereoizomerkeverék alakjá­ban. A diasztereomer-keverékek eltérő fizikai tulajdonságaik alapján a szokásos kémiai és fi­zikai-kémiai szétválasztási eljárásokkal, példá­ul frakcionált kristályosítással, desztlllációval, kromatográflával és más fáziselosztó eljárások­kal szétválaszthatok. A szabad vegyületek és sóik egymásba va­ló kölcsönös átalakítását például úgy végezzük, hogy egy szabad vegyületet egy savval, Illetve egy sót bázissal vagy egy másik sav sójával re­agáltatunk. Az új vegyületek sói a vegyületek tisztításához, valamint — amint azt már említet­tük — az enantiomerek szétválasztásához is szolgálhatnak, amennyiben egy találmány sze­rinti előállított vegyületet sóvá alakítunk, ezt tisztítjuk, illetve a dlasztereomerekre szétvá­lasztjuk, és a sóból azután a szabad vegyületet újra felszabadítjuk és kívánt esetben egy má­sik sóvá alakítjuk.. így az előállított szabad vegyületeket önma­gában ismert módon bázissókká alakíthatjuk, például úgy, hogy a szabad vegyület egy olda­tát megfelelő oldószerben vagy oldószerkeve­rékben egy említett bázissal vagy ennek olda­tával vagy egy megfelelő anioncserélővei rea­gáltatjuk. Az előállított bázissókat önmagában ismert módon a szabad vegyületekké alakíthatjuk, például egy savval, így egy ásványi savval, pél­dául sósavval vagy kénsavval kezelve. 11 Az (I) általános képletű bázlsos vegyületek amfoter sóit savas kezeléssel savaddíciós sók­ká, illetve bázlsos kezeléssel bázissókká alakít­hatjuk. Egy amfoter bázlsos vegyület valamely savaddíciós-, Illetve bázlssójából bázissal, illet­ve savval kezelve ugyancsak szabaddá tehe­tő. Az új vegyületek, sóikat Is beleértve, hidrá­tok alakjában Is előállíthatok vagy a kristályo­sításhoz használt oldószert magukba foglalhat­ják. Az új vegyületek szabad formái és savfor­mái között lévő szoros kapcsolat következté­ben a leírásban eddig említett és az ezek után említendő szabad vegyületek vagy sóik alatt ér­telem- és célszerűen adott esetben a megfele­lő sókat, illetve szabad vegyületeket is érteni kell. A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan kiindulási anyagokat alkalmazunk, ame­lyek a bevezetésben kiváltképpen értékesként említett vegyületeket eredményezik. A találmány tárgyát képezi továbbá gyógy­szerkészítmények előállítása, amelyek az (I) ál­talános képletű vegyületeket, illetve gyógysze­­rószetileg alkalmazható sóikat tartalmazzák. A gyógyszerkészítmények melegvérűeknél ente­­rális, így orális vagy rektális és parenterális be­adásra alkalmazhatók és a farmakológlai ható­anyagot önmagában vagy egy gyógyszerésze­­tileg használható hordozóanyaggal együtt tar­talmazzák. A hatóanyag adagolása függ a me­legvérű fajától, korától és egyéni állapotától, va­lamint a beadás módjától. Normál esetben egy körülbelül 75 kg súlyú melegvérű megközelítő napi dózisa orális be­adásnál körülbelül 10-100 mg, előnyösen több egyforma részdózisra elosztva. A találmány szerint előállított új gyógyszer­­készítmények például körülbelül 10-80%, elő­nyösen körülbelül 20-60 % hatóanyagot tartal­maznak. Az enterális, Illetve parenterális be­adásra szolgáló találmány szerinti gyógyszerké­szítmények különböző dózisegységformákban, így mint drazsék, tabletták, kapszulák vagy kú­pok, továbbá mint ampullák alkalmazhatók. Ezeket önmagában ismert módon, például a szo­kásos keverő-, granuláló-, drazsírozó-, oldó­­vagy liofilizáló—eljárásokkal állítjuk elő. így orá­lis beadásra szolgáló gyógyszerkészítménye­ket előállíthatunk úgy, hogy a hatóanyagot szi­lárd hordozóanyagokkal keverjük, az előállított keveréket adott esetben granuláljuk, és a ke­veréket, illetve granulátumot kívánt esetben vagy szükség esetén megfelelő segédanyagok hozzáadása után tablettákká vagy drazséma­gokká feldolgozzuk. Megfelelő hordozóanyagok elsősorban a töl­tőanyagok, így a cukrok, például laktóz, sza­charóz, mannit vagy szóróit, cellulózkészítmé­nyek és/vagy kalcium-foszfátok, például trikal­­clum-foszfát vagy kalcium-hidrogén-foszfát, továbbá kötőanyagok, így kemónyítőcsiriz, pél­dául kukorica-, búza-, rizs- vagy burgonyake-7 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents