194801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-2,3-butadienil-1,4-butándiamin-származékok előállítására

5 194801 6 dot (DMF) alkalmazunk, 0 és 25°C közötti hőmérsékleten. Az Nl,N4-terc-butoxi-karbonil­­-N1-2,3-butadíenil-N4-metil- 1,4-butadién-di­amin előállítását a (IX) általános képletnek megfelelő N-terc-butoxi-karbonil-2,3-butadi­­enil-aminból és a (X) általános képletnek megfelelő N-terc-butoxi-karbonil-N-metil-4- -jód-l-butén-aminból a 4a. példában mutat­juk be. A b) eljárás során a (II) általános kép­­letü vegyületek, melyekben Z jelentése -CF12-CH2- vagy transz -CH=CH­­-csoport és R jelentése 2,3-butadienilcsoport, ; előállíthatok oly módon, hogy két ekviva- i lensnyi (IX) általános képletű vegyületet egy L(XI) általános képletü vegyülettel — ahol Z jelentése a fenti, X jelentése pedig a (X) általános képletnél megadott jelentésű kilépő csoport — reagáltatunk. "Ezt a reakciót ugyanazon az ismert módon hajtjuk végre, amit a fentiek­ben a (IX) és a (X) általános képletü vegyü­­let reakciójára leírtunk. Az N’,N4-terc-but­­oxi-karboníl-N',N4-2,3-butadienil-1,4-bután-di­­aminnak a (XI) általános képletnek megfe­lelő N-terc-butoxi-karbonil-2,3-butadienil­­-aminból és a (XI) általános képletnek megfe­lelő 1,4-dijód-butánból az 5a. példában ír­juk le. Az (E)-Nl,N4-terc-butoxi-karbonil-N',N4- -2,3-butadienil-2-butén-1,4-diamin előállítását N-terc-butil-karbonil-2,3-butadienil-aminbó! és (E) -1,4-dibróm-2-buténből a 6a. példában mutatjuk be. A c) eljárás során a (II) általános kép­letü vegyületeket, melyekben Z jelentése -CH2-CH2 vagy transz -CH=CH­­-csoport, R jelentése hidrogénatom és B jelentése terc-butoxi-karbonil-csoport (BOC), az I. reakcióséma szerint állítunk elő N-terc­­-butoxi-karbonil-y-amino-vajsavból vagy N­­-terc-butoxi-karbonil-y-amino-a,ß-dihidro-vaj­­savból kiindulva, melyeket a reakciósémá­ban a (III) általános képlettel jelöltünk. Az I. reakcióséma A lépésében egy (III) képletü vegyületet ismert módon (IV) képletü propargil-aminnal reagáltatunk, és ily módon egy (V) képletü vegyületet kapunk. A reakció könnyen végrehajtható N.N'-djciklohexil-kar­­bodiimid jelenlétében valamilyen szerves ol­dószerben, például aceto-nitrilben. Az (V) képletü vegyület etinilcsoportját annak az ál­talános, ismert módszernek az alkalmazásá­val alakíthatjuk át a (VI) képletü vegyület allenilcsoportjává, melyet P. Crabbé és mun­katársai (J.C.S. Chem. Comm. 859—860 (1979)), valamint H. Filiion és munkatársai (Tét. Letters, 929—930 (1980)) allenil-alko­­holokra írtak le. Ezen eljárás szerint az (V) képletü vegyületnek valamely, védett amino­­csoportot tartalmazó származékát formal­dehiddel és olyan szekunder aminnal reagál­­tatjuk, mely az a-belyzetű szénatomos egy 4 hidrogénatomot tartalmaz. A reakcióelegyet valamilyen szervetlen só jelenlétében szerves oldószerben melegítjük, előnyösen visszafo­­lyatási hőmérsékleten. Aminként előnyösen alkalmazható diizopropil-amin, szervetlen só­ként pedig a réz valamilyen sója, réz(I)-klo­­rid vagy réz(I)-bromid. Megfelelő oldószerek a dioxán, a tetrahidrofurán, az 1,2-dimetoxi­­-etán, a benzol, az aceto-nitril és/vagy a to­luol. A konverzió valószínűleg a szekunder amino-propinil vegyület megfelelő amino-vé­­dett származékán keresztül megy végbe. A (VI) képletű vegyületet a C lépésben, va­lamilyen ismert módszerrel (VII) képletű vegyületté redukáljuk. A karbonilcsoport re­dukálása könnyen végrehajtható lítium-alu­­mínium-hidriddel dietiléterben. A (VII) kép­letű vegyület valamely ismert módon átala­kítható (VIII) képletű vegyületté olyan ha­gyományos eljárással, mely alkalmas arra, hogy egy szekunder aminba BOC védőcso­portot vigyünk be. Például a szekunder amin védelmét megoldhatjuk di-terc-butil-karboná­­:os kezeléssel tetrahidrofuránban (THF) visszafolyatási hőmérsékleten. Az N,N4-terc-butoxí-karbonil-N'-2,3-buta­­dieníl-1,4-bután-diaminnak, az I. reakciósémá­ban ismertetett speciális előállítását a 4-terc­­-butoxi-karbonil-amino-y-vajsavból az 1. pél­dában írjuk le. A (IX) általános képletű amino-védett 2,3-butadienil-amin vegyületek ismert módon állíthatók elő a (XV) általános képletű ami­no-védett propargil-aminokból — amelyek­ben B jelentése a fentiekben megadott ami­no-védőcsoport. Az ehhez szükséges eljárást az I. reakcióséma B lépésében írtuk le. Az N­­-terc-butoxi-karbonil-2,3-butadieni!-amín elő­állítását N-terc-butoxi-propargil-aminból a 3. példában adjuk meg. A (X) általános képletű vegyületek az alábbi III. vagy IV. reakcióséma alkalma­zásával ismert módon előállíthatok a (Illa) általános képletű amino-védett y-amino-a.ß­­-dihidro-vajsavból vagy valamely amino-vé­dett y-amino-vajsavból, ahol a képletben B jelentése valamilyen amino-védőcsoport és Z jelentése etilén- vagy transz-acetilén-cso­port. A III. reakcióséma szerinti eljárás olyan (X) általános képletű vegyületek előállítá­sához előnyös, melyekben R jelentése metil-, etil- vagy propilcsoport (lásd az alábbi (XVIII) általános képletű vegvületeket). A III. reakciósémában B jelentése valamely amino-védőcsoport R” jelentése metil-, etil- vagy propilcsoport és X jelentése valamely kilépő csoport. A H lépésben a (Illa) általános képletű vegyületet ismert módon alkilezve kapjuk a (XVI) általános képletű vegyületet. Az al­­kilezést úgy végezhetjük, hogy a (Illa) álta­lános képletű vegyületet 2 ekvivalensnyi erős bázissal, például nátrium-hidriddel proton­mentes oldószerben, például THF-ban reagál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents