194756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővégek képlékeny hidegalakítással való egyesítésére
1 194 756 2 felkészültséget igényelnek, melyek a helyszínen egyáltalán nem, vagy csak rendkívül költséges módon valósíthatók meg, ezért a helyszínre csak előkészített állapotban szállíthatók, de előállításuk így is költséges, másrészt a helyszíni összesajtolás igényel bonyolult, drága műveleteket, drága berendezéseket, szakértelmet. A 3232297 A1 számú NSZK Offenlegungschrift eljárást és szerszámot ismertet hőcserélők egymásba dugott csőalakú alkatrészeinek kötésére. Az eljárás során az egyik csővéget hengeresen feltágítják úgy, hogy a másik csővég lazán belemenjen. A két csővég összedugása után a befogadó csővég külső oldalán egy kétrészes kúpos sajtoló szerszámot húznak végig, melynek hatására a külső cső képlékeny, a belső cső rugalmas alakváltozást szenved és a kettő között kötés jön létre. E megoldás hátránya, hogy a létrejött kötés eléggé bizonytalan, az alkalmazandó speciális húzószerszám a csőméretek és az alakítóerő nagysága miatt nagyméretű, mely a helyszíni szereléseket nehézkessé teszi. A 2950223 számú NSZK Offenlegungschriftből megismerhető eljárás szerint a két vékonyfalú, elsősorban könnyűfémből készült, azonos átmérőjű cső végét 5-20° közötti szögben kúposra munkálják, a belső cső végét kívül, a külső csövet beiül. Ezután a belső csövet a külsőbe sajtolják, eközben a külső csövet tágulás ellen megtámasztják. Összesajtolás után a csöveket széthúz zák. Ekkor a belső cső külső átmérője megnövekszik. Az így létrejövő átfedés lehetővé teszi, hogy a két csővéget a helyszínen néhány kalapácsütéssel újra egyesítsék. A helyszíni szerelés előtt célszerű a belső cső külső felületét a csővég közvetlen környezetét kivéve festékkel, vagy más hasonló anyaggal bekenni. Az így kalapácscsal létrehozott kötés szilárdsága az összesajtolt állapot 90 %-át is elérheti, ha a sajtolás közbeni megtámasztásból eredő képlékeny és rugalmas alakváltozás elegendő. E megoldás hátránya a fentiekből adódik, a kötés megbízhatósága sok tényezőtől függ, így nagy igénybevételű, gáztömör csőkötés létrehozására alkalmatlan. A 4 252 155 lajstromszámú USA szabadalmi leírás egyenletes belső átmérőjű külső és egyenletes külső átmérőjű belső cső csőkötésének létrehozására szolgáló eljárást ismertet. Az egyik csővéget egyenletesen felbővítik úgy, hogy a belső átmérője kisebb, mint a másik cső külső átmérője, a csővég száján egy csészeszerű bevezető szakaszt hoznak létre. A két csövet, egymásba sajtolják, az egyik csővég felbővített hosszáig. Ezután az egyik csővégen kiképezett csészét radiális irányban húzási, vagy hengerlési művelettel befordítják, miközben a második csövön egy radiális horony keletkezik, melybe a csésze szája befordul. Azon előny mellett, hogy kellően szilárd és gáztömör kötést eredményez, hátránya, hogy az összesajtoló berendezés mellett még húzó-, vagy hengerlő berendezés is szükséges, illetve olyan drága gép, mely a helyszínen mindkét műveletre alkalmas. A 4442586 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból csővégek összekapcsolására szolgáló eljárás és a szükséges szerszámok ismerhetők meg. Az eljárás első lépéseként az egyik csővéget egy speciális kialakítású lépcsős dugóval feltágítják úgy, hogy a belső növelt átmérőjű csőszakasz mérete (átmérője) 0,002—0,015 inch-el nagyobb legyen, mint a besajtolandó csővég átmérője. Ezután egy másik szerszámmal a csővég nagyobb átmérőjű rövid csőszakaszát tengelyirányban megnyomják úgy, hogy a feltágított csőszakaszok fordított Z alakot adnak. A másik csővéget ütközésig benyomják, majd addig sajtolják, míg a Z alak nagyobb átmérőjű szakaszában levő részen' egy körbefutó dudor (gallér) keletkezik. Közben a belső csővég zömítődik és a két cső között gáztömör kötés jön létre. Befejező lépésként egy speciális szerszámmal a fordított Z alak szárát ráhajtják a belső cső gallérjára. E megoldás hátránya, hogy minden eljárási lépéshez külön speciális kiképzésű alakító és sajtoló szerszám szükséges, mely drágává és bonyolulttá teszi. A találmány célkitűzése olyan eljárás létrehozása, mely nagy termelékenységet biztosít, a kereskedelemben kapható varrat nélküli hengeres csövek összeszerelés helyen történő kötését egyszerű és olcsó eszközökkel, különleges előkészítés nélkül biztosítja. A találmány eljárás csővégek képlékeny hidegalakítással ví ló egyesítésére a befogadó csőátmérő radiális irányú tágulása és a befogadott csőátmérő radiális szűkülése által biztosított mechanikusan záró gáztömör csőkötés elérésére, ahol az egyik befogadott csővég változatlan átméővel, a másik a befogadó csővég feltágított rövid hengeres bevezető szakasszal rendelkezik, s az eljárás során a befogadó csővégen (2) a hengeres bevezető szakasz (3) után az eredeti csőátmérő 0,2-0,4-szeres méretének megfelelő hosszon 10—30°, előnyösen 20° kúpszögi átmeneti szakaszt (4) képezünk ki, melybe a másik, i em alakított csővéget (1) áxiális irányú erőhatással a csőátmérő előnyösen 0,8—1,4-szeres méretének megfelelő hosszban besajtoljuk. A találmányt ábráink segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra a besajtolandó csővég metszetben, a 2. ábra a befogadó csővég metszetben, a ‘ 3. ábra a csővégek egyesítés utáni állapota metszetben, a 4. ábra a csővégek egyesítésére alkalmas rövid cső metszeti képe, az^ 5. ábra a rövid csővel egyesített csővégek egyesítés utáni állapota metszetben. Az 1. és 2. ábrán látható célszerűen azonos méretű egyesítendő varratnélküli acélcsövek végei közül a besajtolandó 1 csővég nem igénye] előkészítést, változatlanul marad. A befogadó 2 csővégen rövid hengeres 3 bevezető szakaszt és 4 átmeneti szakaszt képezünk ki. A 3 bevezető szakasz a nem alakított 1 csővég befogadására szolgál, ennek megfelelően átmérője a kiinduló csőátmérőnek felel meg. Ennek folytatását képezi a 4 átmeneti szakasz, mely 10-30° kúpszöggel rendelkezik. Előnyös az a 12 = 10° félkúpszög. Az említett 3 bemeneti és 4 átmeneti szakasz egy rövid kúpos-hengeres tüskével, axiális alakítóerővel, képlékeny alakítással rendkívül egyszerű módon, minden komplikált berendezés és nagyobb szaktudás nélkül, a szerelés helyén, nagy termelékenységgel kialakítható. Az egyesítendő csővégeket a befogadó 2 csővég előkészítése után axiális irányú erővel képlékenyen egymásba sajtoljuk. A sajtolás folyamán a nem alakított 1 csővég, mint egy „tágító tüske” szerepel és a kötéskialakítással egyidejűleg elvégzi a befogadó 2 csővég radiá'is irányú tágítását. Eközben kismértékű radiális szűkülés a nem alakított 1 csővégen is végbemegy. Az egymásba sajtolást addig végezzük, míg a kötésben résztvevő hengeres felület hossza a feladatnak megfelelő méretű, a kiinduló csőátmérő célszerűen 0,8-1,4-szeres méretét (optimális az 1,0—1,2-szeres) eléri. Az így kialakított 3. ábrán látható túlfedéssel illesz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 3
