194705. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(pirrolo-fenil)- N'-benzoil-karbamid-származékot tartalmazó inszekticid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
4-5 nappal a kezelést követően, a kezelt növényeket, valamint a kezeletlen kontrollnövényeket az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk meg: a) a még élő lárvák száma; b) a lárvák fejlődésének és vedlésének gátlása; c) rágás által okozott károsodások (felületi rágások és lyukrágások); d) kikelési arány (a petékből kikelt lárvák száma). Az 1. példában és az I. táblázatban ismertetett vegyületek a fenti vizsgálatban jó összhatást mutattak. A kikelési arány 5% alatt volt. A visszamaradó élő lárvák közül nem fejlődött ki felnőtt szervezet. 8. példa Ovicid hatás Epilachna varívest is (mexikói bab-bogár) ellen 20 tömeg% hatóanyagot, 70 tömeg°/o xilolt és 10 tömeg% alkil-fenol-etilén-oxid-kalcium-dodecil-benzolszulfonát reakcióelegyet kevertünk. Ebből a koncentrátumból 800,400 és 200 ppm hatóanyagot tartalmazó, vizes emulzió hígítási sort készítettünk. Phaseolus vulgaris levelekről frissen összegyűjtött, körülbelül 100 Epilachna varivestis petét a fenti vizes emulziókkal megnedvesítettünk, majd enyhén megszárítottunk. Ezután levegőztetett tartályokban a kezelt szervezeteket addig neveltük, míg az egyidejűleg összegyűjtött kezeletlen kontrollok kikeltek. Ezután mikroszkóp segítségével meghatároztuk a °/o-os pusztítási értékeket. Az 1. példa és az I. táblázat szerinti vegyületek a fenti vizsgálatban jó hatékonyságot mutattak. így a 2., 4., 5., 6. és 7. számú hatóanyagok 200 ppm hatóanyagkoncentráció mellett 100%-os pusztulást eredményeztek, míg a többi vegyület 800 ppm koncentrációban volt teljesen hatásos. 9. példa Ovicid hatás Heliothis virescens és Leptinotarsa decemlineata ellen 25 tömeg°/o-os nedvesíthető porkészítményből megfelelő mennyiséget vízzel kevertünk, és ily módon 200, 400 és 800 ppm hatóanyagot tartalmazó, vizes emulzió hígítási sort állítottunk elő. Ezekbe a hatóanyag-tartalmú emulziókba celofánon levő 1 napos Heliothis petéket, illetve burgonyalevelekre helyezett 1 napos Leptinotarsa petéket mártottunk 3 percen át, majd szűrőpapíron leszívattuk. Az így kezelt petéket Petri-csészékbe helyeztük, és sötétben tartottuk. 6-8 nap elteltével meghatároztuk a kikelés arányát a kezeletlen kontrollokhoz képest. A kiértékelést a peték 100%-os elpusztításához szükséges minimális hatóanyag-koncentrációval adtuk meg. Az 1. példában és az I. táblázatban szereplő vegyületek a fenti vizsgálatban jó ovicid hatást mutattak a vizsgált kártevőkkel szemben. A 2., 4., 5., 6. és 7. számú hatóanyagok 200 ppm koncentrációban 100%-os pusztulást eredményeztek, míg a többi vegyület 800 ppm koncentrációban volt teljesen hatásos. 10. példa Hatás Laspeyresia pomonella ellen Legfeljebb 24 órás Laspeyresia pomonella petéket szűrőpapíron, 1 percen át a vizsgálandó hatóanyag 400 ppm-es, vizes oldatával kezeltünk. Az oldat megszáradása után a petéket Petri-csészékbe helyeztük, és 28 °C hőmérsékleten tartottuk. 6 nap elteltével megállapítot-9 6 tűk a kezelt petékből történő %-os lárvakikelési értéket. Az 1. példa és az I. táblázat szerinti hatóanyagok a fenti kísérletben teljesen meggátolták a lárvák kialakulását. 11. példa Kemosterilizáló hatás Anthonomus grandis ellen A kikelés után legfeljebb 24 órás Anthonomus grandis kifejlett egyedeket 25-ös csoportokban, hálóval elválasztott ketrecekbe helyeztünk. Ezután a ketreceket 5-10 másodpercen át a vizsgálandó hatóanyag 1 tömeg%-nyi mennyiségét tartalmazó acetonos oldatba merítettük. Ezután a ketreceket megszárítottuk, és lefedett és táplálékot tartalmazó csészékbe helyeztük. A lerakott petéket hetente kétszer vagy háromszor folyóvízzel felszuszpendáltuk, megszámoltuk, vizes fertőtlenítőszerrel (például „ActamerB 100”) 2-3 órán át áztatva fertőtlenítettük, majd megfelelő lárva tápközeget tartalmazó csészékbe helyeztük el. 7 nap elteltével megvizsgáltuk, hogy az így elválasztott petékből lárvák kikeltek-e. A kemosterilitási hatás idejének meghatározására a vizsgálandó hatóanyagot a ketrecben körülbelül 4 héten át vizsgáltuk. A kísérlet során megállapítottuk a lerakott peték számának csökkenését és a kikelt lárvák számának csökkenését, a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva. Az 1. példa és az I. táblázat szerinti hatóanyagok a fenti vizsgálatban 4 hét elteltével a lerakott peték számát 90%-kal csökkentették, és 100%-osan gátolták a lárvák kikelését. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (I) általános képletű szubsztituáltN-(pirrolo-fenil)-N’-benzoil-karbamid-származékok előállítására - a képletben X hidrogénatom vagy halogénatom, Y halogénatom, R hidrogén- vagy halogénatom, és Z hidrogén- vagy halogénatom vagy metilcsoport, azzal jellemezve, hogy a) (II) általános képletű pirrolo-anilin-származékot - Z és R a fent megadott -(III) általános képletű benzoil-izocianáttal - X és Y a fent megadott - reagáltatunk; vagy b) (IV) általános képletű pirrolil-fenil-izocianátot - Z és R a fent megadott -(V) általános képletű benzamiddal - X és Y a fent megadott reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (la) általános képletű N-(pirrolo-fenil)-N’-benzoil-karbamid-származékok előállítására, ahol X fluor- vagy klóratom, Y fluoratom, és R és Z klóratom, azzaljellemezve, hogy olyan (II), (III), (IV) és (V) általános képletű vegyületekből indulunk ki, ahol R, Z, X és Y a fent megadott. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás N‘-(3,5-diklór-4- pirrolo-fenil)-N2-(2,6-difluor-benzoil)-karbamid előállításira, azzal jellemezve, hogy 2,6-difluor-benzoil-izocianátot 3,5-diklór-4-pirrolo-anilinnel reagáltatunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás N‘-(3,5-diklór-4-pirrolo-fenü)-N2-(2-fluor-6-klór-benzoil)-karbamid előállítá10 194 705 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
