194702. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként hidroxi-etil-azol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás hidroxietil-azol-származékok előállítására

15 194 702 16 tát szobahőmérsékleten 75,9 g (1,1 mól) 1,2,4-triazollal és 7 g 88%-os vizes kálium-hidroxid-oldattal elegyítjük. A reakcióelegyet 16 órán át visszafolyatás közben for­raljuk, az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a visszamaradó anyagot felvesszük 1000 ml metilén­­kloridban, majd kétszer 1500 ml vízzel mossuk. A szer­ves fázist nátrium-szulfát felett szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A visszamaradó anyagot 800 ml diizopropil-éterrel elegyítjük. A szilárd anyagot leszívatjuk, és a szűrletet az oldószernek csök­kentett nyomáson való lepárlásával 100 ml térfogatúra pároljuk be. 0 °C hőmérsékletre történő lehűtés során szilárd anyag válik ki, ezt leszívatjuk. így 161 g 2-(2-dio­­xolanil)-3-(4-fluor-fenil)-2-metil-4-(l,2,4-triazol-l-il)­­bután-3-olt (11-81 képletű vegyület) kapunk színtelen szilárd anyagként, op.: 90 °C. Alkalmazási példák Az alább következő alkalmazási példákhoz összeha­sonlító anyagként az (A) és (B) képletű (3 202 602. szá­mú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat) valamint a (C) képletű (4507140. sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás) és (D) képle­tű (2 114 120. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás) ismert vegyületeket alkalmazunk. A példa Cochliobolus sativus vizsgálat (árpa)/védőhatás. Oldószer: 100 tömegrész dimetil-formamid. Emulgeátor: 0,25 tömegrész alkil-aril-poli(glikol-éter). 1 tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel az A táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A védőhatás vizsgálatára fiatal palántákat fenti ké­szítménnyel harmatnedvesre bepermetezünk. A per­medé leszáradása után a növényeket Cochliobolus sa­tivus spóraszuszpenziójával bepermetezzük. A palán­tákat 48 óra hosszat 20 °C hőmérsékletű 100% relatív nedvességtartalmú térben állítjuk fel. 7 nappal a fertőzést követően végezzük az értéke­lést. A találmány szerinti 7., 8., 3. és 4. példák vegyületei lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a technika állá­sából ismert vegyületek. Az eredményeket az A táblá­zat tartalmazza. A táblázat Cochliobolus sativus vizsgálat (árpa)/védőhatás A hatóanyag A hatóanyag koncentrációja a permedében tömeg% Fertőzöttség kezeletlen kontroll %-ában (A) képletű vegyület (ismert) 0,025 100 7. példa szerinti vegyület 0,025 0,0 8. példa szerinti vegyület 0,025 41,2 3. példa szerinti vegyület 0,025 12,5 4. példa szerinti vegyület 0,025 17,5 B példa Venturia vizsgálat (alma)/védöhatás Oldószer: 4,7 tömegrész aceton. Emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poli(glikol­­éter). 1 tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyisé­gű oldószerrel és emulgeátorral hozzuk össze, majd a kapott koncentrátumot vízzel a B táblázatban mega­dott koncentrációra hígítjuk. Fiatal palántákat fenti készítménnyel harmatned­vesre bepermetezünk. A permedé leszáradása után a palántákat az almahéjfoltosodás előidézőjének (Ven­turia ineaqualis) vizes spóraszuszpenziójával fertőz­zük, majd 1 napi időtartamra a növényeket 20 °C hő­mérsékletű és 100% relatív nedvességtartalmú térbe ál­lítjuk. Ezt követően a palántákat 20 °C hőmérsékletű és 70% relatív nedvességtartalmú térbe helyezzük. 12 nappal a fertőzést követően végezzük az értéke­lést. A találmány szerinti 16. és 5. példák vegyületei lé­nyegesen jobb hatást mutatnak, mint a technika állásá­ból ismert vegyületek. Az eredményeket a B táblázat mutatja. B táblázat Venturia vizsgálat (alma)/védőhatás A hatóanyag Fertőzöttség %-ban Hatóanyag-koncentráció (ppm) 100 25 (B) képletű vegyület (ismert) 36 16. példa szerinti vegyület 40 5. példa szerinti vegyület 10 C példa Puccinia-vizsgálat (búza)/védőhatás. Az oldószer: 100 tömegrész dimetil-formamid. Az emulgeátor: 0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol­­éter. Megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához ösz­­szekeverünk 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a kon­centrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgálat céljára választott fiatal növényeket Puccinia recondita 0,1%-os vizes agar-oldatban ké­szített spóraszuszpenziójával oltjuk be. A spóra­­szuszpenzió megszáradása után a növényeket harmat­nedvesre permetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A növényeket 20 °C hőmérsékletű és 100% relatív ned­vességtartalmú inkubációs kamrába helyezzük 24 órán át. Ezután a növényeket mintegy 20 °C hőmérsékletű és mintegy 80% relatív nedvességtartalmú üvegházba visszük a rozsdapusztulák kifejlődése céljából. Az alkalmazott hatóanyagokat, ezeknek koncent­rációját és az eredményeket a C táblázatban tüntetjük fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents