194697. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagkombinációt tartalmazó fungicid szerek
3 194 697 4 gombák, Venturia, Cercospora, Altermaria, Botrytis Phytophthore, Peronospora, fajok, valamint Pyricularia oryzae és Pellicularia saskii. A találmány szerinti hatóanyagkombinációt a szó- | kásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még hatóanyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokba töltött finomkapszulák és vetőmag fedőmasszák, valamint égőtöltetek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, valamint ULV-hideg- és meleg-ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, péládul oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószerekt és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilénklorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazállapotúak, propán, nitrogén és széndioxid, Szilárd hordozóként természetesen kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például magas- diszperzitás fokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, szepiolitet, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poln oxietilén-zsírsav-észtereket, polioxietilén-zsíralkoholéterekeí, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú szemcsés és latex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli-vinil-alkoholt, poli-vinil-acetátot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-clán-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, azo- és fém-ftálocianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények 0,5-50 tömeg% hatóanyagkombinációt tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagkombináció a készítményben vagy a felhasználásra kész szerben keverhető más ismert hatóanyagokkal, így a fungicidekkel, bakteriéidekkel, inszekticidekkel, akaricidekkel, nematicidekkel, herbicidekkel, a madarakat elriasztó szerekkel, növekedésszabályozó anyagokkal, növényi tápanyagokkal és a tál aj szerkeze tét javító anyagokkal. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy inkrusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasználásra kerülő készítmény hatóanyagkoncentrációja széles határok között változhat, általában 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001-50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot alkalmazunk. Talajkezeléshez 0,00001-0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% mennyiségű hatóanyagot juttatunk a talajba, A találmányt a következő felhasználási példákkal világítjuk meg, melyekben az alábbi hatóanyagokat alkalmaztuk: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3
