194693. lajstromszámú szabadalom • Tiociano-pirimidin-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
3 194 693 4 ' (IV) általános képletű barbitursavszármazékot reagáltatunk foszfor-oxi-kloriddal vagy foszfor-oxi-bromiddal N,N-dimetil-anilin jelenlétében. Ha a (II) általános képletben R jelentése metilcsoport, előállíthatjuk ezeket a vegyületeket az (V) általános képletű -ilidből Chemical Abstracts, 72 3499s szakirodalmi helyen ismertetett móon. A (IP) általános képletű vegyületeket, amelyekben X helyettesítő jódatom könnyen előállíthatjuk a (II) általános képletű, helyettesítőként klór- vagy brómatomot tartalmazó vegyületekből tömény hidrogén-jodiddal való reagáltatás útján. (A továbbiakban a (II) általános képletű, helyettesítőként klór- vagy brómatomot tartalmazó és a (II’) általános képletű, helyettesítőként jódatomot tartalmazó vegyületeket együttesen „trihalogénszármazékokként” nevezzük.) Az (I) általános képletű 2,4-dihalogén-6-tiocianopirimidin-származékokat a fenti trihalogénszármazékoknak (III) általános képletű tiocianáttal oldószerben való reagáltatásával állítjuk elő. Tiocianátként alkalmazhatunk például kálium-, nátrium- vagy ammónium-tiocianátot. Bármely tiocianát alkalmazása mellett jó eredményeket kapunk. Az oldószer típusa jelentősen befolyásolja a reakciót. Ha alkoholokat, például etanolt vagf metanolt alakalmazunk a reakció lefolyása még visszafolyatással történő forralás mellett is lassú lesz. Ezen kívül gyantaszerű melléktermékek keletkeznek és a hozam igen alacsony lesz. Ha a reagáltatást aprotikus poláris oldószerben; például acetonban, dimetil-szulfoxidban, N,N-dimetil-formamidban vagy l,3-dimetil-2-imidazolidinonban végezzük, két vagy több tiocianocsoporttal helyettesített terméket, vagy a tiocianocsoport átrendeződése folytán izotiocianátcsoporttal helyettesített terméket nyerünk. így az (I) általános képletű vegyület hozama ugyancsak alacsony lesz. Meglepő módon azt találtuk, hogy ezektől az oldószerektől eltérően a hozam ugrásszerűen megnő, ha a reagáltatást szerves savban, például hangyasavban, ecetsavban vagy propionsavban végezzük. Melléktermékként, ugyan az oldószerként alkalmazott szerves savtól függően kis mennyiségű 4,6-bisz(tiociano)-származékok ebben az esetben is képződhetnek. Ezeknek a származékoknak a kívánt (I) általános képletű vegyületek átkristályosítására alkalmazott oldószerben való oldhatósága kicsi. így ezek a melléktermékek néhányszor ismételt átkristályosítással vagy oszlopkromatográfiás elválasztással eltávolíthatók. A 4,6-bisz-(tiocino)származék melléktermékek előfordulásának minimális nyomnyi szintre való csökkentése lehetséges ha oldószerként hangyasavat alkalmazunk. Ezért a találmány szerinti eljárásban legelőnyösebben hangyasavat alkalmazunk oldószerként. A reakcióhőmérséklet ugyan 10 °C és az oldószer forráspontja közötti értékű lehet, a melléktermékek mennyiségének csökkentése és a megfelelő reakcióidő biztosítása szempontjából előnyös, ha a reagáltatást 20—60 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakcióidő a reakcióhőmérséklet függvénye. Közelítőleg a 0,5-10 óra reakcióidőt tartjuk megfelelőnek. Hangyasav alkalmazásával a reakció lefolyása gyors, így ezt a szempontot figyelembevéve is a hangyasav a legelőnyösebb oldószer. ! / Ha a reagáltatás befejeztével a kapott folyékony rakcióelegyet nagy mennyiségű vízbe öntjük, azonnal szilárd csapadék válik ki. A szilárd anyagot összegyűjtjük és szárítjuk. Ily módon 90 %-os vagy nagyobb hozammal nyerjük az (I) általános képletű vegyület nyers kristályait. Bár a nyers kristályok minden további kezelés nélkül is viszonylag tiszták, szükség esetén szokásos oldószerekből, például benzol-, ból toluolból, izopropil-éterből, kloroformból, széntetiakloridból, etil-acetátból, etanolból vagy metanolból átkristályosítva tisztíthatok. ; Az ismerteit reakciót - amelyről még további részleteket fogunk adni - a 2. reakcióvázlaton mutatjuk be. Ha ebben a reakcióban egy mól tiocianátot reagáltatunk a trihalogénszármazékkal, lehetséges hogy (I) vagy (E) képletű termék, illetve melléktermékként a (VI) vagy (VE) általános képletű vegyület keletkezik. Bár a kapott vegyületek szerkezetének megállapítása igen nehéz feladat, 13C-NMR módszerrel megállapítottuk, hogy ha tiocianátot 5-(metil-tio)-2,4,6-trikló^-pírimidinnel /olyan, a (II) általános képlet alá tartozó vegyület, ahol R jelentése metilcsoport és X jelentése klóratom/ reagáltatunk, a kívánt vegyület szerkezete az (I), a mellékterméké a (VI) általános képletnek megfelelő. A 13C-NMR spektrumban ugyanis a kívánt vegyületben 6 jelet észleltünk. A 6 jel területe azonos intenzitású volt. Mivel nem tekintjük valamennyi szénatomot ekvivalensnek, úgy találtuk, hogy a kívánt vegy ület szerkezete az (I) általános képletnek 'megfelelő. Ha a szerkezet az (E) általános képletnek megfelelő volna, 5 jelet észleltünk volna, amelyek közül valamelyiknek a többihez képest kétszeres intenzitása lett volna. Másrészt viszont, a melléktermék 13C-NMR vizsgálatánál 5 jelet: észlelünk, amelyek közül kettőnek kétszeres az intenzitása, mint a többié. Mivel ekvivalens szénatompárt találtunk, a mellékterméket a (VI) általános képlet szerintinek tartjuk. \ találmány szerinti eljárást a továbbiakban példákban mutatjuk be. 1, példa 2,4-Diklór-5-(metil-tio-6-tiociano-pirimidin (1. számú vegyület) előállítása 50 ml-es, négynyakú, hőmérővel, visszafolyóhűtővel és keverővei ellátott lombikban 2,30 g (0,010 mó') 5-(metil-tio)-2,4,6-triklór-pirimidint és 15 ml hangyasavat mérünk. Az elegyhez szobahőmérsékleten, keverés közben 1,07 g (0,011 mól) kálium-tiocianátot adunk. Ezután a kapott elegyet 50 °C-ra melegítjük és 1 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük A reakcióelegyet lehűtjük és nagy mennyiségű vízbe öntjük. A kicsapódó szilárd anyagot kiszűrjük és szárítjuk. Ily módon 92,9 %-os hozammal 2,34 g nyers kristályt nyerünk. A nyers kristály egy részét etil acetátból átkristályosítva nyert termék olvadásportja 143—144,5 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
