194690. lajstromszámú szabadalom • 2-(3-Piridil)- 2-(fenil-amino)-ecetsav-származékokat tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 194 690 10 — 10°C-ra, egy részletben 1,3 ml szulünil-kloridot adunk hozzá és az elegyet lassan visszafolyatási hőmérsékletre melegítjük. 3 óra múlva ismét -10 °C- ra hűtjük és további 1,3 ml szulfinil-kloridot adunk hozzá. Ezután 5 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük az elegyet, majd csökkentett nyomáson bepároljuk és a nyers maradékot egymást követően 50 ml éterrel, 50 ml desztillált vízzel és 5 g káliumhidrogén-karbonáttal kezeljük. Elválasztás után a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. Az olajos maradékot kovasavgél oszlopon éterrel eluálva kromatografálással tisztítjuk. 3,5 g halványsárga, cím szerinti észtert kapunk. Kitermelés 72 %. 8. példa A 7. példában leírt módszer szerint eljárva, megfelelő kiindulási anyagokból állítjuk elő a következő vegyületeket. 67. hatóanyag: 2-[(4-klór-fenil)-ainino]-2-(3-piridil)-propánsavmetil-észter, o.p. 94 °C; 68. hatóanyag: 2-[(4-k!ór-fenil)-amino]-2-(3-piridil)-bután-savmetil-észter, o.p. 154 °C; 69. hatóanyag: 2-[(3,4 dik!ór-fcnil)-aminoj-2-(3-pirjdil)-bulánsavmetii-észter, o.p. 112 °C; 70. hatóanyag: 2-[(3-bróm-4-klór-fem!)-amino]-2-(3-piridil)-butánsav-metil-észter, o.p. 110 °C; 71. hatóanyag: 2-[(3,4-diklór-fenil) amino]-2-(3-piridil)-pentánsav-metil-észter, sárga olaj. A következő 9—11. példákban ismertetjük a találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó gombaölőszerek biológiai hatását. 9. példa Árpa-lisztharmat elleni hatás növényházban gyógyító hatás A vizsgálandó hatóanyag vizes szuszpenzióját állítottuk elő a következő alkotórészek összeőrlésével: vizsgálandó hatóanyag • 40 mg Tween 80 (etilén-oxid és szorbitán-monolaurát kondenzátumából álló felületaktív adalék) 0,4 ml víz 40 ml Ezt a vizes szuszpenziót vízzel a kívánt koncentrációra hígítottuk. Árpát (Hordeum vulgare, Bérac fajta) cserepekben tenyésztettünk. A hajtásokat 5 napos korukban megfertőztük árpa-lisztharmat (Erysiphe graminis) spóráival való beszórással, majd növényházban 22±2 ®C-on tartottuk 70—80 %-os relatív páratartalom mellett. A fertőzés után 2 nappal, amikor a lisztharmat megtámadta a leveleket, a növényeket megpermeteztük a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazó, 0,02 t% Tween 80 tartalmú, desztillált vízzel készült szuszpenzióval. Az adott hatóanyag adott koncentrációjú permetlevét 3 ízben alkalmaztuk. A kontroll növényeket hasonló módon kezeltük, de a permedé nem tartalmazott hatóanyagot. Ezután a kezelt növényeket az előzőkben megadott hőmérsékletű és páratartalmú növényházba helyeztük. A hatóanyagot tartalmazó szuszpenzióval való kezelés ulán 10 nappal kiértékeltük a gombafertőzés százalékos gátlását a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Az adott vizsgálati körülmények között azt állapítottuk meg, hogy 500 mg/liter koncentrációban a gombafertőzés százalékos gátlása a következő volt: legalább 90 %-os gátlás: 4., 10., 15., 17., 19., 20., 21., 25., 26., 27., 28., 30., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 42., 43., 73., 74., 75. és 76. hatóanyag; legalább 70 %-os, de kisebb, mint 90 %-os gátlás: 1., 2., 3., 5., 6„ 7., 8„ 9., 11., 12., 13., 14., 18., 23., 29., 40., 44., 51. és 56. hatóanyag; legalább 20 %-os, de kisebb, mint 70 %-os gátlás: 41., 47.( 48., 77 és 78. hatóanyag. 1 g/literés koncentrációban a gombafertőzést legalább 90 %-osan gátolta a 7% 80., 81. és 82. hatóanyag. 10. példa Gombaölő hatás paradicsomon Botrytis cinerea ellen Növényházban tenyésztett 60—75 napos paradicsomot (Marmande fajta) megpermeteztünk a 9. példában megadott összetételű, a hatóanyagot különböző koncentrációban tartalmazó vizes szuszpenziókkal. A vizsgálatot minden koncentráció esetén két ízben végeztük el. 24 óra elteltével a leveleket levágtuk és nedves szűrőpapírral bélelt 11 cm átmérőjű Petri-csészékbe helyeztük (csészénként 5 levél). Ezután a leveleket megfertőztük a Botrytis cinerea spóraszuszpenziójával. A szuszpenziót fecskendő segítségével a levelekre cseppentettük (levelenként 3 csepp). A spóraszuszpenziót 15 napos tenyészetből különítettük el, majd táptalajra oltottuk (80 000 egység/ml). A kiértékelést a fertőzés után körülbelül 4 nappal végeztük kezeletlen kontrollal összehasonlítva. Meghatároztuk a százalékos védettséget a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. A vizsgálati körülmények között azt állapítottuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
