194678. lajstromszámú szabadalom • Szalag vagy szalagtekercs élőanyag, különösen növények vagy szaporítóanyagok felvételére
t 194 678 2 A találmány tárgya szalag vagy szalagtekercs élőanyag, különösen növények vagy szaporítóanyagok felvételére, amely egymástól kívánt, előnyösen azonos hosszirányban mért térközökkel elrendezett, az élőanyag, főképpen palánták, szaporítóanyag, különösen magok, más csíraképes anyagok, szövetkultúrák befogadására alkalmas fészkekkel van ellátva, amelyek a szalaghoz rendre legalább egy, a szalag hosszirányára merőleges csík mentén vannak hozzáerősítve, amely csík(ok) adott esetben magából a szalaganyagból áll(nak). Ismeretes, hogy a növénytermesztésben és az erdőgazdálkodásban különböző növényeket kell egymástól előre meghatározott távolságban a természetes környezetbe kiültetni, majd hosszabb vagy rövidebb idő után betakarítani. A műszaki fejlesztés évek óta céljának tekinti a munkaráfordítás csökkentése útján a költségek csökkentését, valamint ezzel összefüggésben a termés; fokozását. Ezen túlmenően erőfeszítések irányultak1 ennek érdekében a megfelelő talajelőkészítés, a magok; vagy palánták kiválasztása, az optimális öntözés, továbbá( a permetezés és gyomirtás hatékonyságának növelésére; valamint ezzel párhuzamosan a kézimunka ráfordítás gépesítésére, a növények fejlődésének első szakaszában. Ez utóbbit a magok vagy szaporítóanyagok különböző cél-kezelésével biztosították, úgymint a később átültetésre szánt növények célszerű csomagolásával, a fejlődésük kezdeti szakaszában végzett ellenőrzéssel. Az eddig ismert megoldások azonban nagy élőmunka ráfordítást igényelnek, ennek megfelelően drágák és az anyagfelhasználásuk is nagy. Az utóbbi években az egyik legnagyobb előrelépést a 1733/81 sz. dán szabadalmi leírásban ismertetett csíráztató létrehozása jelentette. Ez a csíráztató a maggal, palántával vagy szaporítóanyaggal érintkező higroszkopikus textil szövetet befedő műanyag borítást tartalmaz. Az ilyen csíráztatok összefüggő hosszban gyárthatók, és céljuk a végső természetes környezetbe kiültetve váró ellenőrzött csíráztatás és/vagy növekedés utáni növények felvétele megfelelő nedves környezetben, majd a kiválasztás után a hosszanti szalagból az egyes egyedek levághatok, letéphetők. A műanyag bevonat védi a növények gyökérzetét az átültetést követő kiszáradástól, s a növény teljes kifejlődéséig állandó nedvességű környezetet biztosít. Az ilyen kialakítású, iparilag előállítható csíráztatok alkalmazásával magas megéledési arány biztosítható a természetes környezetben. Ismeretes továbbá vetőmagok csomagolásmódja, melynél a magokat hasonló módon két papírból, textíliából, műanyag filmből vagy hasonlóból készített szalag között kialakított tasakokba csomagolják, mely szalagok tekerccsé göngyölíthetők. Az előállításra szolgáló anyagok kellő szílárdságúak kell hogy legyenek, hogy az átnedvesített tekercs az átültetésig megtartsa eredeti alakját. Később a tekercset vagy csomagot felnyitják és a növényeket belőle eltávolítva azokat egyenként a taljba vagy hasonló termőközegbe ültetik. Ismeretes továbbá, hogy a szalagrétegek anyaga olyan tulajdonságú, hogy a növények gyökérzete átszúrni nem képes, így az eltávolításra kerülő növények gyökérzete nem sérül meg. Az 1 404 101 sz. brit szabadalmi leírásból Ismert olyan, a minél csekélyebb tárolási helyigényre való törekvés jegyében tekerccsé összegöngyölhető vagy más, kívánt alakzattá összehajtogatható szalag 111. szalagtekercs,. amely összehajtogatott fólialapból kiinduló gyártással alul perforált, felül nyitott tasakszerű fészkeket tartalmaz, amelyekbe termőtalajt és szaporítóanyagot helyezve a szaporítóanyag kiültetési stádiumig történő előnevelése jól elvégezhető. Ezzel a szalaggal a palánták előnevelése kedvezően 5 történhet. Maga a kiültetés azonban egyedi kezelést igényel, a palántákat általában ki kell* venni a tasakszerű fészekből, a sérülésveszély jelentős és az élőmunka ráfordítás magas. Amennyiben a kiüitetést tasakostól végzik, úgy legalább a tasakok fenekét kell egyenként és 10 kellő óvatossággal felvágni. A brit szabadalmi leírásból megismerhető megoldás főképpen a virágkertészetben terjedt el olyan területeken, ahol munkaerő kellő menynyiségben és viszonylag olcsón rendelkezésre áll. A találmány célja olyan szalag ill. szalagtekercs ki- 15 alakítása, amely egyaránt alkalmas növényi szaporítóanyagokból kiültetésre kész palánták csekély helyigényű és főként termőtalaj nélküli előnevelésére, valamint lehetőséget ad az ilyen előnevelt egyedek csekély kézimunkával, tehát magasan gépesített módon, alacsony 20 költségigénnyel történő kiültetésére, és emellett a szaporítóanyagok magas megéledési ül. túlélési arányát is biztosítja. A kitűzött célt olyan tárgyi szalag vagy szalagtekercs kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynél a talál- 25 mány szerint a fészkek lapos, termőközeg nélküli, a szalagélek mentén mindkét oldalukon nyitott, előnyösen tekercsben kiszerelt anyagcsik-szalagpályák lefejtése során meghatározott távolságokban helyileg a szalaghoz erősített, levegőnek és víznek meghatározott, 90...70 & 30 10...30 közötti, előnyösen 90...75 és 10...25 közötti térfogatszázalék-arányban való egyenletes felvételére és a bennük elhelyezett élőanyaghoz juttatására alkalmas anyagú, lényegében síkalakzatokként kiképzett potyák, amelyek műanyagfóiia, műanyaggal bevonat vagy bevon at- 35 lan papír, szálasanyag vagy vatta anyagesik(ok)ből vannak kiképezve, vagy legalább részben üyen(eke)t tartalmaznak, és a szalag hosszirányú szakítószilárdsága tartósan legalább egy Newton. Az a körülmény, hogy a szalag összetekerhető vagy 40 összehajtható és nagy számú növény helyezhető bele, kis tárolási térfogatot eredményez és megkönnyíti a csiriztatás és növekedés ellenőrzését, valamint a megkívánt nennyiségü és összetételű levegő és víz arány biztosítását. A szalag mechanikai szilárdsága és a pólyák előre 45 meghatározott térközzel való rögzítése a szalagon, valamint kezdetben a szaporítóanyagnak, később magának a növénynek a pólyában való rögzítése kizárja a gyökérzetnek az oldalfalba való befuródását és lehetővé teszi a növények teljesen automatizált átültetését anélkül, hogy 50 akár a szalag akár a pólya által védett növények megsérülnének. A szalag különböző formákban alakítható ki. Példaképpen két folyamatos hosszanti rétegből képezhető ki, mely két réteg egyidejűleg a pólyák szembenfekvő falait 55 képezheti. Egy másik megoldás szerint a szalag csupán egy folyamatos hosszanti rétegből áll, melyre megbatározott térközönként egy másik réteg leszabott darabjait rögzítik, melyek a folyamatos réteggel egy ütt képezik a pólyákat. Egy másik kialakítási mód szerint a pólyákat 60 egyenként készítik, majd hosszanti összekötő tagra helyezik, amely példaképpen lehet szalag, de az is lehetséges, hogy egy szalagon különböző típusú pólyákat rögzítünk, A pólyákat alkotó két réteg egymással eddig ismert módokon rögzíthető, mint ragasztással, beolvasz- 65 tással, zsugorítással vagy ráncolással, és a behelyezett 2
