194674. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő szerszám vagy eszköz, és eljárás ennek előállítására
1 194 674 2 A találmány tárgya talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz és eljárás ennek előállítására, amely talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz lényegében olyan eketestszerelvény, amelynek eketeste, kötőlemeze és ekevasa homogén, egy darabból levő acél anyagból van és az eketest szerelvény törési és kopásellenállási tulajdonságai jobbak az eddig ismert hasonló szerelvények megfelelő tulajdonságainál. Az ilyen típusú talajmegmunkáló eszközök arra szolgálnak, hogy munkavégzés közben ezeket a talajon, illetve a talajban húzva a tálát megműveljék, például szántsák vagy lazítsák. A használat természetéből következik, hogy a talaj megmunkáló szerszámoknak külső felületei, főként a megmunkáló szerszám haladási irányában nézve elöl levő felületetei a talajban való haladásuk során koptató hatásnak vannak kitéve. Ennek következtében előnyös, ha a talaj megmunkáló szerszám vagy eszköz talajjal kapcsolódásba kerülő külső felületei aránylag nagy keménységűek, annak érdekében, hogy a talaj káros dörzsölő vagy koptató hatásának ellenálljanak. A talajmegmunkáló szerszám, például egy ekelest szerelvény hosszú használati élettartama szempontjából az is fontos követelmény, hogy jelentős mértékben tudja alakját változtatni, illetve meghajolni anélkül, hogy benne törés vagy repedés következne be. Gyakran előfordul, hogy a rendkívül rossz minőségű talajok megmunkálása során a talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz nagyméretű szikladarabokkal, kövekkel vagy hasonló tárgyakkal, például vasdarabokkal ütközik, amelyek ennek meghajlását, deformáiódását okozzák. Ha az ütközés nagy erővel történik, ez a talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz törését vagy megrepedését válthatja ki. így a mellett, hogy a talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz külső felületeinek aránylag nagyon keménynek kell lenni, további követelmény, hogy töréssel szembeni szívóssága aránylag nagy legyen. A szokásos eketest szerelvényeknek általában három fő része van, mégpedig az eketest, az ekevas vagy csúcs vagy tárcsa, valamint a kötőlemez. Annak megkísérlésére, hogy a szokásos eketest szerelvényeknél az előzőkben ismertetett, kívánatos törési szívósságot és kopásellenállási tulajdonságokat érjék el, jelenleg az eketest szerelvény bizonyos részeit a kereskedelemben kínált és évek óta elterjedten használt, aránylag drága egyenesen vagy egyszer hengerelt, háromrétegű acéllemez anyagból készítik A legtöbb esetben az ilyen eketest szerelvénynek rendszerint magát az eketestét és a kötőlemezét készítik, az aránylag drága, három rétegű és egyenesen vagy egyszer hengerelt acéllemez anyagból. A három rétegű acéllemez külső rétegeit rendszerint hőkezelhető, nagy széntartalmú acélból készítik, az ezek közé szendvicsszerűen helyezett belső vagy maga réteg pedig lágyabb, azonban szívósabb acélból van. A három acéllemez rétegből levő eketest szerelvény átlagos szilárdsága és szívóssága közvetlenül az eketest és kötőlemez gyártásához használt, aránylag lágy maganyag szilárdságától és szívósságától függ. Normál talajműveléshez, például szántáshoz való felhasználás esetén az eketest szerelvényt — az előzőkben már ismertetett módon - a talajon, illetve talajban húzzuk, és a talaj az eketest szerelvény külső felületein, főként szerekezetrészeinek a talajjal közvetlenül szemben érintkezésbe kerülő felületein dörzsölő hatást fejt ki. A talaj, dörzsölő hatása az eketestnek és kötőlemeznek talajjal szemben haladó felületi rétegét sokkal gyorsabban koptatja, mint az ellentétes, a hátsó réteget. Az eketestnek ez a gyorsabban koptatott rétege esetenként olyan mértékben elkopik, hogy az eketest ténylegesen elveszti szerkezeti egységét és kritikusan gyöngévé válik. Ilyen gyöngített állapotban az eketest könnyen elhajlik és gyakran az egész eketest szerelvény eltörik, a további fasználatra alkalmatlanná válik. Abban az esetben, ha az eketest szerelvény alkatrészei nem romlanak le annyira, hogy az egész eketesí szerelvény használhatatlanná váljon, akkor is ezentúl a lágy' középső réteg van kitéve a talaj koptató hatásának, aminek következtében szenynyező anyagok halmozódnak föl a talajjal kapcsolódó felületeken, amitől kezdve az eketest szerelvény nem dolgozik megfelelően, munkája nem lesz kellő módon hatásos. A szokásos, három acéllemezből álló eketesttel és kötőlemezzel kialakított típusú eketest szerelvény fölsorolt működési és élettartam hibáin kívül még további, ismétlődő gyártási és működési hibái is vannak, amelyeket az elfogadható, jó minőségű termék előállításához ki kell küszöbölni. így például ha a három lemez közül a két külső tiszta, aránylag kismértékben edzhető, magas széntartalmú szénacélból van, akkor a kívánt vagy élőid nagy keménység eléréséhez viszonylag erős és pontosan ellenőrzött hűtési műveletre van szükség. Ezenkívül ha az ilyen szerkezetrészek edzéséhez forgó szakaszos típusú kemencét használnak, akkor az eketesthez ledarabolt nyersdarab az ausztenitképző hőmérséklet szempontjából nagymértékű változásoknak van kitéve, mert az égő lángjai közvetlenül ütköznek föl a nyersdarabra és ennek felülete túlságosan oxidálódik. A felület vegyi szerkezetének változásai helyileg tömör pikkelyképződést és elégtelen edződést okozhatnak. A munkadarab kemencéből való eltávolítása után az oxid pikkelyeket kézzel, drótkefével kell eltávolítani. Az alakítási műveletet a munkadarabban visszamaradó hővel kell elvégezni. A sajtoló ütés kezdete és a présből való eltávolítás után a munkadarab hőmérsékletkiegyenlítődése közötti időintervallum jelzését időjelző lámpa működésével végzik. A felületi hőmérséklet a tapasztalatok szerint sokkal gyorsabban csökken a szerszámmal érintkező felületeken és ezért edzés előtt a kellő hőmérsékletet vissza kell állítani. Az eketestet horog segítségével, hűtött sóoldatba való kézi bemártással edzik. A kapott eredményt több kritikus időben végzett művelet befolyásolja. Az edzés időtartamát jelző lámpákkal is keli ellenőrizni annak érdekében, hogy az eketestet 190 °C és 204 °C közötti hőmérsékleten távolítsák el az edző sóoldatból. A sugárzó felület megfelelő hőmérsékletét meg kell határozni annak érdekében, hogy a törés elkerülhető legyen és elegendő hő maradjon vissza az eketestnek sajtolószerszámban való végső alakra hozásához. A fogókkal való érintkezési helyeken is lágy foltok keletkezhetnek akkor, amikor az eketestet a kemencéből az alakító sajtolószerszámba, majd az edző tartályba szállítják. \z ausztenites eketestnek az alakító sajtolószereszámmal való nem egyenletes érintkezése is okozhat lágy foltokat. Ha ezeken a nagynyomású érinlkezési helyeken a felületi réteg az edzés előtti ausztenites hőmérséklet alá hül, akkor ferritté alakulás lép föl és lágy foltok keletkeznek. Az edzés utáni egyenletes keménység az edző fürdő keverése és az eketest edző fürdőben való megfelelő elhelyezése, orientációja révén valósítható meg. \mennyiben e műveletek többsége kézi művelet, állandó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
