194671. lajstromszámú szabadalom • Elemekből változtathatóan összeállítható térhatároló szerkezet villamos és egyéb készülékek, szerelvények befogadására, vmont mechanikai és egyéb hatások elleni védelmére
1 194 671 2 A találmány tárgya elemekből változtathatóan összeállítható térelhatároló szerkezet villamos és egyéb készülékek, szerelvények befogadására, valamint mechanikai és egyéb hatások elleni védelmére, amely térelhatároló szerkezetben oldallapok, az oldallapok összeerősítésére alkalmas oszlopok és az oszlopok homloklapjaira erősíthető fedelek vannak. A könnyűkivitelű műanyag térelhatároló szerkezetrendszer kifejlesztésének célja:- a hazai előállítású, importanyag felhasználásával gyártott műanyag tokozott szekrények részbeni kiváltása, hazai alapanyag felhasználásával, anyagtakarékosan és gazdaságosan gyártható műanyag térelhatároló szerkezetekkel,- kevés műanyag alkatrészből, a leggyakrabban igényelt modulméretekben összerakható, egyedi és csoportos felhasználásra is alkalmas térelhatároló szerkezet rendszer létrehozása, mely alkalmas a felhasználás során leggyakrabban támasztott védettségi (tömörítettségi), szilárdsági, korrozióállósági és esztétikai igények kielégítésére,- elsősorban az- erősáramú kisfeszültségű hálózatszerelési munkák során felmerülő általános igények kielégítése úgy, hogy más villamos szakterületen (pl. gyengeáram, automatika, híradástechnika stb.) is lehetséges legyen széleskörű felhasználása.- A 3.030.162 és a 2.732. 139 számú DE közrebocsátási iratok olyan szekrényeket ismertetnek elektronikus készülékek számára, amelynél a térbeli vázszerkezetek, illetve a sarokelemeket csavarokkal erősítik össze és az oldalelemek illesztése is csavarokkal történik. Ez a megoldás azonban bonyolult és a gyakorlat kevesebb alkatrészből álló, variálható szekrények, ill. szekrénycsalád kialakítását igényli. A találmánynak az a lényege, hogy az oldallapok külső felületei az oszlopok oldalaival egy síkot képező síkfelületek, míg az oldallapok belső felületeinek az oszlopokhoz csatlakozó szakaszai az oszlopokban kialakított, befelé szélesedő, trapézkeresztmetszetű hornyoknak az oszlopok oldalaival nem párhuzamos falaival egy síkot képezően vannak kialakítva. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábra a találmány szerinti térelhatároló szerkezet egy kiviteli példájának fedelek nélküli axonometrikus képét szemlélteti, a 2. ábrán a találmány szerinti térelhatároló szerkezet fedelének axonometrikus ábrája látható kívülről, a 3. ábra a 2. ábra szerinti fedél axonometrikus ábráját belülről mutatja be, a 4. ábrán a 2. ábra szerinti fedél nézetét belülről szemléltetjük, az 5. ábra a találmány szerinti térelhatároló szerkezet oszloptávtartóit mutatja be axonometrikusan az oszlopokba becsúsztatva, míg a 6. ábrán a találmány szerinti térelhatároló szerkezet egy bővítési lehetősége látható felülnézetben. Az 1. ábrán látható axonometrikus rajzon 1 oldallapok 2 oszlopokhoz csatlakoztatható, egymással párhuzamos élein, a 2 oszlopoknak előnyösen mind a négy oldalán kiképzett hosszirányú 3 hornyokba becsúsztatható, a 3 hornyok alakjának megfelelő alakú 4 sínek vannak kialakítva. Az 1. ábrán látható kiviteli példa szerint a 3 hornyok befelé szélesedő, trapézkeresztmetszetű 3 hornyok, míg a 4 sínek - ennek megfelelően - kifelé szélesedő, trapézkeresztmetszetű illesztő felületek 5 Az 1 oldallapok külső felülete összeszerelt állapotban a 2 oszlopok külső oldalaival egy síkot képező síkfelület, míg az 1 oldallapok belső felülete a 4 síneket tartalmazó élek környezetében a 4 sínek kiképzésére alkalmas módon meg van vastagítva. Az 1 oldallapoknak a 4 10 síneket tartalmazó éleire merőleges élei merevítő elemekkel, előnyösen 5 merevítő bordákkal van ellátva. A 2 oszlopok előnyösen négyzetalakú keresztmetszettel rendelkező oszlopok, amelyek 6 oszlopösszekötők segítségével erősíthetők egymáshoz. A 2 oszlopok szaba- 15 don maradó oldalain levő 3 hornyokba a hornyok keresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű 6 oszlopkiegészítők csúsztathatok be. A találmány szerint az 1 oldallapok szélessége úgy van meghatározva, hogy egy 1 oldallap és az 1 oldallap éleihez két oldalt csatlakoz- 20 tatott 2 oszlop együttes szélessége modulméretű legyen. A példa szerint az 1. ábra szerinti térelhatároló szerkezet hosszabb oldala egy modul, míg a rövidebb oldala fél modul méretű. A modulméret ilyen meghatározása azt jelenti, hogy ha a térelhatároló szerkezetet két modul 25 méretűre kívánjuk készíteni, akkor két szomszédos 2 oszlopot össze kell kötni egymással. Ezért a kiviteli példa szerint az 6 oszlopösszekötők keresztmetszete két, rövidebb párhuzamos oldalával egymásra fektetett, trapézkeresztmetszetű 7 oszlopkiegészítő keresztmetszetének 30 felel meg, természetesen egy darabból készítve. Lényegében tehát a 6 oszlopösszekötőnek két egymással párhuzamos, a trapéz keresztmetszet hosszabb párhuzamos oldalának megfelelő oldallapja van és ezen oldallapok között középig a keresztmetszete leszűkül a trapéz 35 keresztmetszet rövidebb párhuzamos oldalának megfelelő méretűre. Az 1. ábra szerinti térelhatároló szerkezet lényegében tehát egy egymodulos hosszúságú és félmodulos szélességű teret határol el, amely teret, ha alul és felül, előnyö- 40 sen egymással egyforma 8 fedéllel lefedünk, akkor a külső tértől teljesen elhatárolt terű dobozt kapunk. A 2 oszlopok homloklapjainak középpontjában a 8 fedelek felerősítésének biztosítására alkalmas 9 menetes furatok vannak. A 8 fedél kiképzését a 2.; 3. és 4. ábrákon 45 mutatjuk be. A moduírcndszer segítségével mmtcmlítettük — több ilyen doboz szerelhető egymáshoz és ilyenkor szükségessé válhat a különböző dobozokban levő szerelvények összekapcsolása. Ilyenkor az 1 oldallapok helyett a 2 50 oszlopok közötti távolság tartását, valamint a rendszer merevségét biztosító 10 oszloptávtartókkal kötjük össze a szemben levő 2 oszlopokat. Az 5. ábrán látható 10 oszloptávtartók keresztmetszete két, külső síklapjával egymásra fektetett 1 oldal- 55 lap keresztmetszetének felel meg és előnyösen egy darabból van készítve. A 10 oszloptávtartók magassága azonban lényegesen kisebb az 1 oldallapok magasságánál. Célszerű ugyanis két 10 oszloptávtartót elhelyezni két egymással szemben levő 2 oszlop páros közé, az egyiket 60 a 2 oszlopok felső homloklapjának, míg a másikat a 2 oszlopok alsó homloklapjának a környezetében. Ezért a 10 oszloptávtartók vastagsága feltétlenül kisebb, mint az 1 oldallapok magasságának a fele, előnyösen a 10 oszloptávtartók vastagsága megegyezik a 2 oszlopok 55 szélességével. 2