194659. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyenáramú motor hálózatra való visszatáplálásos üzeméhez

1 194 659 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés egyen­áramú motornak a motor kapocsfeszültségnél kisebb feszültségű hálózatra való visszatáplálásos üzeméhez. A villamos meghajtású jármüveknél széles körben alkalmazzák a szaggatón keresztül táplált egyen­áramú villamos motort. A motort sokszor nemcsak hajtásra, hanem fékezésre is használják. Ekkor a jár­mű mozgási energiáját fékezés közben a motor villa­mos energiává alakítja, amelyet vagy ellenálláson az ún. fékcllenálláson emésztünk fel, (alakítunk hővé), vagy a hálózatba táplálunk vissza. Ez utóbbi ezért kedvező, mert ily módon a jármű összes energiafel­használása csökkenthető. Az utóbb említett fékezési módot visszaláplálás fékezésnek nevezzük. A technika állását és a találmány szerinti elrende­zést a mellékelt ábrákkal mutatjuk be. Az La. ábra egy általános félvezetős szaggató kap­csolást mutat be. Az ! .b. ábra az ilyen kapcsolások rövidrezárási viszonyainál a motoráramot ábrázolja az idő függvé­nyében. A 2. ábra egy a tirisztorral párhuzamosan kapcsolt fékelőtét, ellenállást és ezekkel sorbakacsolt szaba­­donfuíó diódás kapcsolást tartalmaz. A 3. ábra a találmány szerinti kapcsolást mutatja be. ismeretesek olyan félvezetős szaggatókapcsolások, melyek a visszatápláló fékezési üzemmód megvalósí­tására is alkalmasak. Széles körben használatos az La. ábrán feltüntetett megoldás; I. Wagner: Thyristortechnik für Gleichstrombah­­ncn, Sicmcns-Zeitschrift 48 (1974) Heft. 10. Az La. ábra szerinti kapcsolásban az M motort az Sz szaggató periodikusan rövidrezárja. A rövidrezá­­rás kezdeti időpontja az l.b. ábrán t„. Ettől kezdve a motor !n, árama növekszik, a növekedés sebességét a motor belső feszültsége, a körben fellépő feszültség­­esések és az L motorköri induktivitás értéke szabja meg a következő képlet szerint: di Ub-AU ahol -- a motoráram változási sebessége, U„ a motor belső (indukált) feszültsége, AU a feszültségesések összege, L a motorköri induktivitás (a motor saját soros induktivitása + a simító fojtótekercs induktivi­tása). A t, időpontban a szaggató oltásával a motor rö­­vidlezárását megszüntetjük, így az áram a D diódán és a HL hálózati szűrő fojtótekercsen keresztül a táphálózat plusz kapcsa felé folyik. Ekkor a motor­áram változási sebessége más lesz, a következő képlet szerint : di Uh —AU — Uh ahol az előbbiekben nem szereplő jelölés: Uh a háló­zat, pontosabban a C pufferkondenzátor feszültsége. Az ily módon kialakuló — c 0 kell, hogy legyen, azaz a motor áramának t, és t2 időpont között állan­dósult fékezési állapotban csökkennie kell ahhoz, hogy stabil féküzem - meghatározott középértékű fékáram - alakulhasson ki di A képlet szerint — akkor <0, ha dt Ub < Uh +AU A kívánt nagyságú fékáramot t, időpont megfelelő beállításával állíthatjuk elő. Nagy jármüsebességnél (Uh nagy) és kis felsőveze­tők feszültségnél (Uh kicsi) előfordulhat, hogy ez az egyenlőtlenség az eredeti kapcsolásban nem teljesül. Ilyenkor az La. ábrán szaggatottan rajzolt Rfe fékelő­­tétellenállás beiktatásával megnöveljük a AU feszült­ségesést, hogy az egyenlőtlenség és ezzel a stabil üzem feltétele teljesüljön. Az Rre ún. fékelőtélellenállás beiktatását mágnes­kapcsoló szokta végezni, melyei fékezésnél bizonyos jármüsebesség fölött kikapcsoljuk, cs ezzel az Rfc fék­­előtétellenállás beiktatódik az áramkörbe. Mivel az ellenállás beiktatását a sebességtől tesszük függővé (és ez a megoldás kontaktorral megoldott ellenállás ki­bekapcsolás esetén kényszerű, mert a többi átkapcso­lás vezérlésre felhasználható jellemző pillanatról­­pillanatra változhat), az ellenállás beiktatása akkor is végbemegy, ha azt a pillanatnyi hálózati viszonyok nem teszik szükségessé. Mivel azf ellenállásban veszte­ség keletkezik, mely a hatásfok rovására megy, kivá natos lenne, ha a) az ellenállás csak akkor lenne benne a körben, amikor rá ténylegesen szükség van; b) mindig csak akkora ellenállást iktatnánk be, amekkora kell, alkalmazkodva a hálózati feszültség gyors változásaihoz is. Ha ezeket a feltételeket megvalósító berendezést hozunk létre, a visszaláplálás a lehető legnagyobb hatékonysággal történik (az adott berendezés, hálóza­ti és forgalmi viszonyok közi). A megvalósítás tői tölt­het úgy, hogy az Rfe fékelőtétellcnáliást elektronikus kapcsolóval zárjuk rövidre, mely igen gyors működést tesz lehetővé, így az a) feltétel rögtön megvalósul. A b) feltételt úgy valósítjuk meg, hogy egy gyorsnníködésíi elektronikus kapcsolóval az Rfc fékclőtételienállásl a körbe szaporán ki-beiktatjuk, ily módon elérve, hogy a viszonyok olyanok legyenek, mintha átlagban ^bciktaloll WiktstollUiiUnlolt nagyságú ellenállás lenne a körben (ahol t-vel jelöltük az időt). Az ellenállás változatásának ezt a módját az erős­áramú elektronikában ismerik és pl. aszinkron moto­rok forgórészköri ellenállásának változtatására hasz­nálják. (Ld. pl. VEM Handbuch Leislungsclektronik. VEB Verlag Technik, Berlin 1978. 6.4.3. fejezet). Egy ilyen célt megvalósító áramkört ír le a 2448646 és 2516552 sz. DE szabadalmi leírás villamos jármű­vekre. Itt az említett, a motorral sorbakötött ellenál­lás több soros részből áll, amelyeket velük párhuza­mosan kötött kontaktotok kapcsolnak kí-bc, de a találmány tárgyalja a szaggatóval való folyamatos el­lenállás változtatást is, egy meghatározott kapcsolású 5 10 15 20 25 30 35 4!) 45 5C 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents