194641. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hulladék villamos vezetékek feldolgozására
1 194 641 2 A találmány tárgya berendezés hulladék villamos vezetékek, mégpedig gumival vagy műanyagokkal szigetelt, kötegmaggal rendelkező acélalumíniumvezetékek és kábelek feldolgozására és ezt követő osztályozására, amely tevékenység a 5 fémhulladékot feldolgozó ipar hatáskörébe tartozik. Az acél-alumínium-vezetékeket az eddigiekben az alábbi eljárással dolgozták fel: A vezetékeket kb. 1 m hosszúságúra feldarabolták és kézi lefejtéssel 10 az alumínium (Al) és acél (Fe) pászmákat a magról leválasztották. Két munkásnő teljesítménye műszakonként 250 kg Al és 100 kg Fe volt. Egy további ismert eljárás a lefejtőcsöriős bontás. Az anyagot kb. 10 méteres hosszúságú dara- 15 bokra vágták. Az egyik végét kb. 40 cm hosszúságban úgy fejtették le, hogy a mag szabaddá váljon és egy szerelőkulcs segítségével egy dobkengyelbe beszorítható legyen, majd az acélmagnak egy kulissza tépőnyílásán keresztül való felcsévélésével az 20 alumínium pászmákat leválasztották. Az ezt követő művelet volt a bálázás. Ezen a berendezésen két munkásnő műszakonkénti teljesítménye 350 kg Al és 150 kg Fe volt. Egy további eljárás a fogaskerekek közötti apri- D tást használja ki. Az anyagot kb. 150 cm hosszú darabokra vágták fel. Az alumínium pászmákat 25 cm hosszban kézzel lefejtették, majd az acélhúrt tépőnyíláson keresztül aprító fogaskerekekhez húz- 3Q ták át és így választották el az Al-t az Fe-től. Ezt követően az így nyert terméket bálákba kellett sajtolni. Két munkásnő műszakonkénti teljesítménye itt 200 kg Al és 80 kg Fe volt. Egy további feldolgozási eljárást egy hengeres 35 aprítógép segítségével valósítanak meg. A hengeres aprítás a kemény Fe-maggal szemben lejátszódó Al-aprítás elvén alapszik. Ez esetben az eredmény túlságosan függ az aprítóhengerek közötti nyomás (távolság) beállításától, ami különféle vezetékek 40 esetén csak nagyon nehezen beállítható. A vezetékeket előzőleg kb. 150 cm hosszúságúra darabolják fel, majd az átmérőknek és fajtáknak megfelelően pontosan szétválogatják és ezután állítják be a hengerek közti nyomást. Ezt követően a vezetékeket a 45 hengerek közé vezetik. Az Al és Fe teljes szétválasztását kézzel kell végezni. A hengerbeállítás gyakran nem megfelelő, mivel a nyersanyag hol jobban, hol pedig kevésbé oxidálódott. A hengerek meglehetősen nagy kopásnak vannak kitéve, ezért szükség 50 van ezek gyakori megmunkálására. Két munkásnő müszakonicénti teljesítménye itt 370 kg Al és 150 kg Fe. A műanyagokkal vagy gumival szigetelt kábele-, két például az alábbi eljárással dolgozták fel: 56 A kábeleket kb. 70 cm hosszúságúra darabolták fel, majd egy leválasztógépben a külső köpenyt lehántották, a belső pászmákat egyiket a másik után szintén leválasztották, és a fémmagot manuálisan választották el a szigeteléstől. Az így nyert fémvezetőt azután bálázták. Egy további lehetséges eljárás a granulálás. A granulálás az eddig ismert legmodernebb eljárás a szigeteléssel ellátott villamos vezetékek feldolgozásánál, azok bármely fajtájánál. Ehhez azonban nagyon bonyolult berendezésre van szükség, amely csak import útján szerezhető be és amely jól felkészült kiszolgáló személyzetet és rendszeres karbantartást igényel. A berendezésnek nagy a villamosçnergia-igénye is. A kiszelektált szigetelőanyagok jelentős százalékban tartalmaznak fémeket is, ami veszteségként jelentkezik a fémkihozatal szempontjából, ugyanakkor csökkenti a további feldolgozásra szánt, granulált szigetelőanyagok értékét. Egy további, már korábban is alkalmazott eljárás a szigetelőanyagok elégetése. Ez az eljárás azonban teljesen megsemmisíti a szigetelőket, szennyezi a környezetet és a leégetés által a fémeket is károsítja. Főként a hajszálvékony Cu-vezetők semmisülnek meg ilyenkor. Valamennyi felsorolt eljárásra jellemző a manuálisan végzendő munka viszonylag nagy hányada, az alacsony termelékenység, és néhány eljárás a felsoroltak közül még fémveszteségekkel is jár. A fent említett hátrányokat olyan hulladék villamos vezetékek, mégpedig gumival vagy műanyaggal szigetelt kötegmaggal rendelkező acél-alumínium-vezetékek és -kábelek feldolgozására és azt követő osztályozására szolgáló berendezéssel küszöböljük ki, amely egy adagolóhenger és rászorító görgők által alkotott adagolóegységből, egy vágószekrényben ágyazott vágóegységből és egy osztályozóegységből áll és amely berendezésre a találmány értelmében az jellemző, hogy a vágóegység egy forgórészből, amelynek egy adagolóegység felőli elülső oldalán legalább két cserélhető, két ellentétes oldalán egy-egy megfordítható éllel rendelkező vágókés van felszerelve, amelyek cserélhető késtartókban vannak ágyazva, továbbá egy vágószerkezetből, amely egy beállítható vágóasztalon van rögzítve és legalább egy bevezetőnyílással van ellátva, valamint egy az élek közötti játék beállítására szolgáló szerkezetből áll, ahol a forgórész hátsó oldalán a levágott anyagnak a szekrénytest kihordónyílásán történő kiseprésére alkalmas ventilátorlapátok vannak rögzítve. A találmány szerinti berendezés a hagyományos technológiákhoz képest nagyobb teljesítményű, csökkenti mind a manuálisan végzendő munka arányát és az egy tonna termékre jutó bérköltségeket, mind pedig az energiaszükségletet és káros gázok képződése nélkül működik. A feldarabolt és osztályozott nyersanyag minden további kezelés nékül jobb minőségű végterméket eredményez. A találmány szerinti, hulladék villamos vezetékek feldolgozására szolgáló berendezést részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés osztályozóegység nélküli felülnézete, a 2. ábra egy a vágószekrényen keresztül vett metszet, míg a 3. ábra a találmány szerinti berendezés teljes összeállítási rajzát mutatja, felülnézetbeh. Amint az az 1. ábrán látható, a berendezés 1 alapkeretén 2 vágószekrény van ágyazva, amely előtt 3 adagolóegység van elrendezve. Az 1 alapke-2
