194640. lajstromszámú szabadalom • Körzetkábel, valamint eljárás körzetkábel előállítására

1 194 640 2 A találmány tárgya körzetkábel, valamint eljárás alappászmákból álló körzetkábel előállítására. A találmány szerinti körzetkábel szigeteléssel kö­rülvett vezetőkből sodrott alappászmákat és az alappászmákat körbevevő köpenyt tartalmaz. A javasolt eljárás során vezetőkre szigetelést, a szigetelésekre tömör külső burkolatot viszünk fel és ezzel kábelereket állítunk elő, a kábelereket alap­pászmákká sodorjuk össze, majd az alappászmákat sodrás után köpennyel borítjuk. Az ismert körzetkábelek általánosan elterjedt változatai papír-kordel szigetelésüek, köpenyük ólomból vagy alumíniumból készült és földkábel­ként vagy légvezetékként vannak kialakítva. A gyártáskor 300...1000 m hosszú szakaszokat ké­szítenek, amelyeket gyári jegyzőkönyvek alapján kapcsolnak egymáshoz. Összekapcsoláskor biztosí­tani kell az elektromos paraméterek folyamatossá­gát és a kábeleiéinek helyzetstabilitását. A lefekte­téssel azt is el kel! érni, hogy az üzemeltetés során a kábel egy pontjában behatoló Víz ne.’, tudjon nagyobb távolságra eljutni, ugyanis ez a szerkezetet károsítja, rövidzárt idézhet elő. Az ismert körzetkábelek mechanikai szilárdsága általában nem kielégítő. A légvezetékek még a mér­sékelt égöv alatt előforduló néni túlságosan szélső­séges időjárási változások hatására is kedvezőtlen mechanikai változásokon mennek keresztül, akár le is szakadhatnak. A papír-kordel, valamint a pa­pírszalag szigetelések mechanikai nyomás hatására a kábel egy pontjában behatoló víz ne tudjon helyzetét is megváltoztatja, ami — a fektetés során fellépő további deformációkkal együtt - a kapaci­­tív kapcsolási értékek jelentős leromlását okozhat­ja. Ezért a szakaszok csatlakoztatási helyein sok esetben ugrásszerű impedancia-változások lépnek fel, ami káros tükrözési jelenségeket okoz. Ezek kiküszöbölése munka- és eszközigényes. Ellenkező esetben az átviteli jellemzők leromlása lép fel, a körzetkábel szakaszokból kialakított hálózat nem megfelelő minőségű, a vele biztosított átviteli zajok zavarják. Bár a hálózat fektetésekor gyári mérési jgyzőkönyvek alapján próbálják a gyártási szaka­szokat úgy egymáshoz illeszteni, hogy a szerelés által okozott jellemzőváltozás minimális legyen, ezt a munkát a szállítással és fektetássel létrejövő me­chanikai deformációk gyakorlatilag feleslegessé te­szik, mivel a gyártás során nagy gondossággaljcöz­­ponti pozícióba helyezett vezető elmozdul. így a csatlakozási helyek — különösen nagyfrekvenciás átvitel esetén - erőteljes zajforrások lehetnek, amelyek kiküszöbölése nagyon sok problémát okoz. Az ólom- vagy alumíniumköpennyel készült kör­zetkábelek beázás elleni védelme gyakorlatilag csak túlnyomás fenntartásával lehetséges, de ez hosszú kábelszakaszok esetén költséges. A találmány feladata olyan újszerű, nagy mecha­nikai szilárdságú körzetkábel létrehozása, amely az eddig alkalmazott módszerekkel könnyen szerelhe­tő, szerelés közben deformációja minimális, ezért a gyártást követő végellenőrzéskor rögzített jellegze­tes műszaki és mindenekelőtt átviteltechnikailag fontos jellemzőit megőrzi, vagyis gyári mérési jegy­zőkönyvek alapján fektetve utólagos korrekció műveleteketjnem igényel. A feladat megoldásában több felismerés játszik közre. A helyi telefonkábelek és általában a koaxi­ális vezetékek létrehozására ismert habosodó szi­getelőanyagok és műanyag köpeny alkalmazása. Tapasztalatunk szerint ezek az anyagok a körzet­kábelekbe is hasznosan beépíthetők. Az ismert kör­zetkábelek tartalmaznak ugyan — ha az alappász­mák száma eltért a koszorú sodrásához szükséges vezetékek (érnégyesek) számától — térkitöltő ele­meket, de ezek csak a sodrási művelet megkönnyí­tésére szolgáltak, a kábel műszaki jellemzőit nem befolyásolták. Tapasztalatunk szerint a térkitöltést a koszorúktól függetlenül is biztosítani kell, ily módon a mechanikai jellemzők stabilitása jelentő­sen növekszik, a kábel deformációja szerelés köz­ben minimális. Lényeges felismerés az is, hogy a habosodási fok szabályozásával, a szigetelőanyag habosítással létrehozott szerkezetének befolyásolá­sával a körzetkábelek mechanikai jellemzőinek sta­bilitása tovább javítható. A kitűzött feladat megoldására körzetkábelt dol­goztunk ki, amely szigeteléssel körülvett vezetők­ből sodrott alappászmákat és az alappászmákat körbevevő köpenyt tartalmaz és a találmány szerint a szigetelés belülről kifelé növekvő habosodási fo­kú habosított műanyagból van kialakítva, a kö­peny alatt, amely célszerűen műanyagból extrudá­­lással van kiképezve, az alappászmák közötti teret kitöltő vízzáró tulajdonságú anyag van, míg az alappászmák középvonalában egy-egy, a szigetelés­sel érintkező, szigetelő anyagból készült térkitöltő elem van. Célszerűen a javasolt körzetkábelben, különö­sen, ha a külső koszorúba rendezett alappászmák száma 6-tól eltér, a középvonalra szimmetrikusan, az alappászmák és a köpeny közötti terekben, illet­ve szükség szerint a középvonalban további térki­töltő elemek vannak elrendezve, amelyek szigetelő anyagból állnak. A térkitöltő elemek előnyösen kör keresztmetszetűek. Ugyancsak a kitűzött feladat megoldására dol­goztunk ki eljárást, amelyet körzetkábel előállítá­sára foganatosítunk, amikor is vezetőkre szigete­lést, a szigetelésekre tömör külső burkolatot vi­szünk fel és ezzel kábelereket állítunk elő, a kábel­ereket alappászmákká sodorjuk össze, majd az alappászmákat sodrás után köpennyel borítjuk, és a találmány szerint a szigetelés felvitele céljából a vezetőket habosodó szigetelőanyag náluk mele­gebb ömledékén húzzuk keresztül, ezzel a vezetőtől kifelé növekvő habosodási fokú anyagból álló szi­getelést hozunk létre, majd a kábeleteknek alap­pászmákká való összesodrása közben a kábelerek közötti tér középvonalába térkitöltő elemeket he­lyezünk. Célszerű foganatosítási mód szerint az alappász­mák és a köpeny, illetve az alappászmák közötti térbe sodrás közben térkitöltő elemeket helyezünk. A találmány szerinti körzetkábel mechanikai szi­lárdsága nagy, gyártási szakaszai az alkalmazott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents