194635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés stabilizált tápfeszültség előállítására

1 194 635 ! 2 ján a középmegcsapolású ponthoz képest tölti a C4 és C5 kondenzátorokat. A C4 kondenzátoron + UT, a C5 kondenzátoron pedig — UT tápfeszült­ség áll elő. A feszültség stabilizálást végző kétállású szabályozókor működése megfelel az 1. ábra sze­rinti szabályozókörnek, de felépítésében annak komplementere. A megfelelő elemeket ugyanazok­kal a hivatkozási jelekkel jelöljük. Látható, hogy a K kapcsolóelem bekapcsolt állapotában az El egyenirányító váltakozó feszültségű pontjai D6 ill. D5 diódán keresztül a középmegcsapolású pontra csatlakoznak, így az egyik félperiódusban az SÍ szekunder tekercs egyik féltekercse a D6 diódán keresztül, a másik félperiódusban pedig az SÍ sze­kunder tekercs másik féltekercse a D5 diódán ke­resztül van rövidrezárva. A helyes szabályozásnak az a feltétele, hogy a + UT tápfeszültség kimenetén nagyobb legyen a terhelés, mint a — UT tápfeszült­ség kimenetén. Ha a — UT tápfeszültség oldalán jelentkezik a nagyobb terhelés, akkor a szabályozó áramkört ennél az oldalnál kell elhelyezni. Ebben az esetben a szabályozó áramkör felépítésében is teljesen megegyezne az 1. ábra szerintivel. A 2. ábrán szemléltetett kialakítás — eltérően az 1. ábra kivitelétől - csupán tápegységként szolgál. A 3. ábra egy olyan tápegység változatot mutat be, amelyben az AV áramváltó az UT tápfeszültség előállítására szolgáló SÍ szekunder tekercshez kap­csolódó El egyenirányító mellett egy további S2 szekunder tekercset is tartalmaz, amelyhez egy két­­utas E2 egyenirányító kapcsolódik. Az UT tápfe­szültség A és B tápfeszültségpontjai közé kapcsolt szabályozó áramkör felépítése megegyezik a 2. ábra szabályozó áramkörének felépítésével. Látható, hogy itt a K kapcsolóelem az E2 egyenirányító egyenirányítóit feszültségű átlós pontjaira van köt­ve, ezeket zárja rövidre, amikor a szabályozás vé­gett erre szükség van. Itt tehát az AV áramváltó rövid rezárása egy segéd S2 szekunder tekercs és E2 egyenirányító útján történik. Ez a kiviteli akkor előnyös, ha a rendelkezésre álló TI és T2 tranzisz­torok nem illeszkednek a tápfeszültség paramétere­ihez, azaz az UT tápfeszültséghez és a tápegység által leadandó áramhoz. Például nagyáramú táp­egység esetén a rövidrezárás igen nagy disszipációt okozna. Ha a rövidrezárást nagyobb feszültség­­szinten s ennek megfelelő kisebb áramszinten vé­gezzük, azaz az AV áramváltó egy ennek megfele­lően kialakított további S2 szekunder tekercsét zár­juk rövidre, a hőveszteségben lineáris csökkenés érhető el, s e mellett kisebb áramú TI és T2 tran­zisztorok alkalmazhatók, amelyek vezérlése is könnyebben megoldható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás stabilizált tápfeszültség előállítására, amelynél áramváltóval váltakozó áramú hálózat áramával arányos szekunder áramot hozunk létre, a szekunder áramot egyenirányítjuk és az egyenirá­nyítóit áram által impedancián ejtett egyenirányí­tóit'feszültséget stabilizáljuk, azzal jellemezve, hogy a stabilizáláshoz az áramváltót az egyenirányítóit feszültség nagyságának megfelelően időszakosan rövidrezárjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve hogy a stabilizáláshoz az egyenirányított fe­szültséget referenciafeszültséggel hasonlítjuk össze, és ha az egyenirányított feszültség nagyobb a réfé­ré iciafeszüitségnél, az áramváltót rövidrezárjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramváltónak az egyenirá­nyítóhoz kapcsolódó szekunder tekercsét zárjuk rövidre. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jedemezve, hogy az áramváltónak az egyénirá­nyítóhoz kapcsolódó középmegcsapolású szekun­der tekercsénél félperiódusonként váltakozva min­denkor csak az egyik tekercsfelet zárjuk rövidre. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramváltó egy további szekun­der tekercsét zárjuk rövidre. 6. Kapcsolási elrendezés stabilizált tápfeszültség előállítására, különösen hálózatvédelmek táplálá­sához, amelynek áramváltója, ennek szekunder te­kercsére csatlakozó egyenirányítója és az egyenirá­nyítóhoz kapcsolódó feszültség stabilizátora van, azzal jellemezve, hogy a feszültség stabilizátornak a tápfeszültséggel arányos feszültséget referenciafe­­sïültséggel összehasonlító egysége (G) és ennek ki­menetére csatlakoztatott, az áramváltót (AV) dió­dákon (D5, D6) keresztül rövidrezáró kapcsoló­­eleme (K) van. 7. A 6. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, czzal jellemezve, hogy a kapcsolóelem (K) egyik 1 apcsolópontja az áramváltó (AV) szekunder te­kercsére (SÍ) kapcsolódó kétutas egyenirányító (El) egyenirányított feszültségű egyik átlós pontjá­ra, másik kapcsolópontja pedig egy-egy diódán (D5, D6) keresztül az egyenirányító (El) váltakozó feszültségű átlós pontjaira van csatlakoztatva. 8. A 7. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, tzzal jellemezve, hogy a kapcsolóelem (K) kéttran­­dsztoros Darlington-kapcsolás, ahol az említett jgyik kapcsolópont az első tranzisztor (TI) emitte­­re, az említett másik kapcsolópont az első és máso­dik tranzisztor (Tl, T2) közösített kollektora, és az első tranzisztornak (Tl) a második tranzisztor (T2) emitterével közösített bázisa egyrészt ellenálláson (R2) át az említett egyik kapcsolópontra, amely az egyik tápfeszültségpontot (A) képezi, másrészt el­lenállásosztót alkotó soros ellenállásokon (R3, R4) át a másik tápfeszültségpontra (B) van csatlakoz­tatva, továbbá az összehasonlító egység (G) egyik bemenete az ellenállásosztó osztáspontjára, másik bemenete pedig a tápfeszültségpontokról (A, B) táplált zénerdiódához (Z2) van csatlakoztatva. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelem (K) említett egyik kapcsolópontja a kétutas egyen­irányító (El) egyenirányított feszültségű említett egyik átlós pontjára soros ellenálláson (RÍ) át van csatlakoztatva, és eme soros ellenálláshoz (RÍ) a rajta eső feszültség határértékét érzékelő kompará-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents