194628. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolási elrendezés mérőátalakítók áramstabilizálására

1 194 628 2 A találmány tárgya villamos kapcsolási elrende­zés mérőátalakítók, főleg mérés- és automatizálás­technikai mérőtranszformátorok áramstabilizálá­sára és feszültségerősítésére. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés segítségével különböző típu­sú elektromos kimenőjelek (kimenőáramok, kime­nőfeszültségek és ellenállásváltozások) elektromos egységjelié alakíthatók át, és erősíthetők. Az ismert mérőátalakító villamos kapcsolások­ban méréstartományillesztésre vagy ellenállások fe­szültségváltoztatására többnyire bemeneti kapcso­lásként bekötött hídkapcsolásokat alkalmaznak, amelyek általában teljes hídként, félhídként, illető­leg feszültségosztóként vannak kialakítva. Ismert például a 159 279 számú DD szabadalmi leírás szerinti áramstabilizáló kapcsolási elrende­zés, amelynek azonban még az áramkörintegráció kihasználása mellett is több hiányossága van. A kapcsolási elrendezés egyes funkciós csopor­tokra (például kettős-áramforrás, referenciaelem, középfeszültségelőállítás, méréstartománykapcso­lás, vagy erősítés) történő kapcsolástechnikai fel­osztása következtében a kapcsolásintegráció során különböző technológiákat kel! összevonni. Az egyes építőelemek száma szokásos körülmények között igen magas. A megoldás további hiányossága, hogy a defini­ált 4 és 20 tnA közötti egységjel az egyes funkciós csoportokban különböző teljesítményekké lesz át­alakítva. Különösen a középfeszültségelőállításnál a vezérlésfüggő 0 és 16 mA közötti jel ugyancsak vezérlésfüggő felmelegedést vált ki, aminek követ­keztében várhatóan az egész áramkörben driftp­­roblémák jelentkezhetnek. Ez a hiba csak úgy küszöbölhető ki, ha a kapcso­lási elrendezés középfeszültségelőállítás nélkül van realizálva. Ez azonban lehetetlenné teszi a mérője­lek erősítésére műveleti erősítők alkalmazását, ami viszont ugyancsak hátrányos. Nemkívánatos hatást okoz a fenti kialakításnál még az is, hogy a referenciaelem és a középfeszült­ségelőállítás miatt a méréstartománykapcsolást be­folyásoló keresztirányú áramveszteségek lépnek fel, és ezért a méréstartománykapcsolásban az érzé­kelőjelek illesztéséhez szükséges 4 mA alapáram nem áll teljes mértékben rendelkezésre. Különösen ellenállás/feszültség-átalakítók (például érzékelő­ként alkalmazott ellenálláshőmérő) esetében az erősítendő feszültségjel a méréstartománykapcso­lásban ezáltal csökken. A 135 303 számú DD szabadalmi leírás az aktív elemek és a méréstartománykapcsolás egyesítését javasolja. Ennél a megoldásnál a méréstartomány­illesztést aktív hídkapcsolással oldják meg. A kap­csolás hőmérsékletstabilizálását az áramtükör és ezáltal a két bázis-emitter-átmenet biztosítja. A fenti szabadalmi leírás szerint ugyan az elért hőmérsékletstabilitás kielégítő, és aktív áramforrá­sok is rendelkezésre állnak, a méréstartományt meghatározó ellenállások szempontjából azonban ez a kapcsolás passzív, vagyis a betáplált áram csupán feszültségesést eredményez, amelyet külön kell feldolgozni. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése, a technikai paraméterek egyidejű javí­tása és az építőelemfelhasználás, valamint az elő­állítási ráfordítások jelentős csökkentése mellett. A megoldandó feladat ennek megfelelően olyan, mérőátalakítókon belüli áramstabilizálásra és fe­szültségerősítésre alkalmas kapcsolási elrendezés kialakítása, amely lényegesen kisebb kapcsolási- és építőelem-felhasználás mellett miniatürizált mérő­­áta’akító megvalósítását teszi lehetővé, fokozott megbízhatóságot biztosít, továbbá a kapcsolás ve­­zér'ésfüggő felmelegedését minimális értéken tartja, és a mérőkapcsolás számára áramveszteségek nél­küli, 4 mA értékű alapáramot biztosit. A kitűzött feladatot olyan villamos kapcsolási elrendezés kialakításával oldottuk meg, amelynek önmagában ismert kettős-áramforrása, első áram­tükre és kétágú méréstartománykapcsolása van, amelynek egyik ága mérőellenállást, másik ága kcmpenzálóellenállást tartalmaz. A találmány szerint a méréstartománykapcsolás kompenzálóellenáliást tartalmazó ágára végfoko­zat csatlakozik, a kettős-áramforrás pedig az első áramtükör tranzisztorainak kollektoraira van köt­ve. Az első tranzisztor bázis - kollektor - rövi­dzárral van ellátva. Az első áramtükör mindkét tranzisztorának emittere második, az elsőhöz ha­sonló felépítésű áramtükrön keresztül a méréstar­tománykapcsolással van összekötve. A végfokozat vezérlése céljából a végfokozat az első áramtükör második, bázis - kollektor — rö­­\idzár nélküli tranzisztorának kollektorával van összekötve. Az első áramtükör első, bázis - kol­lektor — rövidzárral ellátott tranzisztorának emit­tere a második áramtükör első, bázis - kollektor - rövidzárat nem tartalmazó tranzisztorának kol­lektorára van kötve, amelynek emittere a méréstar­­ománykapcsolás kompenzálóellenállást tartalma­zó ágára csatlakozik. Az első áramtükör második, bázis — kollektor - rövidzárat nem tartalmazó tranzisztorának emittere a második áramtükör má­sodik bázis - kollektor - rövidzárt tranzisztorá­nak kollektorára van kötve, amelynek emittere a méréstartománykapcsolás mérőellenállást tartal­mazó ágára csatlakozik. A méréstartománykap­csolás két ágának közös pontja tápfeszültségre van kötve. A kettős-áramforrás az első áramtükör két tran­zisztorának kollektorait azonos árammal táplálja. A méréstartománykapcsolásban jelentkező érzéke­lőjel-változás, azaz a mérőellenállás értékének meg­változása hatására az egész kapcsolás vezérlése első áramtükör második tranzisztorának emitterén ke­resztül történik. A kettős-áramforrás ekkor nagyértékű terhelő­ellenállásként szerepel, ennek következtében a kap­csolás nagy üresjárási erősítésű feszültségerősítő­ként fog működni. A végfokozaton és a méréstarto­mánykapcsolás kompenzálóellenállásán keresztül az első áramtükör tranzisztorainak emittereí az elrendezés üresjárási erősítése által meghatározott maradék értéktől eltekintve azonos potenciálra áll­nak be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents