194605. lajstromszámú szabadalom • Konvektor
1 194 605 2 A találmány konvektor helyiségek szabályozott módon való fűtésére, amelynek energiaforrással összeköttetésben lévő hőleadó tagjai, valamint a hőleadás mértékének beállítására alkalmas szerve van. Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek fűtésénél fontos követelmény, hogy azok hőleadó képességét változtatni lehessen. A folyékony vagy gáznemű fűtőközeggel működtetett radiátorok esetében a szabályozás általában az átbocsátón fűtőközeg mennyiségének módosításával történik. A konvektorok egy részénél a szabályozás ugyancsak hasonló elven megy végbe. Léteznek olyan készülékek, ahol a fűtőtestek hőáramát azoktól függetlenül fölszerelt szabályozókkal működtetik. Az ilyen függetlenített szabályozáshoz kézi vagy termosztatikus beavatkozó szervvel rendelkező szabályozó szelepeket használnak. Az ismert ilyen elgondolások több hibával rendelkeznek. Ezek egyike abban van, hogy a fűtőrendszer csőhálózatára kapcsolódnák, ami a szerelési munka bonyolultságát fokozza. Emellett működési biztonsága is vitatható, mert a csőhálózat hője visszahat a szabályozó szervre, pontosabban annak a szabályozást végrehajtó hőérzékelőjére. A folyékony fütőközegü berendezések esetében további gondot okoz, hogy a szabályozók befolyásolják a hálózat nyomásveszteségét, esetleges járulékos szivattyúzási munkát kívánnak, a szerelvényeknél pedig könnyen keletkezhetnek — pl. csöpögésben megnyilvánuló - meghibásodások. Közös hibáik az ilyen ún. „folyadékoldali szabályozásoknak”, hogy kiépítésükhöz általában megkerülő vezetékek vagy járatok létesítése is szükséges, hogy a szabályozó szelep elzárásakor is fennmaradhasson a fűtőközegnek a többi fogyasztó felé irányuló áramlása. Az ilyen átkötő szakaszokban áramló fűtőközeg hőtartalma részint konvektiv, részben vezetéses hőátadás útján akkor is eljut a konvektorhoz, ha a szelep már lezáródott, és így ún. „maradó hőleadás” lép föl. Az említett hátrányok jelentős részét ki lehet küszöbölni a légoldaíi szabályozás segítségével, ilyenkor a fűtőközeg a konvektor fűtőcsövein szabadon átáramolhat, és azokat a szükséges hőmérsékleten tartja. A hőteljesítmény szabályozására csappantyút lehet használni, amelynek részleges zárásával a levegő természetes áramlását — és így a hőátadás mértékét - csökkenteni lehet. Az elgondolás helyessége ellenére kedvezőtlen az, hogy a csappantyúk mozgatásához aránylag nagy működtető nyomatéket kell kifejteni. Ezért a konvektorok fűtőteljesítményének változtatása legtöbbször kézi szabályozással történik. Léteznek villamos meghajtású megoldások is, ahol a csappantyúk mozgatása motorikus úton történik, ezek azonban a fűtőberendezést erőteljesen megdrágítják, és beépítésük csak a nagy hőteljesítményű rendszereknél lehet indokolt. A találmány célja olyan légoldali szabályozás kifejlesztése, amely a feladatot az eddigieknél egyszerűbb eszközökkel, de kellő biztonsággal és hatékonysággal valósítja meg. Feladata a találmánynak ezen belül, hogy a fűtőkonvektorokat egymástól függetlenül individuálisan, de önmagán belül személyi beavatkozás nélkül automatikusan lehessen szabályozni, és így hőleadásukat viszonylag nagy 5 pontossággal meghatározott szinten tartani. A találmányi gondolat alapja annak tudatos kihasználása, hogy ha a szabályozó elemet a fütendő helyiség levegője szabadon és intenzíven körül tudja áramolni, akkor a hőhordozó közeg hőmérsékle- 10 tének hatása a szabályozó szervre minimálisan csökken. A találmányi gondolathoz tartozik, hogy a helyiség levegőjét a fűtőkonvektor huzatnövelő hatásával lehet a szabályozó készülék érzékelőjéhez áramoltatni, a huzatnövelő hatást pedig megfelelő- 15 en kialakított lamellás zsaluval lehet elérni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti konvektor helyiségek szabályozott módon való fűtésére - amelynek energiaforrással összeköttetésben lévő hőleadó tagjai, valamint a hőleadás 20 mértékének beállítására alkalmas szerve van - oly módon van kialakítva, hogy a hőleadás mértékének beállítására alkalmas szervet szabályozó csappantyú alkotja, amely a hőleadó tagok fölött elhelyez- 25 kedő, burkolattal határolt belső térbe van beépítve, a szabályozó csappantyúhoz a fűlendő helyiség légterébe a burkolaton kívülre telepített szabályozó egység van hozzárendelve, a szabályozó egységnek hőmérsékletváltozás hatására egymáshoz képest 30 relatív elmozdulásra képes két része — pl. dugattyú hengert képező érzékelője és abban elmozduló dugattyú rúdja van, a szabályozó egység és a szabályozó csappantyú közé pedig az előbbiben létrejövő relatív elmozdulást az utóbbira továbbító közvetítő 35 elemek, célszerűen kétkarú emelővel mozgatott vonórúd van beiktatva. A találmány szerinti konvektor további ismérve lehet, hogy a szabályozó csappantyúhoz a vonórúd elmozdulását továbbító működtető idom tartozik. 40 A szabályozó csappantyú és a működtető idom tengely körül elfordíthatóan van a burkolathoz szerelve. A kétkarú emelőnek forgástengelyt képező csapja van, melyhez képest a kétkarú emelő egyik, elő- 45 nyösen rövidebbik karja mentén az érzékelő helyezkedik el, míg a másik, előnyösen hosszabbik karjához a vonórúd kapcsolódik. A kétkarú emelőhöz a hőmérséklet csökkenésekor szerephez jutó visszatérítő rugó tartozik. 50 A szabályozó egység dugattyú rúdjának egyik vége az érzékelő házába belenyúlik, másik vége pedig talpra támaszkodik. A szabályozó egységnek védő doboza, továbbá az érzékelő és a dugattyú közötti relatív elmozdulás nagyságát, ezáltal pedig 55 a szabályozás hőmérséklet-tartományának határait megszabó beállító része van. A szabályozó egység beállító része a talpat befogadó menetes orsót, a menetes orsót a védő dobozba beerősítő menetes perselyt, valamint a talpnak 60 a menetes orsón belül elfoglalt helyzetét megszabó szabályozó csavart tartalmaz. A szabályozó egység és a konvektor burkolat a között hővédő ernyő van elhelyezve. A védő doboz és adott esetben a hővédő 65 2
