194602. lajstromszámú szabadalom • Gázégő

1 194 602 2 juk. Ez a forgómozgás hozza létre a 19 elosztó különböző állásait, amelyek a zárt állásnak vagy a gázégő különböző fogyasztási állásainak felelnek meg. Amint a 6. ábrán látható, a rugalmas 12 szalag­nak az átmérő szembenfekvő végein két 13, 14 kidudorodása van, amelyek közül az egyik, a 13 kidudorodás vak, míg a"J4 kidudorodás nyitott. Mindkét kidudorodás tökéletesen illeszkedik a 9 beömlőnyílásba. A nyitott 14 kidudorodás van a gázbeömlés oldalán és a zárt 13 kidudorodás van a 7 vakvégen oly módon, hogy a 12 szalag, amely a 19 elosztó és az 1 csaptest között összenyomott állapotban van, nem mozog a 19 elosztó forgása során. A rugalmas 12 szalag belső kerületén 15 bordák vannak. Ezek a bordák a szalag azon részei, ame­lyek összenyomódnak és tömítőgyűrűként hatnak, így megakadályozzák a gáz kiszivárgását a réseken keresztül, ugyanakkor csökkentik a 19 elosztóra jutó felületi terhelést és így azt a hajtóerőt, amelyet a 19 elosztó kifejt. Ezen túlmenően a 12 szalagon további, közel hosszanti 16 bordák is vannak, amelyek a 18 be­ömlőnyílást és a minimális gázmennyiséget átenge­dő 17 járatot határolják, annak érdekében, hogy ezt a két részt egymástól tömítsék. A hengeres 19 elosztónak két 20 és 23 kamrája van. Az első 20 kamra fogadja magába a 28 vezér­­iőrudat, míg a másik 23 kamra a 35 átmenőfurat 2 szakaszával esik egybe. A 23 kamrán, amint a 14. ábrából látható, oldalsó 22 nyílás van, amely sem a 18 beömlőnyílással, sem a 17 járattal nemesikegy vonalba, úgy hogy a gázbeömlés le van zárva, mivel a 16 bordák megakadályozzák, hogy a 17 járaton, illetve 18 beömlőnyíláson beáramló gáz a 9 be­ömlőnyíláson átáramoljék. Az oldalsó 22 nyílás egy vonalba eshet a 18 beömlőnyílással, amelyen a gáz teljes mennyisége beáramlik, úgy hogy maximális fogyasztást kapunk. A 18 beömlőnyílást szegélyező két 16 borda megakadályozza a gáz áramlását a másik 17 járatból. Ha a 19 elosztó oldalsó 22 nyílá­sa egy vonalba esik a 17 járattal, akkor minimális fogyasztást kapunk. A tömítés hasonlóképpen megy végbe (lásd 13. ábrát). Végül ha az oldalsó 22 nyílás a 18 beömlőnyílás és a 17 járat között helyezkedik el, akkor a maxi­mum és a minimum között egy sorozat fogyasztási helyzet érhető el attól függően, hogy milyen mér­tékben esik egybe a 18 beömlőnyílás vagy a 17 járat a 22 nyílással. A maximálishoz legközelebbi állást érjük el pl. ha a 22 nyílás a 18 beömlőnyíláshoz van a legközelebb. A minimális gázfogyasztást a minimális gáz­mennyiséget beengedő 17 járattal a következőkép­pen valósítjuk meg: az 1 csaptest lábának oldalá­ban, a 9 beömlőnyílás mellett, a 35 átmenőfurat felé és kifelé lejtőén 5 furatot alakítottunk ki oly mó­don, hogy az kissé átlapolja a 9 beömlőnyílást és ily módon a kettő közötti közlekedést létrehozó 10 át­­ömlést képezzen. Az 5 furatnak különböző átmérő­jű szakaszai vannak és ezek az átmérők befelé csök­kennek. Az 5 furat egy másik 6 furatban végződik, amely belső végénél az 1 csaptestben lévő 35 átmenőfura­tot metszi és így egy minimális gázmennyiséget át­engedő 8 átömlőnyííást képez, amely abba a szeg­mensbe esik, amelybe a 19 elosztó 22 nyílását for­gatjuk el, hogy az előzőekben leírt módon a nyílá­sok egy vonalba essenek. A 6 furat nyitott végét a 29 golyó zárja le, amelyet nyomás alatt tartunk oly módon, hogy a gáz ne tudjon megszökni. A 30 szabályozószelep, amely 31 tömítőgyűrűt tartalmaz az 5 furatba van becsavarozva, hogy megakadályozza a menet résein keresztül a szivár­gást. A 30 szabályozószelep tüszelep. A tű csonka­kúpos csúcsa tökéletesen beilleszkedik az 5 furat kisebb átmérőjű végszakaszába oly módon, hogy a gáz azon nem tud áthaladni. A 30 szabályozósze­lepben a tű csúcsánál, tengelyirányú 33 perforáció van, amely a sugárirányú 32 perforációval közleke­dik. Sz a 32 perforáció az 5 furatnak mindig abban a 11 szakaszában marad, ahol a 10 átömlés van. Az 5 furat átmérője nagyobb, mint a 30 szabályozósze­lep hozzátartozó 2 részének átmérője, úgy hogy a gáz a 32 és 33 perforáción keresztül tud haladni, még akkor is, ha azok nincsenek szemben a 10 át­­ömléssel. Ennek megfelelően, ha a 30 szabályozó­­szelep jól be van csavarva, akkor csak a 32 és 33 perforációkon át tud gáz áramlani. Ha azonban a 30 szabályozószelep nincs jól becsavarva, akkor gáz tud áramlani a 30 szabályozószelep tűje és ülése közötti réseken át, így lehetővé téve az alkalmazott gáz típusa által meghatározott minimális gázmeny­­nyiség szabályozását. A gáz tehát a gázvezetékből a 9 beömlőnyíláshoz áramlik, eléri a 18 beömlőnyílást és a 10 átömlést és a 30 szabályozószelep által megengedett mennyi­ségben a 6 furathoz és ezt követően a, minimális gázmennyiséget átengedő 8 átömlőnyíláshoz jut és/ vagy a 22 nyíláson áthaladva vagy át. nem haladva az 1 csaptest 2 szakaszába kerül, a kívánt mennyi­ségben, ami attól függ, hogy a 22 nyílás a 17 járat­tal, ill. 18 beömlőnyílással egy vonalba esik vagy sem, vagy mindkettővel egy időben egy vonalba esik, ahogy azt már az előzőekben megmagyaráz­tuk. Szabadalmi igénypontok 1. Gázégő, amelynek csapteste lábbal és olyan eszközökkel van ellátva, amelyekkel azt a gázveze­tékhez lehet rögzíteni, a csaptestben beömlőnyílás van kialakítva, amely a kiömlőnyílással derékszö­get zár be, a csaptest továbbá forgó, hengeres elosz­tót tartalmaz, amely elülső kamrája a kiömlő­nyílássa! egy vonalba esik és oldalán nyílás van, és a csaptestben ezenkívül szabályozó- és rögzítőele­mek vannak, azzal jellemezve, hogy a csaptestben (1) furat (5) van, amelybe a minimális gázbeömlést szabályozó tűs szabályozószelep (30) van becsava­rozva és a furat (5) annak a szakasznak a közelé­ben, ahol a tű csúcsa helyezkedik el, a csaptest (1) kiömlőnyílását metszi, és egy másik furat (6) kö­zépső szakaszában végződik, amelynek végében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents