194554. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tetrahidrofurán-2-il-metil-amin-származékokat tartalmazó fungicid és növekedésszabályozó szerek és eljárás tetrahidrofurán-2-il-metil-amin-származékok előállítására

5

194 554

6

előnyösen alkalmazhatók az alkálifémjodidok, például káliumjodid.

A reakcióhó'mérséklet széles határok között változtatható. Általában 20—250 °C közötti, előnyösen 50—200 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.

Az eljárás megvalósítható légköri nyomáson, vagy annál magasabb nyomáson is. Légkörinél magasabb nyomás alkalmazása esetén általában 1,5—5,0 atü közötti, előnyösen 1,5-3 atü közötti nyomáson dolgozunk.

A találmány szerinti eljárás megvalósítása során 1 mól (II) általános képletű tetrahidrofurán-származékot általában 1—30 mól, előnyösen 1—15 mól (III) általános képletű aminnal és adott esetben 1—5 mó! savmegkötőszerrel és adott esetben 0,01—0,5 mól katalizátorral reagáltatunk.

Az (I) általános képletű végtermék feldolgozását és izolálását az általánosan ismert módon végezzük.

A találmány szerinti hatóanyagok erős mikrobicid hatással bírnak és nemkívánatos mikroorganizmusok leküzdésére eredményesen felhasználhatók. A hatóanyagok növényvédó'szerként felhasználhatók.

Fungicidokat a növényvédelemben a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes elleni küzdelemben használnak.

Különösen előnyösen alkalmazhatók az (I) általános képletű hatóanyagok a következő gombás megbetegedések ellen:

Botrytis-fajták, például Botrytis cinera;

Plastnopara-fajták, például Plasmopara viticola;

Uromyces-fajták, például Uromyces appendiculatus;

Sphaerotheca-fajták, például Sphaerotheca fuliginea;

Venturia-fajták, például Venturia inaequalis;

Podosphaera-fajták, például Podosphaera leucotricha;

Phytophthora-fajták, például Phytophthora infestans;

Erysiphe-fajták, például Erysiphe graminus;

Puccinia-fajták, például Puccinia recondita;

Fusarium-fajták, például Fusarium culmorum;

Ustilago-fajták. például Ustilago nuda vagy Ustilago a venae,

Septoria-fajták, például Septoria nodorum;

Tilletia-fajták, például Tilletia caries;

Pyricularia-fajták, például Pyricularia oryzae;

Pellicularia-fajták, például Pellicularia sasakii;

Pyrenophora-fajták, például Pyrenophora teres (konídiumforma: Drechslera, szinonima: Helminthosphorium);

Cochliobolus-fajták, például Cochliobolus sativus (konídiumform3: Drechslera, szinonima: Helminthosphorium);

Cercospora-fajták, például Cercospora canescens.

A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok jó kompatibilitása a növénybetegségek leküzdéséhez szükséges koncentrációban lehetővé teszi a föld feletti növényrészek, a vetőmagvak es a talaj kezelését.

A hatóanyagok különösen hatékonyak gabonabetegségek, így a gabonarozsda (Puccinia recondita), a búza barnafoltosodása (Septoria nodorum), levél foltosodás (Pyrenoptona teres) vagy lisztharmat ellen; rizsbetegségek, így rizsfoltosodás (Pyricularia oryzae), valamint zöldségbetegségek, így a paradicsom barnafoltosodása (Phytophthora infestans) ellen. Különöst n kiemeljük, hogy a hatóanyagok nemcsak protektiv, hanem nagyon jó szisztematikus hatással is, és a,-ár-lemezen jó in vitro hatással is rendelkeznek.

A találmány szerinti hatóanyagok befolyásolják a növény metabolizmusát és ezért növénynövekedésscabályozóként is használhatók.

A növénynövekedés-szabályozók hatásmódjával kapcsolatban az eddigi tapasztalat, hogy valamely hatóanyag egy vagy több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében függ az alkalmazás időpontjától - a vetőmag vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatva, valamint a lövényre vagy annak környezetére felvitt hatóanyagnennyiségtől és az alkalmazás módjától. A növényaövekedés-szabályozók minden esetben a kívánt módon, pozitív értelemben kell, hogy befolyásolják a kultúrnövényeket.

Növénynövekedés-szabályozó készítményeket alkalmazhatunk például a vegetatív növénynövekedés gátlására. Gazdasági szempontból fontos az ilyen növekedésgátlás többek között a füvek esetében, aholis a fűnövekedés csökkentése esetén ritkábban kell füvet vágni a díszkertekben, sportpályákon vagy az utak szélén. Ugyancsak fontos a növekedésgátlás gazos és fás növények esetében, amelyek az utak szélén, távvezetékek mentén, vagy általában olyan helyeken, ahol nem kívánatos az erős növénynövekedés.

Olyan esetben is fontos a növekedés-szabályozók alkalmazása, amikor a gabona hosszirányú növekedését akarjuk tátolni, ugyanis a száthossz-csökkenés következtében csökken vagy teljesen megszűnik annak a veszélye, hogy a gabona az aratáskor lehajlik a földre. A növekedés-szabályozók a gabona esetében továbbá azt is okozzák, hogy megerősödik a szár, ami ugyancsak csökkenti a földrehajlási veszélyt. Növekedés-szabályozókkal megrövidített és megerősített szár lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű trágyát használjunk a gabona elfekvésének veszélye nélkül.

Számos kultúrnövénynél sűrűbb ültetést tesz lehetővé a vegetatív növekedés gátlása, aminek következtében megnő a talajterület egységére eső termés. Az így kapott kisebb növények előnye, hogy azok könnyebben megmunkálhatok és érlethetők.

Ugyancsak a vegetatív növekedés csökkenésének tudható be, hogy a növekedés-gátlók hatására megnő a tarmelési eredmény, oly módon, hogy a tápanyagok hatására a virágok és a gyümölcsök erősebben fejlődnek, mint a vegetatív növényrészek.

A növekedés-szabályozók segítségével gyakran elő is segíthető a vegetatív növekedés. Ez akkor hasznos, ha az aratás célja a vegetatív növényrészek aratása. A vegetatív növekedés elősegítése azonban gyakran egyúttal emeli a generatív növekedést is, úgyhogy például több vagy nagyobb gyümölcsök képződnek.

Néhány esetben úgy is elérhetünk termésnövekedést, hogy befolyásoljuk a növényi anyagcserét anél5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

4