194546. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tiazolil-karbamid-származékot tartalmazó gyomirtószer és eljárás tiazolil-karbamid-származékok előállítására

1 194 546 VIII. példa 20 tömegrész 6. számú hatóanyagot 2 tömegrész do­­decil-benzolszulfonsav kalcium sóval, 8 tömegrész zsír­­alkohol-poliglikoléterrel, 2 tömegrész fenol-karbamid­­formaldehid kondenzátum nátrium sóval és 68 tömeg­rész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan elkeverünk, így stabil olajos diszperziót kapunk. A szerek alkalmazása történhet kikelés előtt vagy kikelés után. Ha a kikelés utáni alkalmazásnál bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, úgy olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az lehetőség szerint az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növe­kedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talajra jut­nak (post-directed, lay-by). A felhasznált hatóanyagok mennyisége évszaktól, gyomnövénytől és a növekedési stádiumtól függően 0,1-5 kg|ha, előnyösen 0,125-1,5 kg/ha. A találmány szerinti gyomirtószereknek a növények növekedésére kifejtett hatását az üvegházi kísérletek - I-VH. táblázatok - mutatják: A növények tenyészedényeként 300 cm3 -es műanyag virágcserepek szolgáltak. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. Ezután a vizs­gált növényeket jellegüktől függően 3—15 cm-es növe­kedési magasságig termesztettük, majd a gyomirtószer­­készítménnyel (II—V. példák szerinti összetételű készít­mények) kezeltük. A szójánál és a rizsnél tőzegkorpával dúsított szubsztrátumot alkalmaztunk. Vagy a direkt el­vetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növé­nyeket használtuk, vagy pedig olyanokat, amiket először csíranövényekként elválasztva külön felneveltünk, és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettünk. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiség 0,25 és 3,0 kg hatóanyag/ha között változott. A kísérleti tenyészedé nyékét üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20-35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-25 °C-ot biztosítottunk. A kísér­let időtartama 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növé­nyeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott re­akcióikat kiértékeltük. A kiértékelés 0-100 fok beosz­tású skála alapján történt, ahol a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényfajtákat használtuk: Abutilon theophrasti (selyemmályva), Amaranthus retro­­flexus (szőrös disznóparéj), Cassia tora, Chenopodium album (fehér libatop), Echinochloa cruss-galli (közönsé­ges kakaslábfű). Euphorbia geniculata, Glycine max (szója), Gossypium hirsutum (gyapot), Ipomoea spp. (hajnalkák), Lolium muftiflorum (olaszperje), Mercuria­­lis annua (egynyári szélfű), Oryza sativa (rizs), Sesbania exaltata, Sida spinosa, Sorgum bicolor (tarka cirok), Triticum aestivum (búza). összehasonlító gyomirtószerként az 1 131 207 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismert N-[4-(4-klór­­fenil)-tiazol-2-il]-N,-metil-karbamidot hatóanyagként tar­talmazó gyomirtószerkészítményt használtuk (a továb­biakban „A”-val jelöljük). A kikelés után 3,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben való alkalmazásnál például az 5., 7., 13. és 14. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószereknek jelentékeny gyomirtó hatásuk van a széles levelű és a fűféle gyomok­kal szemben. A 7. és a 13. számú hatóanyagot tartalmazó gyom­­irtószerek 0,25 kg hatóanyag/ha mennyiségben lényege­sen jobban leküzdik a gyomokat, mint az ,,A” ható­anyagot tartalmazó összehasonlító gyotnirtószer. Ugyan­ez a helyzet a 47. számú hatóanyagot tartalmazó gyom­irtószereknél 1,00 kg hatóanyag/ha mennyiségben való alkalmazásnál. A 12. és 14. számú hatóanyagot tartal­mazó gyomirtószerek 0,5 kg hatóanyag/ha mennyiség­ben speciális széles levelű gyomokat küzdenek le, ilyen például a Sesbania exaltata. Miként az „A” hatóanyagú összehasonlító gyomirtó­szert, ugyanúgy a 20. számú hatóanyagot tartalmazó találmány szerinti gyomirtószert is a gyapot jól tűri. A gyapotültetvényekben azonban a találmány szerinti gyomirtószer az „A” hatóanyagú gyomirtószert a széles levelű gyomokkal szembeni gyomirtó hatásban lényege­sen felülmúlja. A 75. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószer a szójaültetvényekben 0,25 kg hatóanyag/ha mennyiség­ben sikeresen leküzdi az ismert gyomnövényeket anélkül 1 azonban, hogy a szóját károsítaná. Az „A” hatóanyagot tartalmazó összehasonlítószerrel azonban az eredmény nem kielégítő. Tekintettel a haszonnövények jó tűrőképességére, az alkalmazási módok sokféleségére a találmány szerinti gyomirtószereket még nagy számú haszonnövénynél fel lehet használni a nem kívánt vadfüvekkel szemben, vagy akár a fűféle haszonnövényekkel szemben is, amennyi­ben azok ott nem kívántak. A hatásspektrum szélesítése céljából az (I) általános képletű tiazolil-karbamid-szárinazékokat számos más gyomirtó vagy növekedésszabályzó hatóanyaggal össze lehet keverni, és együtt kijuttatni. Keverékpartnerként szerepelhetnek például a diazinok, 4H-3,l-benzoxazin­­szárinazékok, benzo-tiadiazinonok, 2,6-dinitro-anilin­­származékok, N-fenil-karbamátok, tiolkarbamátok, halo­gén-karbonsavak, triazinok, amidok, más szerkezetű karbamidszármazékok, difenil-éterszármazékok, triazino­­nok, uracilszármazékok, benzofuránszármazékok, ciklo­­hexán 1,3-dionszármazékok és még más gyomirtó ható­anyagok. Ezenkívül hasznos a találmány szerinti gyomirtószere­ket magukban vagy más gyomirtószerekkel való kombi­nációban, még sok más gyomirtó- és növényvédőszerrel keverve együtt kijuttatni, például a kártevők vagy fito­­patogén gombák, illetve -baktériumok leküzdésére szol­gáló szerekkel. Érdekes továbbá az ásványi sóoldatokkal való keverhetőség, amiket a táp- és nyomelemek hiányá­nak leküzdésére lehet bevetni. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 7

Next

/
Thumbnails
Contents