194535. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás fenilén-diaminok N,N'-dialkil-származékainak előállítására
5 194 536 6 gal% nitrogént tartalmazó gázclcgyct használtunk fel. A reaktort elhagyó elegyből először kidesztilláltuk az el nem reagált metil - etil - ketont, a Schiff-bázis képzésénél keletkezett vizet és a ketonból képződött csekély mennyiségű izobutanolt; ezután a terméket frakcionálással elő-, fő- és utópárlatra bontottuk szét. Főpárlatként 99,4 %-os tisztaságú N,N’ - di - izobutil- p - fenilén - diamint kaptunk a kiindulási p - fenilén- diaminra vonatkoztatva 99 %-os hozammal. Az előpárlatot és az utópárlatot visszavezettük a hidrogénező reaktorba. 2. példa Az 1. példában ismertetett berendezésbe 1 tömegrész p - fenilén - diamint és 6 tömegrész acetont mértünk be, és az elegyet forraltuk, majd az aceton egy részét lepároltuk. A kapott, 80 lömeg% acetont, 9 tömeg% p - fenilén - diamint és 11 tömeg% SchiíT- bázisokat tartalmazó oldatot az 1. példában ismertetett berendezésben, az 1. példában megadott összetételű katalizátor jelenlétében hidrogéneztük a következő körülmények között: hőmérséklet: 200 °C; nyomás: 50 bar; oldat térsebessége: 2 dm3 oldat/dm3 katalizátor/óra; gáz-folyadék arány: 600 Ndm3/dm3; visszavezetett elő- és utópárlat mennyisége: a friss oldal 2,3 tömeg%-a. A reaktort elhagyó elegyet az 1. példában közöltek szerint dolgoztuk fel. Főpárlatként 99,3 %-os tisztaságú N,N’ - di - izopropil - p - fenilén - diamint kaptunk a kiindulási p - fenilén - diaminra vonatkoztatott 99,1 %-os hozammal. 3. példa Az 1. példában ismertetett berendezésbe 1 tömegrész o - fenilén - diamint és 9 tömegrész etil - propil - ketont mértünk be. A reakcióelegyet forraltuk, majd a keton egy részét lepárohuk. A kapott, 70 tömeg% etil - propil - ketont, 13,5 tömeg% o - fenilén - diamint és 16,5 tömeg% SchiÍT- bázisokat tartalmazó oldatot az 1. példában ismertetett berendezésben, 46 tömeg% réz(II)-oxidot, 43 tömeg% króm(IÍI)-oxidot és 11 tömeg% bárium-oxidot tartalmazó katalizátor jelenlétében hidrogéneztük a következő körülmények között: hőmérséklet: 180 °C; nyomás: 50 bar; oldat térsebessége : 2,6 dm3 oldat/dm3 katalizátor/óra ; redukcióhoz felhasznált gázelegy: 70 térfogat % hidrogén + 30 térfogat% nitrogén; gáz/folyadék arány: 450 Ndm3/ dm3; visszavezetett elő- és utópárlat mennyisége: a friss oldat 2,8 tömeg%-a. A reaktort elhagyó elegyet az I. példában közöltek szerint dolgoztuk fel. Főpárlatként 99,5 %-os tisztaságú N,N’ - di - izohexil - o - fenilén - diamint kaptunk a kiindulási o - fenilén - diaminra vonatkoztatva 99,1 %-os hozammal. 4. példa Ezt a példát összehasonlítás céljából közöljük annak igazolására, hogy a bárium-oxidot tartalmazó réz(II)-oxid — króm(III)-oxid katalizátor a báriumoxidot nem tartalmazó katalizátornál kedvezőbb eredménnyel használható a reduktív alkilezésben. 75 tömcg% metil - etil - ketont, 11,5 tömcg% p - fenilén - diamint és 13,5 tömeg% Schiff-bázisokat tartalmazó oldatot 72 tömeg% réz(Il)-oxidból és 28 tömeg% króm(III)-oxidból álló katalizátor jelenlétében az 1. példában ismerteiéit berendezésben hidrogéneztünk a következő körülmények között: hőmérséklet: 180 °C; nyomás: 50 bar; oldat térsebessége: 2,5 dm3 oldat/dm3 katalizátor/óra; redukcióhoz használt gázelegy: 75 térfogat% hidrogén + 25 térfogat% nitrogén; gáz/folyadék arány: 450 Ndm3/dm3; visszavezetett elő- és utópárlat mennyisége: a friss oldat 2,5 tömeg%-a. A reaktort elhagyó elegyet az í. példában közöltek szerint dolgoztuk fel. Főpárlatként 99,1 %os tisztaságú N,N’ - di - izobutil - p - fenilén - diamint kaptunk. A termék hozama a kiindulási p - fenilén - diaminra vonatkoztatva csak 92,5 % volt; a hozamcsökkenés melléktermékek képződésével magyarázható. 5. példa Ezt a példát összehasonlítás céljából közöljük annak igazolására, hogy Schiff-bázisok távollétében csökken a feniién-diamin oldhatósága. 11,5 tömegrész p - fenilén - diamint megkíséreltünk 75 tömegrész metil - etil - ketonban feloldani, a szilárd anyag azonban nem oldódott fel. Ezért az elegyet a szilárd anyag teljes mértékű feloldódásáig metil - etil- ketonnal hígítottuk. Az így kapott, 96,5 tömeg% metil - etil - ketont és 3,5 tömeg% p - fenilén - diamint tartalmazó oldatot az l. példában ismertetett berendezésben, az 1. példában megadott összetételű katalizátor jelenlétében hidrogéneztük a következő körülmények között: hőmérséklet: 165 °C; nyomás: 40 bar; oldat térsebessége: 3 dm3 oldat/dm3 katalizátor/ óra; redukcióhoz felhasznált gázelegy: 70 térfogat% hidrogén + 30 térfogat % nitrogén; gáz/folyadék arány : 3 50 Ndm3/dm3 ; visszavezetett elő- és utópárlat mennyisége: a friss oldat 2 tömcg%-a. A reaktort elhagyó elegyet az I. példában közöltek szerint dolgoztuk fel. Főpárlatként 99,3 %-os tisztaságú N,N’ - di- izobutil - p - fenilén - diamint kaptunk a kiindulási p - fenilén - diaminra vona tkoztatva 93,7 %-os hozammal. A művelet termelékenysége az 1. példában smerletett eljárás termelékenységének mindössze körülbelül 35 %-a. Szabadalmi igénypontok I. Eljárás az (l) általános képletű N,N’ - diaikit - fenilén - diaminok előállítására - a képletben n és m 1 és 5 közötti egész számot jelent, azonban n és m összege legföljebb 7 lehet — o- vagy p - fenilén - diamin 3-7 szénatomos alifás ketonnal, réz(II)oxidot és króm(IH)-oxidot tartalmazó katalizátor jelenlétében 40 — 60 bar nyomáson, 150 — 230 *C hőmérsékleten hidrogéngázzal vagy legalább 60 térfogat % hidrogént tartalmazó hidrogén-nitrogén gázeieggyel végzett katalitikus reduktív alkilezése és a végtermék desztillációs elkülönítése útján, azzal jellemezve, hogy a reakciót a reakcióelegy össztömegére vonatkoztatva legalább 10 tömeg% (II) és/vagy (III) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
