194524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőtároló műanyagbeton előállítására

1 194 524 2 állított kalcium - klorid - hexahidrát alapú hőtároló töltetet kevertünk. Az utóbbi most is 200 tömegrész mennyiségű és 1 - 5 mm közötti szemcsenagyságú volt. A keverést 20 °C-on hajtottuk végre, majd a keveréket megszilárdulásáig 45 °C és 50 °C közötti 5 hőmérsékleten tartottuk. A megszilárdulás után elláttuk Poükon 300 poliésztergyanta párazáró ré­teggel, a 6. példában ismertetett módon. Ezzel a • módszerrel az előbbinél nagyobb intervallumú, 150 és 200 kJ/dm3 közötti hőtároló képességgel rendel- ] 10 kezö polimerbetont kaptunk, amely e hőmennyisé- j get 25 °C és 31 °C között képes leadni vagy fölven­ni. A találmány szerinti eljárás jelentősége abban van, hogy segítségével tág határok között tudunk 15 nem csupán hőtechnikai igényeket kielégítő, hanem légzáró, párazáró, nedvességzáró, adott esetben akusztikai, sőt tűzvédelmi követelményeknek is ele­get tevő müanyagbetont előállítani. A műanyagbe­ton tetszőleges textúrájú és színű lehet, és meglévő^0 épületekbe utólag is könnyűszerrel beépíthető, Fel­­használása energiamegtakarítást és egyenletes hő­mérsékletet tesz lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hőtároló müanyagbeton, különösen müanyagbeton idomok előállítására, amelyek ké- 3Q miai úton keményíthető, előnyösen telítetlen poli­észter- vagy epoxigyanta-alapú műgyanta mátrixot és abban 30 mm-nél kisebb, előnyösen 1 — 10 mm átmérőjű, egymástól elkülönített szemcsék alakjá­ban beágyazott fázisváltó töltetet tartalmaznak, 35 azzal jellemezve, hogy 30 — 50 tömeg% 20 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten halmazállapotválto­zás közben hőfelvételre vagy hőleadásra képes, kristályvízzel kristályosodó, szervetlen sót 40 — 60 tömeg% vízzel és a hőtároló töltet összmennyiségé­­nek 0,1-5 tömeg%-aként gócképzővel, 7-10 tö­­meg%-aként ülepedésgátlóval és 1-3 tömeg?^­­alént alaktartóság-növelővel keverünk össze, a ke­veréket megszilárdulni hagyjuk, majd 30 mm-nél kisebb, előnyösen l-10rnm szemcsenagyságúra ájultjuk, és 60-90 tömegrész így kapott hőtároló töltetet 10 — 40 tömegrész - a térhálósításhoz szükséges ismert adalékokat tartalmazó - kémiai ú on keményíthető műgyantával keverünk össze, a keveréket kívánt esetben idomtestté alakítjuk, és a műgyanta gélesedéséig a hőtároló töltet fázisválto­zási hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten, előnyösen 20-30 °C-on, azután pedig a műgyanta megszilárdulásáig a hőtároló töltet fázisváltozási hőmérsékleténél magasabb hőmérsékleten, előnyö­sen 45-65 °C-on tartjuk, és kívánt esetben az így kapott idomtestek felületére az alkalmazott mű­gyantából ismert módon műgyanta-alapú párazáró ríteget viszünk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy kristályvízzel kristályosodó szervetlen só­ként nátrium-szulfátot vagy kalcium-kloridot hasz­­r álunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy gócképzőként bóraxot vagy stron­­cium-kloridot használunk. 4. Az 1 —3. igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás, azzal jellemezve, hogy ülepedésgátlóként mádi bentonitot használunk. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljá­­)ás, azzal jellemezve, hogy alaktartóság-növelő­­ként pelyhesített kovasavat használunk. Ábra nélkül 5

Next

/
Thumbnails
Contents