194489. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izotópos orvosdiagnosztikai laboratóriumok egyszerű vizsgálatáinak céljára

3 194 489 4 A (30-32) diszkriminátorok közül a (30) diszkriminá­­tor egy felsőszint diszkriminátor, a (31) diszkriminátor egy középszint, és a (32) diszkriminátor egy alsószint diszkriminátor lehet, ezek, valamint a (33) potizív csúcsdetektor egy-egy LM 306 típusú komparátor IC- ből lehetnek kialakítva. A (35) logika egy SN 74 123 tí­pusú IC-ből és kapukból kialakított antikoincidencia kapcsolás. A pozitív (36) töltés generátor és a negatív (37) töltés generátor egy-egy azonos felépítésű, két dió­dát és egy kondenzátort tartalmazó kör, ahol a diódák ellentétes polaritásúak. A (38) töltésátlagoló egy nagy értékű kondenzátor, a (39) referenciatápegység egy 723 típusú IC-t tartalmaz, a (25) D/A átalakító egy AD 7524 típusú IC, a (28) és (29) feszültségösszegzők egy-egy TL 081 típusú erősí­tőből vannak felépítve, a (26) csatornaszélesség osztó és passzív ellenálláshálózat, melynek kimeneteit az (27) analógkapcsoló CD 4051 típusú IC-ből kialakított áramkör kapcsolja egy vonalra. A találmány szerinti berendezés az alábbi módon működik: A (10) számláló és tasztatúrakezelő három funkciót lát el. Egyrészt kezeli a (14) fóliatasztatúrát, és ASC II. kódú jeleket biztosít a (14) fóliatasztatúra adott gomb­jának megnyomásakor a (1) rendszerbuszon keresztül a (9) műveletvégző egységnek. Ezzel valósítja meg a vezérlést. A másik két funkcióját három regiszter végzi. Az első számláló programozott óraként működik és a mérési időalapot szolgáltatja. A másik két számláló a (11) differenciál diszkriminátor által feldolgozott nuk­leáris jelek gyakoriságát számolja le, és küldi az így időegységekre vonatkozó begyűjtött adatokat a (1) rendszerbuszra. A (11) differenciál diszkriminátor fel­dolgozza a szcintillációs (12) detektorokból érkező energiafüggő jeleket, és csak a (9) műveletvégző egy­ség utasításának megfelelő amplitúdójú, vagyis ener­giájújeleket engedi a (10) számláló és tasztatúrakezelő­­re. Az egyes (11) differenciál diszkriminátorok így csak az általuk detektálni kívánt izotóp fotóenergiájának megfelelő jeleket fogják feldolgozni. Egyes mérések esetén nem elegendő két (12) detek­tor alkalmazása, hanem a test több pontja fölött kell egy időben mérni. Például az agyi vérátfolyás, vagy tü­dővizsgálat esetén. Ilyenkor lehetőség van újabb (11) differenciál diszkriminátorokon keresztül újabb szcin­tillációs (12) detektorokjeleinek lekezelésére. Ha a (13) többcsatornás számlálóegység csatornáinak száma hat, együtt így nyolc (12) detektor jelét tudja a rendszer egy időben kezelni. A 2. ábra a (14) fóliatasztatúra kezelését biztosító rendszer működését szemlélteti. A hagyományos le­kérdezéses rendszerekkel szemben itt minden nyomó­gomb állandóan működőképes. A működés elve az, hogy a (17) tranzisztor bázisát a (14) fóliatasztatúra adott nyomógombja összeköti az (16) enkóder (18) be­menővonalával. így az (16) enkóder bemenetén lévő felhúzó ellenálláson keresztül megindul a bázisáram, mely felhúzza az (16) enkóder adott pontját. Ugyanak­kor a bázisáram kinyitja a (17) tranzisztort, és így a (17) tranzisztor kollektora a földre kapcsolja az (15) enkó­der (19) bemenetét. Vagyis egy gomb megnyomása egyszerre két (16) és (17) enkóder adott bemenetét húzza le. A (16) és (17) enkóderek prioritásuknak meg­felelően kódolják a mátrixpont helyzetét és a (23) ka­pun keresztül átírják a mátrixpont helyzetét a (20) és (21) tárolókba, melyek kimenetén megjelenő kód a (22) kódgenerátoron keresztül ASC II. kódot szolgál­tat. A 3. ábra a (11) differenciál diszkriminátor működé­sét szemlélteti. A (34) bemeneten megjelenő negatív impulzus amplitúdója arányos az izotóp energiájával. A (11) differenciál diszkriminátorral a fotócsúcs kör­nyéki energiákat kívánjuk mérni. Ehhez először meg kell határozni az izotóp spektrumát. Ezt a program se­gítségével lehet elvégezni. A (1) rendszerbuszról a (25) D/A átalakítón keresztül a program folyamatosan vál­tozó analógszintet ad a (28), (29) feszültségösszegzők­be, amelyek másik bemenetére egy fix szintet ad az (27) analógkapcsoló. így a (30), (31) diszkriminátorok a (35) logikán keresztül csak akkor adnak jelet a (40) ki­menetre, ha a bemenőjel az éppen beállított csatorná­ba esik. így felvehető az izotóp spektruma. A (9) műve­letvégző egység ennek alapján meghatározza a fotó­kulcs értékét, és ezután ezt az értéket állítja be az (25) A/D átalakítón. A (26) csatornaszélesség osztó adott százalékos csatornához tartozó kimenőjelét az (27) analógkapcsoló kapcsolja a (28), (29) feszültségösszeg­zőkre. Az így kialakult három referenciafeszüítség két csatornát határoz meg szimmetrikusan a középszint­hez képest. A (35) logikán keresztül a (36), (37) töltés­generátorok ellentétes irányba befolyásolják a (38) töl­tésátlagoló szintjét. Ennek kimenőjele befolyásolja a (39) referencia tápegység kimenőjelét, amely adja a re­ferenciajelet az (25) A/D átalakítónak. így a mérés fo­lyamán a középszint egybe fog esni a fotókulcs közép­szintjével. A (34) bemeneten megjelenő jel AC csatolá­sú. így ha nagyobb a jel gyakorisága, pozitív irányú szinteltolódás csökkenti az impulzus amplitúdóját. Ezt a (33) pozitív csúcsdetektor kimenőjelének a (30-32) diszkriminátorok referenciajeléhez történő hozzáadá­sával lehet kompenzálni. A (33) pozitív csúcsdetektor időállandója megegyezik az AC csatolás időállandójá­val. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés izotópos orvosdiagnosztikai laborató­riumok egyszerű vizsgálatainak céljára, amely szcintil­lációs detektorokat és kijelzőt tartalmaz, azzal jellemez­ve, hogy a detektorok (12) differenciál diszkriminátoro­kon (11) keresztül rendszerbuszra (1) vannak csatla­koztatva, a differenciál diszkriminátorok (11) kimene­tei a rendszerbusszal (1) összekötött számláló és tasz­tatúrakezelő (10) bemenetelre, annak további beme­netére fóliatasztatúra (14) van csatlakoztatva; a rend­­szerbuszhoz (1) továbbá processzor (2), memória (3), kijelzőkártyán (4) keresztül a kijelző (5), nyomtatóil­lesztőn (6) keresztül nyomtató (7), külső csatolóegység (8), valamint többcsatornás számlálóegység (13) van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont ^szerinti berendezés, azzal jelle­mezve, hogy a számláló és tasztatúrakezelő (10) egy há­romcsatornás számlálóból és egy tasztatúrakezelő áramkörből (10a) áll, melynek felépítése a következő: a fóliatasztatúra (14) oszlopkimenetei tranzisztorok (17) bázisára csatlakoznak, amelynek egyik kivezetése első enkóder (15) bemenetére (19), másik kivezetése föld­potenciálra van kapcsolva, a fóliatasztatúra (14) sorki­­menetei második enkóder (16) bemenővonalaira (18), az enkóderek (15, 16) egyik kimenetei tárolók (20, 21) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents