194485. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-benzilidén-oxazolinon származékokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

A találmány tárgya hatóanyagként (I) általános kép­lett) új fenoxi-benzilidén-oxazolinon-származékokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények, vala­mint eljárás a hatóanyagok előállítására. Az (I) általános képletben X klóratom, nitro- vagy trifluor-metil-csoportot, Y hidrogénatomot, nitro- vagy trifluor-metil-csopor­­tot, Z hidrogén- vagy klóratomot, V hidrogén-, klóratomot vagy nitrocsoportot, R, hidrogénatomot vagy nitrocsoportot és R2 1-4 szénatomszámú alkil-, fenilcsoportot vagy klór­­atommal helyettesített fenilcsoportot jelent, azzal a megszorítással, hogy az X, Y, Z és V szubszti­­tuensek közül a) csupán egy szubsztituens jelentése trifluor-me­­til-csoport és b) a hidrogénatomtól vagy trifluor-metil-csoporttól eltérő jelentésű szubsztituensek közül azonos je­lentésű legfeljebb kettő lehet és c) a hidrogénatomok száma legfeljebb három lehet. Az (I) általános képletű új vegyületek telítetlen az­lakton származékok. Az első telítetlen azlaktont Plöchl állította elő 1883-ban, benzaldehid és hippursav ecet­­savanhidridben végzett kondenzációjával. [Plöchl: Bér., 16, 2815 (1893)] A vegyületek pontos szerkezetét Erlenmeyer[Ann., 275, 1 (1983); Bér., 33, 2036 (1900)] határozta meg és a reakciót más aldehidekre is kiter­jesztette [Ann., 307, 138 (1899); 316, 145 (1901); 337, 271, 283, 294 (1904); Ber., 30, 2981 (1897) Ber., 35 384 (1902)]. H. E. Carter részletes áttekintést ad az azlaktonok előállításáról és reakcióiról [Organic Reactions Vol.: 3. 198. old., John Wiley, London (1949)] A találmány szerinti (I) általános képletű, új vegyü­letek előállításánál használt (II) általános képletű fe­­noxi-benzaldehid-származékok - mely képletben X, Y, Z, V és R, a megszorításokkal az előzőekben megadott - ismertek (USP 4 306 900; DE-OS 30 17 795 és 193 194 sz. magyar szabadalmi leírás). A szintézisnél alkalmazott (III) általános képletű N- acil-glicinek- mely képletben Ac 2-5 szénatomszámú acil-, benzoil-, klór-benzoil­­csoportot jelent - szintén ismert vegyületek. A szubsztituált 3-fenoxi-benzaldehidekből és a szubsztituált 5-fenoxi-2-nitro-benzaldehidekből kiin­dulva számos további új vegyületet állítottak már elő, mint például szubsztituált fenoxi-benzaldehid-acetálo­­kat (EP 0 064 658) és diacetátokat (DE-OS 30 44 810), szubsztituált fenoxi-fahéjsavszármazékokat (EP 0 053 321), szubsztituált fenoxi-oximokat, - karboximokat (DE-OS 30 17 795) stb. A leírások szerint ezen vegyü­letek mind herbicid hatásúak. N-Acil-glicinnel végzett kísérleteink során azt talál­tuk, hogy könnyen kondenzálhatok szubsztituált 3-fe­­noxi-benzaldehidekkel, illetve szubsztituált 5-fenoxi- 2-nitro-benzaldehidekkel és az ily módon előállított (I) általános képletű, új vegyületeink igen jó herbicid- és/ vagy fungicid hatással rendelkeznek. Ilyenek például- a 4-{3-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-benzili­­dén(-2-metil-oxazolin-5-on,- a 4-{3-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-benzili­­dén}-2-fenil-oxazolin-5-on, 1- a 4-|5-[2-klór-4-(trifluor-mctil)-fenoxi]-2-nitro-ben­­zilidén)-2-metil-oxazolin-5-on, - a 4-{5-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro­­benziiidén}-2-metil-oxazolin-5-on,- a 4-{5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-ben­­zilidén(-2-fenil-oxazolin-5-on. Hatékonyságukkal különösen kitűnnek a- a 4-f5-[2-k!ór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro-ben­­zilidén}-2-etil-oxazolin-5-on,- a 4-{5-[2,6-diklór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitro­­benzilidén)-2-fenil-oxazolin-5-on. A találmány szerinti (I) általános képletű, új vegyü­­leteket - mely képletben X, Y, Z, V, R2 és R2 jelentése a megszorításokkal az előzőekben megadott - önma­gukban ismert eljárásokkal állíthatjuk elő, így például a) egy (II) általános képletű fenoxi-benzaldehid­­származékot - mely képletben X, Y, Z, V, és R| a meg­szorításokkal az előzőekben megadott - egy (IV) álta­lános képletű vegyülettel, - mely képletben R2 az elő­zőekben megadott - egy karbonsav-anhidrid, előnyö­sen ecetsav-anhidrid jelenlétében reagáltatjuk. A (TV) általános képletű vegyületek azonban labili­sak, nehezen izolálhatok, ezért célszerűen a (III) általá­nos képletű N-acil-glicinekből - mely képletben Ac je­lentése az előzőekben megadott - perklórsav és egy karbonsavanhidrid, előnyösen ecetsavanhidrid jelenlé­tében végezzük az előállításukat (dehidratálásukat). A keletkezett perklorát-só már stabil és enyhe körülmé­nyek között egy bázissal, például, trietil-aminnal de­­protonálható [Comprehensive Heterocyclic Chemistry (Ed. Revint T. Potts), Pergamen Press, Oxford, New York -Toronto - Sidney - Paris - Frankfurt, Vol. 6., 4.18.4.3.4. fejezet (1984)]. b) A találmányunk szerinti (I) általános képletű, új vegyületek - mely képletben X, Y, Z, V, R, és R2 jelen­tése a megszorításokkal az előzőekben megadott - egy előnyös előállítási eljárása értelmében a (II) általános képletű szubsztituált fenoxi-benzaldehideket - mely képletben X, Y, Z, V, R, jelentése a megszorításokkal az előzőekben megadott - karbonsavanhidrid és kívánt esetben egy acetátsó jelenlétében 40 °C és a reakció­­elegy forráspontja közötti hőmérsékleten egy (III) álta­lános képletű N-acil-glicinnel reagáltatjuk. Acetátsóként bármely szervetlen kationt tartalmazó acetátot alkalmazhatunk, így például réz-, vagy ólom­­acetátot, előnyösen vízmentes nátrium-acetátot hasz­nálunk. Karbonsavanhidridek közül előnyösen ecetsavan­­hidridet használunk, de a kondenzációs reakciót egyéb karbonsavanhidrid jelenlétében is kedvező eredmény­nyel valósíthatjuk meg. Ilyen karbonsavanhidridek lehetnek például a propionsavanhidrid, butirosavan­­hidrid. A reakcióidő 10 perctől 10 óráig változhat. AzN-acetil­­glicinnel végzett kondenzációs reakciók hosszabb reak­cióidőt igényelnek, mint a hippursawal végzett reakciók. A reakció hőmérséklete 40 °C-160 °C között változ­hat. Azonos reakcióidő mellett az N-acetil-glicinnel végzett kondenzáció magasabb hőmérsékletet igényel, mint a hippursawal végzett reakció. Jó termelés érhető el 90-110 °C-on, 1-3 órás reakcióidővel. A kondenzációs reakció végrehajtható a (II) és (III) általános képletű vegyületek egy edényben való össze­­kevertetésével és reakciójával, vagy azok bármilyen kombinációban való keverésével és adagolásával. 2 194 485 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents