194480. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált maleinsavamid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 194 480 2 tétjük; majd ezt az oldatot közvetlenül aminnal reagáltatjuk. A találmány szerinti vegyületek erős mikrobicid hatást mutatnak, cs nemkívánatos mikroorganizmu­sok leküzdésére használhatók. E vegyületeket nö- 5 vényvédő szerek formájában használhatjuk. A találmány szerinti fiingicidszereket alkalmaz­hatjuk az alábbi mikroorganizmusokkal szemben: Flasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomy­­cetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, 10 Deuteromycetes. A találmány szerinti vegyületeket a növények jól tolerálják, ezért a találmány szerinti készítményeket a szükséges koncentrációban permetezhetjük fel a növények föld feletti részére, a vetőmagra, illetőleg a talajra. A találmány szerinti készítményeket különösen jó eredménnyel hasznosíthatjuk a Venturia-félékkel szemben, így például az almahéjfoltosság előidéző­jével szemben (Venturia inaegaulis), a Leptosphae­­riu-lélékkel szemben, így például a búza barna fol­­tosodásának előidézőjével (Leptopheria nodorum) szemben, az Oomycetesekkel szemben, így például a burgonya- és a paradicsomrothadás előidézőjével szemben (Phytophthora infestans), a rizsmegbetege­dések leküzdésére, így például Pellicularia sasakii ellen, a Puccinia-félékkel szemben, így például a gabona rozsdásodásával szemben (Puccinia recon­­dita). 3Q Ezenkívül meg kell említeni, hogy a találmány szerinti készítmények kedvező hatást mutatnak Cochliobolus sativus és Pyrenophora teres ellen. A találmány szerinti vegyületeket megfelelő kon­centrációban alkalmazva, akaricid hatást is bizto- 35 síthatunk. A találmány szerinti vegyületeket szokásos módon készítménnyé alakíthatjuk, így oldatokat, emulzió­kat, szuszpenziókt, porokat, habokat, pasztákat, granulátumot, aeroszolt, hatóanyaggal impregnált 40 természetes és szintetikus anyagokat, polimer anya­gokkal készült finom kapszulákat, vetőmagbevona­tot, éghető rudacskákat, füstpatronokat, dózisokat, spirálokat, továbbá ULV hideg és meleg ködkészít­ményeket. 45 A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így ti hatóanyagot valamely segédanyaggal, hígítóanyag­gal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyó­sítható gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emui- 50 geálósz.erekkcl és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek számításba: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén, mctilén-klorid; alifás szénhidrogének, mint ciklohcxán vagy paraffinok, így például kőolaj­frakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, to­vábbá ezek éter- vagy észterszármazékai; ketonok, így acélon, mctil-, etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohcxanon, erősen poláros oldószerek, mint 65 dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz. Cseppfolyósított szobahőmérsékleten gáz halmaz­­állapotú hígítószerek, illető hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmér­sékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, mint például az aerosol hajtógázok, így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említ­jük meg például a kőzetzúzalékokat, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, mont­­morillonit, diatomaföld őrleményét, továbbá a szin­tetikus kőzetzúzalékokat, mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szilikátok őrlemé­nyét. A granulák előállításához szilárd hordozó­­anyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá a szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, továbbá a szerves anyagokból készült granulátumok, így pél­dául fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohánynövény szárából készült granulátumok. Emulgeáló- és/vagy habképző szerként az alábbiak jöhetnek számításba: nemionos vagy anionos emul­­geátorok, így például polioxietilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-észterek, például alkil-, aril-, poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szul­­fátok, aril-szulfonátok, továbbá fehérjehidrolizátum. Diszpergálószerként alkalmazhatunk például lignin­­szulfitlúgot, továbbá metilcellulózt. A készítményekben kötőanyagként karboximetil­­cellulóz, természetes vagy szintetikus porszerű anya­gok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumi­­arábikum, polivinilalkohol, polivinilacetát szerepel­het. A készítményekhez festékként használhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színe­zékeket, mint alizarint, azo-fém-ftalocianin-színezé­­keket, továbbá nyomelemeket, mint vas-, mangán-, ón-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1-95 tömeg% ható­anyagot, célszerűen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítményekhez egyéb is­mert hatóanyagokat is keverhetünk, így fungicide­­ket, baktericideket, inszekticidcket, akaricidekct, nematicideket, herbicideket, madárkárosítás elleni védőanyagokat, növekedést elősegítő anyagokat, növényi tápanyagokat vagy talajstruktúra-javító anyagokat. A találmány szerinti készítményeket, illetőleg ezek hígításait használjuk, így például alkalmazásra kész oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, poro­kat, pasztákat, granulátumokat. Az alkalmazás szo­kásos módon történik, így pl. öntéssel, merítéssel, permetezéssel, behívással, ködképzéssel, gőzölög­­tetéssel, injektálással, iszapolással, kenéssel, porzás­sal, szórással, száraz és nedves vagy vizes pácolással, iszapos pácolással, illetőleg infrusztálással. A növények kezelésénél a hatóanyag koncent­rációja a készítményben széles tartományban változ­hat, általában 1 és 0,0001 tömeg%, célszerűen 0,5 és 0,001 tömeg% között van. 3

Next

/
Thumbnails
Contents