194452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés két, közhös hajtótengellyel, főleg hajócsavartengellyel hajtókapcsolatban lévő aszinkron villamos hajtómotor együttes indítására

1 194 452 2 »hol ,,M” a hajtómotorok szuperponált nyomaték», »hol „M,’ a terhelésnek a hajtómotorok tengelyére redukált fordulatszámfüggő nyomatéka, és ahol „I” a hajtómotorok által felvett áram szuperpo­nált értéke. Amint a 3. ábrán feltüntettük, a példaként) villa­mos elrendezésben a propulziós 4 terhelés m^ nyoma­ték! jelleggörbéje exponenciális jellegű, előnyösen mt = c • ahol c = konstans. A római számokkal jelölt jelleggörbék az 1 és 2 hajtómotorok szuperponált nyomatéki jelleggörbéi az egyes indítási fázisokhoz tartozó kapcsolási helyze­tekben. Az ábrán vastag vonallal jelöltük a találmány szerinti indítási eljárással megvalósított nyomatékka­rakterisztikát. Amint látható, az indítási fázisok kö­zötti váltást mindig azon a 7j relatív fordulatszámon hajtjuk végre, amelyen az adott indítási fázisnak meg­felelő kapcsolási helyzethez tartozó nyomatékkarak­terisztikát a 4 terhelés exponenciálisan növekvő mt nyomatéki jelleggörbéje metszi. Kivétel az 1.-ből a II. indítási fázisba történő átkapcsolás. Mivel itt a fel­lépő dinamikai nyomaték viszonylag kicsi, a II. indí­tási fázisba történő átkapcsolás az indítási folyamat gyorsítása céljából a rendszer veszélyeztetése nélkül alacsonyabb yj relatív fordulatszámértéknél végrehajt­ható. A 3. ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel a pél­daként rendszer hagyományos csillag-háromszög át­kapcsolással történő indításakor rögzített nyomaték­­karakterisztikáját. Az ábra jól szemlélteti, hogy az in­dításkor (y = 0), valamint a hajtómotorok háromszög­be való átkapcsolásakor (y = y3) fellépő dinamikai nyomaték a találmány szerinti indítási eljárás során fellépő dir.amikai nyomatékoknál lényegesen na­gyobb. A 4. ábrán római számokkal jelöltük a példaként villamos elrendezésben a hajtómotorok által felvett áramnak a megfelelő indítási fázishoz tartozó kapcso­lási helyzetre vonatkozó relatív jelleggörbéit. Vastag vonallal ábrázoltuk a találmány szerinti indítási eljárás során, szaggatott vonallal pedig a hagyományos csil­lag-háromszög átkapcsolással történő indításkor je­lentkező áramkarakterisztikát. Amint az ábra jól szemlélteti, a találmány szerinti eljárásnál az átkapcsolásokkor fellépő áramlökések lé­nyegesen kisebbek, mint a hagyományos csillag-há­romszög módszernél. A találmány szerinti megoldás jelentősége főleg az, hogy propulziós terhelés közös hajtótengelyével haj­tókapcsolatban lévő két, kalickás aszinkron hajtómo­tor indítására olyan esetekben is alkalmazható, ami­kor a rendszer a hagyományos csillag-háromszög indí­tást károsodás nélkül nem bírja el. További előny, hogy ilyen esetekben elkerülhető drága indítóberen­dezések, például tirisztoros indító, illetve az áram- és nyomatéklökésekre kevésbé érzékeny drágább haj­tómotor, például csúszógyűrűs aszinkron motor alkal­mazása. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás két, közös hajtótengellyel, főleg hajócsa vartengellyel hajtókapcsofatban lévő két aszinkron villamos hajtómotor együttes indítására, amelynek so­rán a közös hajtótengely fordulatszámát és a két haj­tómotor szuperponált nyoma tékát folyamatosan mér­jük, és az indítást több indítási fázisban hajtjuk végre, azzal jellemezve, hogy az indítás kezdetén -7 = 0 fordulatszámnál - az első hajtómotor (l)ál lórésztekercseinek (5) egyik tekercsvégeit (1U, IV, 1W) közvetlenül táphálózatra kötjük, ugyanakkor a második hajtómotor (2) állórésztekercseit (6) három­szögbe kapcsoljuk, és tekercsvégeit (2U, 2V, 2W) az első hajtómotor (1) állórésztekercseinek (5) szabad tekercsvégeivel (IX, 1Y, ÍZ) összekötjük, majd azon fordulatszárn (yj ) elérésekor, ahol a közös hajtóten­gely növekvő fordulatszámának (7) függvényében nö­vekvő terhelőnyomaték (m.) a két hajtómotor (1,2) szuperponált nyomatékávai (m ) közel egyenlő, a második hajtómotor (2) állórészet az első hajtómo­torról (1) elektromosan leválasztjuk és az első hajtó­motor (1) állórésztekercseit (5) csillagba kapcsoljuk, majd azon fordulatszám (y2) elérésekor, ahol a kö­zös hajtótengely növekvő fordulatszámának (7) függvényében növekvő terhelőnyomaték (m,) a két hajtómotor (1, 2) szuperponált nyomatékávai (in ) közel egyenlő, a második hajtómotor (2) állóresz tekercseit (6) is csillagba kapcsoljuk, szabad tekercs­végeit (2X, 2Y, 2Z) pedig közvetlenül a tápliálózatra kötjük, majd azon fordulatszám (y3) elérésekor, ahol a közös hajtótengely növekvő fordulatszámának (7) függvényében növekvő terhelőnyomaték (m.) a két hajtómotor (1, 2) szuperponált nyomatékaval (m ) közel egyenlő, az első hajtómotor (1) állóré szét elektromosan leválasztjuk a második hajtómo­­toiról (2) és a táphálózatról, ugyanakkor a második hajtómotor (2) állórésztekercseit (6) háromszögbe kapcsoljuk, majd azon fordulatszárn (74) elérése­kor, ahol a közös hajtótengely növekvő fordulatszá­mának (7) függvényében növekvő terhelőnyomaték (mt) a két hajtómotor (1,2) szuperponált nyomaté­kávai (in ) közel egyenlő, az első hajtómotor (1) állórésztekercseit (5) csillagba kapcsoljuk, és szabad tekercsvégeit (1U, IV, 1W) újra közvetlenül a táphá­lózatra kötjük, végül azon fordulatszám (y5) elérése­kor, ahol a közös hajtótengely növekvő fordulatszá­­mának (7) függvényében növekvő terhelőnyomaték (mt) a két hajtómotor (1,2) szuperponált nyomaté­kávai (in ) közel egyenlő, az első hajtómotor (1) csillagba kapcsolt állórésztekercseit (5) háromszögbe kapcsoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az indítás kezdete utáni első átkapcsolást a terhelőnyomaték (m,) jelleggörbe és a két hajtómotor (1,2) szuperponált nyomatékkarak­terisztikájának (mm) metszéspontjához tartozó for­dulatszámnál (7] ) alacsonyabb fordulatszám (7I ) el­érésekor hajtjuk végre. 3. Kapcsolási elrendezés az 1. igénypont szerinti el­járás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az aszinkron hajtómotorok (1, 2) állórészteker­cseinek (5, 6) első tekercsvégei (1U, IV, 1W és 2X, 2Y, 2Z) háromfázisú kapcsolókon (7, iOj keresztül táphálózat fázisaira (R, S, T) vannak kötve, továbbá az első hajtómotor (1) első állórésztekercsének (5) első tekercsvége (1U) a második állórész tekercs (5) második tekercsvégére ( IY), a második állórész te­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents