194436. lajstromszámú szabadalom • Önhordó szerkezetű tekercs egység valamint az azzal kialkított, szabadvezetékre, nagyfeszültségü kábelre kapcsolható vagz tokozott nagyfeszültségü berendezésben alkalmazható egy tagban szerelhető hullámzár
1 vannak, a tekercs egység a hengeres köpeny belső terében, a köpenytől térközzel elválasztva és középvonalával a köpeny középvonalára illeszkedő helyzetben van elhelyezve, a tekercs egység csatlakozótömbjével az egyik tárcsaszigetelőn lévő villamos érintkezők által formált fészekbe illeszkedve támaszkodik, a tekercs egység központosító támfelülete pedig közvetlenül vagy galvanikus összeköttetést nyújtó közdarab útján a másik tárcsaszigetelővel mereven össze van kötve, az adott esetben jelenlévő hangoló tag a tekercs egység belsejében, a tekercs meneteitől térközzel elválasztva van elhelyezve, és a hangoló tag a két lezáró sz.erelvény között az első merevítők első rögzítő felületeihez van galvanikus összeköttetéssel kapcsolva, s emellett legalább az egyik póluskapcsának az egyik első merevítőhöz való galvanikus összekapcsolása útján rögzítve is. A tokozott hullámzárat alkothatja maga a tokozott tekercs egység önmagában, vagy alkothatja a tokozott tekercs egység hangoló taggal együtt. A tokozott hullámzár olyan kiviteli alakjánál, amely a hangoló tag mellett túlfeszültség levezetőt is magábafoglal, a túlfeszültség levezető a tekercs egység belsejében a tekercs meneteitől és a hangoló tagtól térközzel elválasztva van elhelyezve, és a két lezáró szerelvény második merevítőjén lévő második rögzítő felületekhez van galvanikus összeköttetéssel összekapcsolva, és a túlfeszültség levezető porcelán testje tartó szerelvénnyel az egyik lezáró szerelvény második rögzítő felületéhez van rögzítve. A találmány szerinti tekercs egység legfőbb előnye, hogy nem tartalmaz károsító feszültségek kialakulását elősegítő vonórudat vagy kötőtagot. A tekercs egység további előnyei a hullámzárkénti felhasználásnál nyilvánulnak meg azáltal, hogy lehetővé válik a hullámzár további tagjainak külön elemet, szerkezetet vagy szerelvényt, valamint a villamos öszszeköttetés biztosításához külön hosszabb vezetőt nem igénylő rögzítése és villamos összekötése, továbbá az ilymódon kialakított hullámzár egy szerkezeti egységet alkot, méreteit a tekercs egység méretei határozzák meg, és mint egy egység egyben szerelhető, könnyen hozzáférhető, s egyszerűen javítható. Előnye még, hogy a hangoló tag áramjárta tekercs esetében bár egy igen erős, de homogén mágneses térben helyezkedik el, szemben az ismert megoldásoknál lévő inhomogén mágneses térben vagy árnyékoló dobozban való elhelyezéssel. így a találmány szerinti tekercs egységek, illetve hullámzárak esetén a hangoló tag tervezésénél elegendő csak a homogén mágneses teret, illetve annak irányát figyelembe venni, ami azt eredményezi, hogy a különböző helyeken elhelyezésre kerülő hullámzárak mindegyikénél, amennyiben egyező paraméterekkel rendelkező hangoló tag szükséges, egyező kialakítású hangoló tagok alkalmazhatók, s elhelyezésük semmilyen járulékos költséget jelentő szerelvény alkalmazását vagy tervezést nem igényel. Amikor a tekercs egységen nem folyik áram, maga a tekercs, meneteinek anyagától függően vagy csak villamos vagy villamos és mágneses térrel szemben a hangoló tagot árnyékolja. A találmány szerinti tokozott hullámzár legfőbb előnye, hogy az e téren fönnálló hiányosságot pótolja, minden járulékos költséget jelentő szerelvény nélkül beiktatható a tokozott nagyfeszültségű berendezésbe. Igen nagy előnye, hogy a nagyfeszültségű berendezésekben gyakorlatilag egy olyan hosszúságú 6 2 szakaszon elhelyezhető, amekkora a tekercs egységének a hossza, így az ilyen berendezésekben a találmány szerinti hullámzárak alkalmazása a hagyományosan alkalmazott megoldásokkal szemben helyigényt és anyagszükségletet tekintve kisebb, ezáltal kedvezőbb, a hullámzárak szerelése és javítása is egyszerűbben végezhető, valamint előállítási és karbantartási költségei is jóval alacsonyabbak. A találmány lényegét a továbbiakban előnyös kiviteli alakok bemutatásával ismertetjük részletesebben, hivatkozva a csatolt vázlatos rajzokra, ahol az 1. ábra egy szabadvezetékre kapcsolható függesztett hullámzár felülnézeti képét, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott hullámzár ott jelölt A-A sík mentén vett oldalnézeti metszeti képét, a 3. ábra egy szabadvezetékre kapcsolható állványra állítható hullámzár alulnézeti képét, a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott hullámzár alsó részének a 3. ábrán jelölt B—B sík mentén vett oldalnézeti metszeti képét az állvánnyal együtt és az 5. ábra egy tokozott nagyfeszültségű hullámzár tokjának oldalnézeti, részben metszeti és a tekercs egységének kitöréssel vett képét mutatja. Az 1. ábrán felülnézeiben, a 2. ábrán pedig oldalnézeti metszetben szemléltetett függeszthető 10 hullámzár 20 tekercs egységet, 80 hangoló tagot és 90 túlfeszültség levezetőt foglal magába. A 20 tekercs egység e kiviteli alakja fő részét, mint az 1. és 2. ábra egybevetésével jól látható, alumíniumprofil vezető menetközös tekercselésével kialakított egybekezdésű 35 tekercs, a 35 tekercs meneteit a tekercs alkotója mentén szigetelten összetartó és rögzítő bordák, valamint a 35 tekercs végeire és a bordák végére rögzített felső 21 lezáró szerelvény és alsó 22 lezáró szerelvény alkotja. A 21, 22 lezáró szerelvény alumíniumöntvény, lényegében egymással megegyező kialakítású. A 21, 22 lezáró szerelvény 23, illetve 24 agyrészre, egyenként nyolc, a tekercs ívét követő ívű bordatartó karra és bordatartó karonként egy, a bordatartó kart az agyrésszel összekötő sugárirányú merevítőre tagolható. A két 21, 22 lezáró szerelvény egymással egyező helyzetben van a bordák révén egymáshoz, valamint a 35 tekercsre rögzítve, így felül- vagy alulnézetben egymást teljesen takaiják, s az egyes egymással szembenlévő merevítők egymással párhuzamos helyzetűek. Az 1. és a 2. ábrán a 21, 22 lezáró szerelvény merevítői közül csak két-két kitüntetett, a 21, 22 lezáró szerelvény átellenes oldalán lévő egymással szemben elhelyezkedő első 30, 32 merevítők és második 31, 33 merevítők, továbbá az e 30 ... 33 merevítőkhöz rendre kapcsolódó 25, 26, 27 és 28 bordatartó karok, valamint a két-két egymással szembenlévő 25, 27, illetve 26, 28 bordatartó kart összekötő 37, illetve 38 borda van számozással megkülönböztetve. A 37, 38 bordák a 35 tekercs meneteit menetköz tartással és szigetelten rögzítik egymáshoz, felső végük a felső 25, 26 bordatartó karokhoz, alsó végük az alsó 27, 28 bordatartó karokhoz van rögzítve. A 35 tekercs meneteinek, a 37, 38 bordáknak és a 25, 27, illetve 26, 28 bordatartó karoknak egymáshoz rögzítése ismert rögzítési megoldásokkal, például a 37, 38 bordák műanyagból öntéssel való kialakításával vagy félbordák és közdarabok felhasználásával és csavaros kötéssel egymáshoz rögzítéssel alakíthatók ki. A 35 tekercs felső végénél lévő utolsó menetsza 19^.436 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
