194427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas munkaidőben dolgozó alkalmazottak munkában eltöltött időtartamainak nyilvántartásba vételére és kívánt szempontok szerinti halmozott rögzítésére, ill. kijelzésére
1 194.427 2 mutatja be, a rendszer a hivatalos kezdő 3 időpont és az érkezés közötti időpont közötti időtartamot hivatalos távollétként veszi nyilvántartásba,ha a hivatalos befejező 6 időpont előtt távozó alkalmazott a „hivatalos kártyát mutatja be, a rendszer a távozás időpontja és a hivatalos befejező 6 időpont közötti időtartamot hivatalos távollétként veszi nyilvántartásba. Ha az alkalmazott a blokkidőn belül érkezik vagy távozik, és a „magán”kártyát mutatja be, akkor a bemutatás időpontja és bloklddőt határoló megfelelő — kezdő 4, illetve befejező 5 — időpont közötti időtartamot a rendszer magán távollétként veszi nyilvántartásba. A fentiek értelmében tehát a napi munkaidőt több, pl. öt intervallumra bontjuk, a középső — negyedik - D intervallum a blokkidő, azt megelőzi a kezdő - második - B intervallum és a hivatalos- harmadik — C intervallum és azt követi a hivatalos — ötödik — E intervallum és a befejező —hatodik — F intervallum. A bekapcsolási 1 idő és a kezdő 2 időpont közötti (első A intervallumon belüli) bármely bemutatást a rendszer a kezdő 2 időpontbani bemutatásként, a befejező 7 időpont és a kikapcsolási 8 idő közötti (hetedik G intervallumon belüli) bármely bemutatást a rendszer a befejező 7 időpontbani bemutatásként veszi nyilvántartásba. így az alkalmazott a b-, illetve kikapcsolási 1, illetve 8 idők közötti bármely érkezéskor, távozáskor bemutathatja a megfelelő kártyát, nem kell igazodnia valamely időponthoz vagy elvégezni egyéb minősítő műveletet és a rendszer mégis helyesen veszi hyilvántartásba a körletben tartózkodását és a körleten kívül töltött időre eső,minősített időtartamelemeket. Az eddigiekből következik, hogy a reggeli, illetve esti peremidőn belül az alkalmazott szabadon mozoghat és a körletkaput többször is átlépheti, ha helyesen mutatja be kártyáit és a blokkidő kezdetekor (ha csak nincs hivatalosan távol) az utolsó bemutatás, páratlan sorrendű, a napi utolsó bemutatás pedig pedig páros sorrendű. A blokkidőn belüli páros sorrendű bemutatás viszont „magán ” kártya bemutatása esetén magán távollétként kerül nyilvántartásba, míg a peremidőn belüli távollétet a rendszer a megfelelő minősítés szerint az egyenleg-képzésbe beszámító időtartamelemként veszi nyilvántartásba, függetlenül az esemény minősítésétől. Természetesen úgy is szervezhető a nyilvántartásba vétel, hogy a nulla szaldóra előírt időpont (pl. heti, havi, évi zárás) fennálló mínusz egyenleget a számfejtés automatikusan magán távollétként veszi nyilvántartásba és a számfejtési időszakban a bruttó bért megfelelően csökkenti. A fenti szervezés példákén ti, a szakember az eddigiből láthatja, hogy a kétféle kártya alkalmazása és a napi kezdő és befejező 2, illetve 7 időpontok közötti időtartamnak a munkarendhez illeszkedő intervallumokra bontása az eljárás ezen foganatosítás! módjának szükséges ismérve, míg az intervallumok száma, típusa, feldolgozásuk módja a mindenkori munkarendhez optimálisan illeszthető. A példa szerinti harmadik-negyedik-ötödik C-D-E intervallumok eredő időtartama a heti törvényes munkaidőnek az adott munkarend szerint egy napra eső része. Ehhez viszonyítja az aritmetika a körletben vagy hivatalos távollétkárt igazoltan eltöltött időtartamelemek eredőjét, mint ténylegesen letöltött munkaidőt és képezi a mindenkori egyenleget. A kártyakezelési előírásoktól eltérő bemutatások egy részénél a fogadó szervek már a bemutatáskor meg tudják állapítani, hogy a bemutatás nem érvényes, ekkor ezt kijelzik és az alkalmazott nyomban korrigálhatja a hibát. Ha a hibás bemutatás csak a munkanap végén derül ki, az érvénytelenítést csak arra feljogosított személy helyezheti hatályon kívül. Ha pl. az esti peremidőn belül nem következik be páros sorrendű bemutatást, azt a rendszer csak a peremidő végén észlelheti, hiszen mindaddig még sor kerülhet az alkalmazott szabályszerű távozására. Ha azonban az esti peremidő végén egy alkalmazott utolsó bemutatási eseménye páratlan sorrendű volt, akkor a rendszer a munkanapot érvényteleníti és az csak az arra feljogosított személy (operátor) igazolása esetén vehető mégis figyelembe. .Hivatalos” kártya bemutatása a hivatalos kezdő 3 időpont előtt érvénytelen, de ezt a rendszer azonnal ki tudja jelezni és a hibás kártyát bemutató alkalmazott azonnal bemutathatja a helyes kártyát. Ha viszont a hivatalos kezdő 3 időpont után mutat be az alkalmazott páratlan sorrenddel .hivatalos” kártyát, a lüvatalos kezdő 3 időpont és a bemutatás időpontja közötti időtartamelem hivatalos távollétként nyilvántartásba kerül. Hasonlóképpen nem veszi tudomásul a fogadó eszköz a .hivatalos” kártya páros sorrendű bemutatását a hivatalos befejező 6 időpont után és ezt kijelzi, fia a hivatalos befejező 6 időpont előtt történt e bemutatás, a hátralévő hivatalos munkaidőt hivatalos tá/ollétként veszi nyilvántartásba a rendszer. Ha az alkalmazott az adatfogadó időszakon belül távozik és még aznap visszatér, a rendszer csak annak a kártyatípusnak a páratlan sorrendű bemutatását fogadja el, amelyet ezt megelőzően páros sorrenddel bemutattak, hiszen a „magán” távozástól a visszaérkezésig eltelt idő nem minősülhet hivatalos távoflétnek; a .hivatalos” távozás és a visszaérkezés közötti időtartam pedig csak hivatalos távoliét lehet. Munkanapon belüli újabb érkezés tehát csak az ezt megelőző eltávozással egyező minősítésű lehet. A munkarend korlátozhatja a blokkidőn belüli „magán” távollétek eredő időtartamát. Ha pl. az egy évre engedélyezett ilyen keret betelt, a fogadó eszközök blokkidőn belül ettől az alkalmazottól csak a .hivatalos” kártya bemutatását fogadják el, a ,miagán” kártya csak a reggeli és esti peremidőn belül mutatható be. A kártyakezelési program célszerűen kizáija az alkalmazott személyazonosító kódját hordozó kártya rövid időn belüli (pl. két percen belüli) újabb fogadd-^, sát. Ha ugyanis az alkalmazott az érkezéskor tévedésből kétszer mutat be egy kártyát egyetlen esemény kapcsán, akkor az ismételt bemutatás megfordítja a szekvenciát, amit Jd kell zárni, mert a szekvencián alapul a technika állásához képesti jelentős egyszerűsítés lehetősége és a szekvencia felborulása megbízhatatlanná tenné a rendszert. (A szekvencia megbízhatósága más módon is fenntartható.) Természetesen a kivitelezéskor biztosítani kell, hogy a fogadó eszközök csak az adott vállalat által kibocsátott és érvényesített személyazonosító kártyákat fogadjanak; ennek készüléktechnikai kivitelezése a szakembertől elvárható. Külön előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy az alkalmazottak csoportonként eltérő munkarendje esetén az alkalmazottak eltérő kategóriái szerint eltérő módon kezelhetők a jelzések. Ha pl. a munkarend előírja egyes alkalmazottaknál az évenkénti nulla szaldót (első kategória), másoknál napi meghatározott idejű körletben tartózkodást a kezdés és befeje5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
