194405. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletszabályozó rendszer termikus átalakulások vizsgálatára

1 194.405 2 teljük két 34 és 35 határértékkapcsolón keresztül a 17 beavatkozó egységet, míg a 13 differenciáló tag kimenetéről vett jelet 15 és 16 határértékkapcsolókra vezetve, a differenciált jellel az alapvonaleltolódást korrigáljuk. Ennél a kiviteli alaknál összesen öt határ­értékkapcsolót alkalmazunk. A rendszer működésé­nek egyértelműbb megértéséhez a 8. ábrán feltüntet­tük az egyes idő függvényeket. A 8. ábrán a következő görbék láthatók: 8q az 1 minta hőmérsékletének időbeli változását mutatja, 8t a DTA görbe, ahol a 36 határértékkapcsoló az átalakulás hőmérsékletét jelzi, a 34 és 35 határérték­kapcsolók pedig az átalakulás sebességét állító határ­értékeket jelzik, 8z a Ij>TA görbe ideális és gyakorlati esetben, mi­vel itt az alapvonal eltolódás kompenzálva van, 8w a maradó alapvonal eltolódás, 8x a 13 differenciáló tag kimenetén lévő jel, azaz az alapvonaleltolódást kompenzáló jel, 8y a differenciált jel alapvonala. A 7. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál az alapvonal-eltolódás kompenzálása a következő mó­don történik. A DTA-készülék kimenetével sorosan egy 33 ellenállás, míg párhuzamosan egy változtatha­tó 39 ellenállás, célszerűen potenciométer van kap­csolva. A 39 változtatható ellenállással párhuzamosan van egy 32 egyenfeszültség forrás kapcsolva. Ha a 33 ellenálláson áram folyik, a rajta eső feszültséget egy 40 erősítőbe vezetjük el, amely 40 erősítő, célszerűen egy integrált áramkörös erősítő, kimenete 41 szervo­­motort hajt meg, amely 41 szervomotor mozgalja a változtatható 39 ellenállás csúszkáját. Ilyen módon az egymással szembekapcsolt 5 és 6 hőmérsékletérzéke­lők között fellépő feszültségkülönbséget, előjelétől ■ és nagyságától függően automatikusan kompenzál­juk. Ez a kompenzációs folyamat folytatódik mindad­dig, míg az átalakulás a mintában meg nem kezdődik, azaz amíg a 13 differenciáló tag kimenetén a jel egy megfelelő értéket elér. A 15 és 16 határértékkapcso­lók távolságának állításával változtatható az átalaku­lás sebessége. A bekapcsolt állapotban lévő határér­tékkapcsoló, például az egyik fototranzisztor be­kapcsolja az öntartó 37 jelfogót. A 37 jelfogó bekap­csolásakor egyik bontó érintkezőjével megszakítja a 41 szervomotor áramkörét, azaz leállítja a 41 szervo­­motort. Ugyanakkor a 37 jelfogó egy további záró érintkezője zárja a 36 határértékkapcsoló áramkörét is, amely 36 határértékkapcsoló pontosan az alapjel­re van állítva. Attól a pillanattól kezdve, hogy a kom­penzáció megszűnt, az átalakulás következtében az 1 minta és a 2 referencia anyag hőmérséklete közötti különbség egyre Ő, ami a 9 hőmérsékletkülönbség képző egység kimenetén növekvő jelként jelentkezik. Amikor pedig az átalakulás sebessége egy általunk ki­választott értéket elér, a 34 vagy 35 határértékkap­csolók egyike működni kezd és működésbe hozza a 17 beavatkozó egységet, amely azután a 4 program­szabályozó megfelelő vezérlését látja el. Az átalaku­lás befejeződésekor a 9 hőmérsékletkülönbség képző egység kimenetén a jel a 34 és 35 határértékkapcsolók által meghatározott hiszterézisen belül lesz. Ekkor a 36 határértékkapcsoló működésbe hozza a 38 jelfo­gót, amely egy pillanatra megszakítja a 37 Jelfogó ön­tartó áramkörét. Ekkor a 37 jelfogó záró érintkezője zárja a 41 szervomotor körét, és a kompenzáció is­mételten működésbe lép. Az alapvonal eltolódás tet­szőleges irányú lehet, mivel a 41 szervomotor olyan 32 egyenfeszültség forrásra van kapcsolva, hogy mind­két irányban képes kompenzálni. Az átalakulások okozta entalpiaváltozások meny­­nyiségi meghatározására DTA-készülék helyett a dif­ferenciál scanning kalorimé tereket, a továbbiakban DSC-t is lehet alkalmazni. Erre látható egy példakénti kiviteli alak a 9. és 10. ábrákon. A 9. ábrán látható az ismert, a 10. ábrán a találmány szerinti megoldás. A DSC a DTA készüléktől csupán abban különbözik, hogy a referencia anyag mintatartója a hagyományos mérések esetében üres marad, és a mérés során nem a mintának, hanem a mintatartónak a hőmérsékletét mérik. A DSC az átalakulás entalpiaváltozásán túlme­nően a minta fajhőváltozását is méri. Ha azonban a míntatartóba a mintával közel azonos hőkapacitású referencia anyagot helyezünk el, akkor a DSC-vel is szabályos DTA görbe vehető fel. Eltér még a két rendszer abban ’is egymástól, hogy a DSC kettős fűtőrendszerrel van kiképezve. A 9. ábrán látható tehát az ismert megoldás, ahol a 25 és 26 tartóelemekben van a 23 minta és a 24 re­ferencia anyag elhelyezve, és mindkettőt egy hőszi­getelő 3 kemence veszi körül. A 3 kemence hőmér­sékletét 29 alapfűtőelem egyenletes sebességgel nö­veli úgy, hogy a fűtés sebességét a 4 programszabályo­zóval állítjuk be. Mikor a 23 mintában átalakulás megy végbe, a 23 minta és a 24 referencia anyag, ille­tőleg az eredetileg az üres 26 tartóelem között hő­mérsékletkülönbség lép fel. Ezt azonban a 27, illet­ve 28 sebédfűtőelem, amely a 29 alap fűtőelemtől függetlenül működik, megakadályozza. Endoterm át­alakulás esetén az első 27 segédfűtőelem, exoterm át­alakulás esetén a második 28 segédfűtőelem által le­adott hő foga a hőmérsékletkülönbséget kompenzál­ni. A 23 minta és a 24 referencia anyag, illetőleg a 25 és 26 tartóelemek hőmérséklete tehát minden pil­lanatban gyakorlatilag megegyezik. Ugyanúgy el vannak helyezve itt is 5 és 6 hőmérsékletérzékelők, amelyek a példakénti kiviteli alaknál ellenállásmérők, amelyek változtatható 30 ellenállással és 32 egyen­­feszültségforrással vannak hídba kapcsolva, és az 5 és 6 hőmérsékletérzékelők közös pontja és a 30 ellenál­lás csuszkája van a 9 hőmérsékletkülönbség képző egységre csatlakoztatva, amely 7 hőmérséldetmérő műszerre, valamint 10 regisztrálóra van kötve. A 23 minta hőmérsékletét további 42 hőelem méri, és 7 hő­mérsékletmérő jelzi ki, adott esetben a 10 regisztrálón is. A 9 hőmérsékletkülönbség képző egység kimenete 31 határértékkapcsolón keresztül van a 27 és 28 se­gédfűtőelemek által leadott és a 23 minta, illetve 24 referencia anyag által felvett hőmennyiség időbeni változását regisztrálja. Az így kapott görbe tehát lé­nyegében megegyezik a DTA-görbével. Ennek a berendezésnek a DTA készülékkel szem­ben az az előnye, hogy a 27 és 28 segédfűtőelemek teljesítményének mérésével kényelmesebben és pon­tosabban lehet az átalakulások okozta entalpiaválto­­zást mennyiségileg meghatározni. A 10. ábrán a találmány szerint kiképzett kvázi­­-statikus hőmérsékletszabályozó rendszer látható DSC-hez, a DTA-készülékkel megvalósított rendszer analógiájára. A 9 hőmérsékletkülönbség képző egység kimenete egyrészt továbbra is el van vezetve a 31 ha tárérték kapcsolóhoz, másrészt pedig egy 13 differen­ciáló tagon, 17 beavatkozó egységen keresztül a 4 programszabályozóhoz. A 9 hőmérsékletkülönbség képző egység 7 hőmérsékletmérő műszer segítségével van a 10 regisztrálóra csatlakoztatva. A 27 és 28 se-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents