194394. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezetékben áramló közegek pillanatnyi sebessége (mennyisége) és egy beállítható sebességi (mennyiségi) határérték viszonyának mérésére, jelzésére és/vagy a pillanatnyi értékek korlátozására
1 194.394 2 Icczik be, ahol az elmozdulás mértéke arányos az áramld közeg sebességével, és ami ezzel egyenértékű, az időegység alatt átáramló közegmennyiséggel, így a fojtóelem helyzete a közegáramlás sebességétől függ; tehát a fojtóelem helyzetének érzékelésével az áramló közeg sebességétől (az időegység alatt átáramló közeg mennyiségétől) függő jelet nyerhetünk. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy az elmozdulást kiváltó erővel ellentétes irányú állandó (konstans) értékű erő megválasztásával és a fojtóelem elmozdulásának határolásával (véghelyzetének pontos meghatározásával) olyan eszközt nyerhetünk, amelynél az elmozdulás érzékelésével, és a fojtóelem helyzetének a meghatározott véghelyzethez való viszonyításával nyert jel nem az áramlási sebességgel (közegmennyiséggel), hanem ennek a sebességnek (közegmennyiségnek) egy meghatározott határértékhez való viszonyával lesz egyértelmű függvénykapcsolatban, amely tehát egy sebességi (közegmennyiségi) határérték és a tényleges pillanatnyi sebesség (mennyiség) értéke közötti arány közvetlen érzékelésére alkalmas (áramlási aránymérő). Társult ehhez a felismeréshez annak további felismerése is, hogy ha a fojtóelem elmozdulásának határolására egy szelep ülés szolgál, és a fojtóelemet is tartalmazó elmozduló szerkezetet egy szeleptányérral (általánosságban: záróelemmel) látjuk el, akkor a kialakított berendezés a határérték elérésekor (tehát a 100%-os arány érzékelésekor) egyben az áramlást megszünteti, záróelemként is működik, és ha ez a zárás egyszer bekövetkezett, akkor a szerkezet a zárt állapotot akkor is fenntartja, ha a záróelem utáni vezetékszakaszban a körülmények megváltoznak, mert az áramló közeg nyomása teljes egészében záróirányban érvényesül. A találmány szerinti berendezés legáltalánosabban megfogalmazott alakja tehát az, hogy egy egyenes csőszakaszban a cső tengelye irányában pl. rugó ellenében elmozdulni képes helyi ellenállást pl. mérőperemet helyezünk el, az elmozduló szerkezeti elemet záróelemmel látjuk el, és a véghelyzetet képviselő helyen szelepülést alkalmazunk, ekkor az elmozduló szerkezet elem mindenkor elfoglalt helyzete egyértelmű fügevénykapcsolatban van a sebességi (mennyiségi) határérték és a pillanatnyi sebesség (mennyiség) viszonyával, tehát az elmodulást a viszonyszám érzékelésére használhatjuk fel, a határérték elérésekor pedig bekövetkezik az áramlás lezárása, mechanikusan, minden irányítástechnikai elemtől függetlenül. A találmány szerinti berendezés néhány kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés legáltalánosabbnak jelzett alakjának működési elvét tünteti fel, a záróelemek ábrázolása nélkül, metszetben, mágneses jelkivezetés alkalmazásával, a 2. ábra mechanikus működtetésű berendezést tüntet fel, amely a beállított határérték elérésekor az átömlési keresztmetszetet az eredetinek meghatározott hányadára csökkentő kapcsolást végez el, a 2a. ábra a 2. ábrán látható berendezés A-A metszetét, a 2b. ábra a 2. ábrán látható berendezés B-B metszetét tünteti fel, a 3. ábra membrános berendezést tüntet fel, amely a határérték túllépésekor az átömlési keresztmetszetet teljesen lezárja, a 4. ábra membrános berendezést tüntet fel keresztmetszetszerfl vázlatban, amely a határérték túllépése esetén a teljes keresztmetszetet lezárja, 5. ábra az 1. ábrán ábrázolt dugattyús mérőelemmel ellátott mágneses jelkivezetésű berendezés tényleges kiviteli alakját tünteti fel, amely a határérték megközelítésekor figyelmeztető jelzést ad, a fogyasztás további növekedésekor előkészítő kapcsolást végez, majd a határérték elérésekor a keresztmetszetet úgy zárja le, hogy egyes fogyasztókat változatlanul a hálózatra kapcsol, 6. ábra a 3. ábrán ábrázolt membrános berendezés olyan kiviteli alakját tünteti fel vázlatban, amely a határérték túllépése esetén bizonyos - külön hálózatra kapcsolt - fogyasztókat továbbra is a hálózatra kapcsol, 7. ábra a 4. ábrán ábrázolt berendezés olyan kiviteli változatát tünteti fel vázlatban, amely egy külön hálózatra kapcsolt fogyasztó(ka)t függetlenít a berendezés működésétől. Az 1. ábrán feltüntetett elvi elrendezésnél az 1 csőben a 3 ütközőperemmel határolt helyzetű, a 2 furattal ellátott 7 dugattyú 6 nyomórugó rögzít ezen helyzetében. A 7 dugattyú a 4 mágnest is magában foglalja, amely az ábrán ábrázoltakkal ellentétben legcélszerűbben mágnesgyűrű lehet. Az áramló közeg a 9 bemeneten érkezik, és a 10 kimeneten távozik. Az 1 cső alkotója mentén van elhelyezve a cső tengelye irányában önmagában ismert módon elmozdíthatóan a 8 érzékelő, amely bármely önmagában ismert, a mágneses tér változásának (növekedésének) hatására jelét adó eszköz (indukciós tekercs, Reed-relé stb.) lehet. A 8 érzékelő mozgatószerkezetének rögzíthetőnek, sőt rögzített állapotában biztosíthatónak (pl. ólomzárral lezárthatónak) kell lennie. A 2. ábrán feltüntetett berendezésnél a 11 cső példaszerűen karimás kötéssel csatlakozik a hálózat csatlakozó elemeihez úgy, hogy a kimeneti oldalon a 15 formatestet is a csatlakozás segítségével rögzítjük. A 15 formatest, amelyet az A-A metszet segítségével keresztmetszetben is ábrázoltunk, a közepén a 19 vezetőtüskét viseli magán, el van látva az egymástól körgyűrű alakú résszel elhatárolt kis átömlési keresztmetszetű 17 átömlőnyílással, és a nagyobb keresztmetszeti területű 16 átömlőnyílással. A 15 formatest támasztja a 18 nyomórugót is. A 19 vezetőtüskére fel van fűzve a 13 átömlőnyílással ellátott 12 mérőperem, amelyet a B-B metszeten keresztmetszetben is ábrázoltunk. Ez a mérőperem all csőben szabadon elmozdulhat (a cső tengelye irányába), és a 15 formatest felé eső oldalán a tömítő peremmel ellátott 14 hengert viseli magán. A 15 formatest 20 pereme célszerűen tömítő-felülettel, illetve felületi bevonattal van ellátva. A 3. ábrán ábrázolt berendezésnél a 21 cső a 22 membránházhoz csatlakozik, amelyben a 25 átömlőnyílással és a 23 záróelemmel ellátott 24 membrán foglal helyet. A 22 membránház másik oldalán, a 29 cső előtt a 28 átömlőnyílásokkal ellátott 26 szeleptartón a 27 szeleptest található, amely a 23 záróelemmel tömör zárásra alkalmas, __ _________ A 4. ábrán ábrázolt berendezésnél a 22 membránházba csatlakozó 21 cső után a 36 átömlőnyílással; á 31 szeleptartóval ellátott 30 membrán található. A 31 szeleptartóhoz a 37 átömlőnyílásokkal ellátott 32 csonkakúp csatlakozik, amely a 33 záróelemet viseli magán. Ezzel szemben a kimenetet képező csőcsonkban a 39 átömlőnyílással ellátott 38 szeleptest van elhelyezve, amelynek 34 szelepülés a 33 záróelemmel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
