194386. lajstromszámú szabadalom • Tolókemence

1 194 386 2 horgonyok nyúlnak be, amelyek egyik végét a kemen­ce külső fém falához rögzítettük. A találmányt a mellékelt ábrákon bemutatott kivi­teli példák kapcsán ismertetjük közelebbről, ahol az 1. ábra a találmány szerinti tolókemence oldalné­zetét, a 2. ábra az 1. ábra szerinti A-B metszet felülnéze tét, a 3. ábra a 2. ábra szerinti C-D metszet elölnézetét, a 4. ábra egy égő- és bevezetett levegőegységgel ellá­tott füstgázkürtő nagyított nézetét, az 5. ábra a 4. ábra szerinti füstgázkürtő felülnéze­­tét, a 6. ábra a beszerelt görgős kemencékkel ellátott tolókemence oldalnézetét, végül a 7. ábra a beszerelt görgős kemencékkel ellátott tolókemence elölnézetét ábrázolja. Egy 1 tolókemence mindkét 2, 3 végén egy-egy 4, 5 ajtóval, pl. 6 égéstérbe vezető emelő- vagy billenő­­vágy tolóajtóval rendelkezik. A 6 égéstérben égeten­dő vagy egyéb módon hőkezelendő 8 anyaggal meg­rakott 7 tolókocsik vezethetők be és ki. Gyorségőként kialakított 11 égőket rendeztünk el 9, 10 hosszanti oldalfalakon. Az említett 11 égőket több, példában három, egymás felett, tehát függőleges vagy legalább megközelítően függőleges, 12 (pl. 12.1, 12.2, 12.3) sorokban rendeztünk el, éspedig olymó­don, hogy az egyik 12.1 ill. 12.3 sor beáramlása köz­vetlenül a 6 égéstérbe vezető 4, ill. 5 ajtó mögött az abban levő 73 tolókocsisor 71 elejénél és 72 végénél torkollik és a további 12.2 sor vagy sorok forró éghe­tő gázokat nyom vagy nyomnak be köztérbe a 7 toló­kocsik ill. azok égetendő 8 anyag közé. Az egymás után következő 12.1, 12.2, 12.3 sorokat hosszten­gely irányában nézve oldalirányban eltoltuk, úgy-' hogy az egyik 9 hosszanti oldalfal égőinek egy-egy 12 sora után a másik 10 hosszanti oldalfal égőinek 12 sora következik. Ilymódon érhetjük el a forró éghető gáz kényszeráramlását, valamint a jó cirkulációt a ke­menceborításon, amely annak gyors, egyenletes fel­hevítését eredményezi. Közvetlenül egy 12 sor mellett és előnyösen a leg­alsó 11 égő alatt a 13 tolókocsifelület magasságában egy 14 füstgázcsatornát vezetünk a 6 égéstérből ld. Ez a 14 füstgázcsatorna egy függőleges, a hozzátar­tozó 12 sor mllett a 9 iU, 10 hosszanti oldalfalon kí­vül elrendezett 15, (pl. 15.1, 15.2, 15.3) füstgázkür­tőbe torkollik. Az említett 15 füstgázkürtő' 11 égőn­ként egy 16 hőcserélővel ill. hőcserélőrendszerrel ren­delkezik, amelyben példaképpen 17 csövek egy köte­­gét a mindenkori 11 égő magasságában vezetünk ke­resztül. A hideg frisslevegőt egy 18 elosztóból vezet­jük be a 17 csövek kötegén keresztül egy í 17 csövek bemeneti végén elrendezett 19 hideglevegőgyűjtőbe. A felhevített levegő a 17 csövek másik végén egy 20 meleglevegőgyűjtőbe lép be, majd onnan közvetlenül a hozzárendelt 11 égőhöz vezetjük^ A 15 füstgázkür­tök Felett egy-egy 21 füstgáz fedelet rendeztünk el, a7 melyek egy 22 füstgázgyűjtőbe és onnan a szabadba vezetnek. A 22 füstgázgyűjtőben egy önmagában ismert ki­alakítású 23 füstgázkatalizátor helyezhető el egy o­­lyan helyen, ahol a katalizátor eléri, de nem lépi túl üzemi hőmérsékletét. A 23 füstgázkatalizátor a füst­gázok katalitikus utánégetésére szolgál a még éghető alkotórészek, pl. nitrogénmonoxidok és szénomono­­xidokkiküszöbölésére, vagy lényeges csökkentésére. Egy közös 23 füstgázkatalizátor helyett minden egyes füstgázkürtőhöz saját kis 23 füstgázkatalizá­tor rendelhető, amint az az 1. ábra bal oldalán ábrá­zolt 21 füstgázfedélnél vonalkázva látható. Végül a füstgázgyűjtőben egy további 24 hőcseré­lőt rendeztünk el a meleglcvcgő vagy meleg víz számá­ra. Ahhoz, hogy a hevltési fázisban a frisslevegő gyors hevítése és a hevítendő vagy melegítendő 8 anyag esetleges illó alkotórészeinek elégése lehetséges le­gyen, minden 15 füstgázkürtőben alul egy 25 után­­égető (lásd 3. ábra) helyezhető el. így a füstgázban még meglévő éghető alkotórészek energianyerés cél­jából felhasználhatók. Ugyanakkor a termikus utáné­­getéshez pótlólag az utánégető felett bevezetett ener­gia a felette lévő hőcserélő után azonnal visszanyer­hető az égéslevegő hevítése céljára. Tehát füstgázkür­tők, hőcserélőrendszerek és termikus utánégetőrend­­szerek formájában a füstgázrendszerek térbelileg égő­soronként egy szerelt egységet képeznek. Ezen túl­menően egy frlsslevegő-bevezetőberendezés is elren­dezhető pl. 50 tolattyúk formájában. Amikor a 8 anyag hevítést fázisa vagy gáztalanító fázisa véget ér, a 25 utánégő kikapcsolható és az esetleges meglevő 50 tolattyúk szükség esetén lezárhatók. A találmány szerinti tolókemence működésmód­ja a következő: Először adott esetben mindkét 4, 5 ajtót ki kell nyitni és az egyik 4 ajtón keresztül a már égetett, kihűlt anyagot kivezetni és a 6 égéstér másik 5 ajtó­ján keresztül a zöld anyagot, tehát pl. égetetlen vagy előégetett kerámiát bevezetni. A 4, 5 ajtók beázárása után a 11 égőket és adott esetben a 25 utánégőket be­kapcsoljuk. Eközben mindenekelőtt levegőfölösleget alkalmazunk, hogy elkerüljük a gyors hevülést. A ki­lépő éghető gázok gyors sebességei gyorsan eloszta­nak a jó cirkuláció következtében a kemencében levő jó hőátadás mellett és füstgázokat a 14 fíistgázcsa­­tomákon keresztül a 15 füstgázkürtőbe lépnek. Eköz­ben a füstgázokat adott esetben a 25 utánégők telje­sen elégetik. A 16 hőcserélőkön való átlépéskor a 17 csövek és ezeken keresztül a nyomás alatt átpréselt frisslevegő példaképpen 500 °C-íg felhevülnek. A bel­ső hőmérséklet növekedésével a levegőfölösleg csök­kenthető és végül akár levegőhiánnyal csökkentve é­­gethető. Időközben a 25 utánégő kikapcsolható. A simára égetés után a 11 égők kikapcsolhat ók és a 8 anyag a kemencében lehűthető. A sugárzási veszteségek további csökkentése cél­jából az 1 tolókemence 26 belső falrészét egy pl. alumíniumoxid és/vagy alumíniumszililtát és/vagy cir­­konoxid alapú nagy hőállóságú öntartó 27 kerámia­­-rostfallal láttuk el és egy 28 külső falrészben kevésbé hőálló 29 ásványi rostos fonatokat, pl. szilikátalapú kőgyapotot helyeztünk el. A külső falak pl. acélból állnak. A kemenceszigetelés kettőnél több ilyen szige­telő rostos anyagrétegekből is állhat, amelyek hőálló­sága előnyösen kívülről befelé növekszik. A rétegek egyes, hézag nélkül egymás mellé helyezett kocka­­alakú modulokból állnak és az egyes rétegek olymó­don vannak összeragasztva, hogy az egyes rétegek fu­gáit egymáshoz képest eltoltuk. Ragasztóanyagként olyan cementalapú vagy kerámiakötőalapú ragasz­tókat alkalmaztunk, amelyek mindenkor a kemence­falban beálló hőmérsékletgradiensnek felelnek meg. Az acél külsőfallal való kötéshez a külső falon kör­mökkel vagy kampókkal stb. ellátott tartóhorgonyo­kat saját végüknél fogva rögzítettünk, amelyek a ke-^ menceszlgetelésbe benyúlnak és azokban lehorgonyoz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents