194378. lajstromszámú szabadalom • Nyomásporlasztásos olajégő rendszer tüzelő-, ill fáradtolajok eltüzeléséhez
9 194.378 2 A találmány tárgya olyan nyomásporlasztásos olaj égő rendszer tüzelő-, illetve fáradt olajok eltüzeléséhez, mely lehetővé teszi az olajelőmelegítő szivattyú előtti elhelyezését, illetve biztosítja a fúvókatartó előszellőztetési idő alatti felfűtését, majd melegen tartását. Mint az irodalomból és a gyakorlatból is ismeretes a tüzelő-, illetve a fáradt olajok jó porlasztásához, gyújtásához, illetve eltüzeléséhez a vizkozitásuk 1,2—1,5 °E-on való biztosítása szükséges. A tüzelő-, illetve fáradt olajok ezen vizkozitást csak megfelelő - összetételűktül függően - hőmérsékleten kb. 20-80 °C között érik el. Ezt a vizkozitást a környezeti hőmérséklettel függetlenül - tehát negatív környezeti hőmérséklet esetén is — biztosítani kell, már az előszellőztetés ideje alatt annak érdekében, hogy a gyújtás, majd a további üzemelés biztonságos legyen. Fentiek biztosítása többféle ismert megoldással lehetséges. Például szivattyú után elhelyezett nagy nyomású előmelegítő ésutána két egyenes működésű egy utú mágnesszelep beépítésével, mikoris az előszellőztetési idő alatt az a mágnesszelep van nyitva, amelyik az olajáramlását a kettősfalú fúvókatartó felé biztosítja, majd az előszellőztetési idő lejárta urán fenti mágnesszelep lezár és az olaj áramlása a fúvóka felé történik a másik mágnesszelep nyitása következtében. Lehetséges megoldás tűszelepes fúvókák alkalmazásával is, mikor a második mágnesszelepet a tűszelep fúvóka helyettesíti, melynek tűszelepét húzómágnessel kell működtetni akkor, mikor lejár az előszellőztetés ideje. Lehetséges megoldás még a fúvókatartó és a csővezetékek villamos fűtése is. Az ismert megoldások hátránya, hogy költséges, nagy nyomású olajmelegítő alkalmazását teszik szükségessé, mert a nyomásporlasztásos tüzelő- és fáradt olaj eltüzelésére alkalmas olajégőknél a szivattyú utáni szükséges nyomás 10—20 bar között van olajminőségtől függően, s ezért az olajelőmelegítőt minimum 40 bar nyomásra kell méretezni. A villamos fűtés alkalmazása azért hátrányos, mert további segédenergiát — villamosáramot —igényel, A fenti hátrányok kiküszöbölésére létrehozott találmány szerinti nyomásporlasztásos olajégő rendszer tüzelő-, illetve fáradt olajok eltüzeléséhez, melynek ismérve az, hogy az egyébként ismert kettősfalú fúvókatartó fűtéséhez a szivattyú előtt elhelyezett olajmelegítőtől már a felmelegedett olaj a szivattyú visszafolyó ágától áramlik az égő előszellőztetési, illetve a teljes működési ideje alatt biztosítva a fúvókatartóban lévő olaj felmelegedését, illetve megfelelő hőmérsékleten tartását. A találmány nyomásporlasztásos olajégő rendszer tüzelő, illetve fáradt olajok eltüzeléséhez, amely sorbakapcsolt olajelőmelegítőből, elzáró szerelvényekből, olajszűrőből, olajszivattyúból, fűtőüreggel ellátott kettősfalú fúvókatartóból, fúvókából, gyújtóelektródából és csővezetékekből áll olyan kialakítással, hogy a kettősfalú ágába van kapcsolva. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a mellé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55_ 1 db ábra kelt rajz 1. sz. ábráján mutatjuk be. Az olaj a tartályból jövő 1 vezetéken áramlik a 2 olajelőmelegítőbe, melyben a villamos fűtőelemen kívül a 3 indító és 4 szabályozó thermosztátok helyezkednek el. Innen az olaj egy 5 elzáró szerelvényen keresztül 6 olajszűrőn és hőhatásra önműködően záródó 7 szelepen át 8 flexibilis tömlőn keresztül áramlik a 9 olajszivattyúba. Működése úgy történik, hogy feszültség alá helyezés után az olajmelegítőben lévő villamos fűtőelem fűteni kezd, az olaj melegszik, mikor elérte az induláshoz a 3 indító thermosztáton előre beállított hőmérsékletet, automatikusan elindul az elektromotor, melynek tengelyére ismert módon ékelt ventilátor szállítja a levegőt a 15 keverőfejbe, s egyidejűleg - ugyancsak ismert módon — tengelykapcsoló közbeiktatásával - forgómozgásba kezd a 9 olajszivattyú is, és megindul a felmelegedett olaj áramlása a 17a fűtőüreggel ellátott a kettősfalú 17 fúvókatartóhoz a 12 összekötő csövön át, onnan vissza a tartályba a 18, 8 és 23 csöveken át, miközben program szerint a tűztér előszellőztetése történik. Ez alatt az idő alatt az áramló olaj felmelegítí a fúvókatartót, s annak belső csövében lévő olajat a porlasztási vizkozitásnak megfelelő hőmérsékletre, lehetővé téve a keverék gyulladását. Ez az előszellőztetési idő után következik be, mikor kinyit a 10 mágnesszelep és az olaj egy 11 vezetéken keresztül a 13 fúvókához áramlik. A gyújtószíkra a 16 gyújtóelektródák között jelenik meg a 10 mágnesszelep nyitásával egyidejűleg. A láng stabilitását a 14 torlasztótárcsa biztosítja. \ példaképpeni bemutatott olajégő recirkulációs rendszerű fúvókával rendelkezik, alkalmas hárompontú teljesítményszabályozásra. A szabályozás - már ismert módon - a 19 visszafolyó ágba épített 20 mágnesszelep, 21 torlóelem, illetve 22 visszacsapó szelep működésbe lépésével történik. A visszafolyó olajat - ismert körülmények között — lehet közvetlenül a 24 olajmelegítő elé is vezetni. A találmány szerinti megoldás természetesen egyszerű nyomásporlasztásos olajégőkhöz is alkalmazható Szabadalmi igénypontok 1. Nyomásporlasztásos olajégő rendszer tüzelő-, illetve fáradt olaj eltüzeléséhez, amely sorbakapcsolt olajelőmelegítőből (2), olajszűrőből (6), elzáró szeszerelvényekből (5, 7, 10) olajszivattyúból (9), fűtőüreggel (17a) ellátott kettősfalú fúvókatartóból (17), fúvókából (13), gyújtóelektrodából (16) és csővezetékekből (1, 18, 11, 12,23) áll, azzaljellemezv e , hogy a kettősfalú fúvókatartó (17) fűtőürege (17a) az olajszivattyú (9) visszafolyó ágába (19) van kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti olajégő rendszer tüzelő, illetve fáradt olajok eltüzeléséhez, azzal jellemezve, hogy az elzáró szerelvény (5), az olajszűrő (6) és a hőhatására önműködően záródó szelep (7) az olajelőmelegítő (2) és az olajszivattyú (9) közé kerül beépítésre. Kiadja: Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó : Himer Zoltán KÓDEX 2
