194353. lajstromszámú szabadalom • Berendezés termek sík padozatának lépcsőzetesen emelkedő nézőtérré alakítására
1 194.353 2 A találmány tárgya: berendezés termek sík padozatának lépcsőzetesen emelekedő nézőtérré alakítására. A terem padozata a széksoroknak - vagy más funkciónak - megfelelő szélességű sávokra van osztva. A padlósávok önhordók és pontosan illeszkednek egymáshoz. A padlósávok alatt párhuzamosan futó gerendapárok vannak, amelyek csuklópárral kapcsolódnak a padlósávokhoz olymódon, hogy az egyes padlósávok alatti csuklópár egyik eleme az egyik gerendához, a másik eleme a másik gerendához kapcsolódik. A gerendapárok egy pontja csuklóval van megtámasztva olymódon, hogy a gerendapár egyik elemét megtámasztó csukló olyan távolságban van a gerendapár másik elemét alátámasztó csuklótól, mint a padlóelemek alatti csuklópáiok elemei közötti távolság. A csuklópároktengelyei általmeghatározott síkok a padozat minden helyzetében párhuzamosak egymással,vagy egybeesnek. Alaphelyzetben a padlóelemek síkot alkotnak. A tartógerendapárok csuklótengelyei körüli elmozdítására a padlóelemek is elmozdulnak és lépcsőzetesen lejtőssé teszik a terem padozatát úgy, hogy a padlóelemek felső síkjai párhuzamos helyzetben maradnak, amit a csuklópárok fent leírt elhelyezkedése biztosít. A mozgató berendezés bármilyen megoldású lehet (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus stb) és összekapcsolása a tartógerendákkal önmagában ismert módon történik. Előadótermek, művelődési házak nagytermeinek többcélú hasznosítása gyakran felmerülő igény. Amíg a rendezvények egyik csoportja vízszintes padlót igényel (táncos rendezvények, kiállítások, stb), addig másfajta rendezvényekhez, a jó látás és hallás biztosításához a széksorokkal berendezett nagyterem padozatának lejtősnek kell lennie (különféle előadások, zenei programok, filmvetítések stb.). A legtöbb esetben az egymást váltó különböző típusú rendezvényeket egyetlen helyiségben kell megtartani, ezért már korábban is többféle megoldás született a nagytermek sík padozatának lejtős nézőtérré alakíthatóságára. A megoldásoknak alapvetően két típusa ismert, Az egyik csoportba azok sorolhatók, ahol a fixen megépített padlóra helyezett dobogóelemekkel alakul ki a lejtős nézőtér. A dobogóelemek lehetnek merevek, összecsukhatók, egymásba tolhatok stb. Ezekenek a megoldásoknak nagy hátránya az, hogy tulajdonképpen dupla padlószerkezetet kell hozzá elkészíteni, a nézőtér felépítése és bontása munkaigényes, továbbá a dobogóelemeket használaton kívüli időben — külön tárolótérben kell raktározni. A másik csoportba tartozó megoldásoknál a terem padozatának valamilyen segédszerkezet segítségével történő mozgatása révén teszik alkalmassá a különböző típusú használatra. Legegyszerűbb az a megoldás, amikor az egész padozatot egy tengely körüli elforgatással, vagy egyik végének emelésével — süllyesztésével — alakítják át lejtős nézőtérré. A megoldás hátrányaiTliogy a padőzatdőlésszöge kis fiatárok között változtatható, amivel egy meredeken megdöntött padozaton nehéz közlekedni, továbbá speciális kialakítású bútorzatot igényel. Jobb megoldásnak bizonyult a lépcsőzetesen lejtőssé vagy emelekedővé történő átalakítás, mert azon egyszerűbb közlekedni és ugyanaz a bútorzat használható, mint a vízszintes padozatnál, hiszen az egyes padlóelemek továbbra is vízszintesek maradnak. A padozat mozgatása többféle elv szerint történhet. Egyik ilyen az, amikor az egyes padlóelemeket egy-egy önálló mozgatószerkezetre helyezik és külön-külön süllyesztik, illetve emelik a jcellő helyzetbe. Ennek hátránya, hogy igen bonyolult és költséges berendezést igényel, ezért nézőtereknél ritkán alkalmazzák, inkább színpadok mozgatására használják. Egy másik megoldás szerint a terem padozatát padlósávokra bontják és ezeket egy speciális szerkezettel elmozdítva alakul Id a lépcsőzetesen emelkedő nézőtér. Ilyen megoldást ismertetnek a GB 1,405.548 lsz. és az FR 2306.319 lsz. iratok. Mindkettőnél egy csuklósán vagy görgősen megtámasztott gerendára egy-egy csuklóval vannak rászerelve a padlóelemek. A gerendák ferde helyzetbe állítása után a padozatok csukló körüli elfordításával kialakítható a lépcsőzetes nézőtér. A megoldások hátránya, hogy a gerenda ferde helyzetbe állításával egyidejűleg a padlóelemek nem kerülnek a kívánt helyzetbe, hanem azok együttmozgatására egy további segédszerkezet szükséges, amelyet a fenti iratok nem tartalmaznak. Találmányunkkal az ismert megoldások hátrányait kívánjuk kiküszöbölni. A találmányunk szerinti szerkezetnél a padlóelemek alatt párhuzamosan futó gerendapárokat alkalmazunk, amelyek csuklópárokkal kapcsolódnak a padlósávokhoz olymódon, hogy az egyes padlósávok alatti csuklópár egyik eleme az egyik gerendához, másik eleme a másik gerendához kapcsolódik. A gerendapár alátámasztó csuklóval van alátámasztva. A padlóelemek alatti csuklópár elemeinek tengelytávolságai azonosak a gerendapár elemeit alátámasztó csukló tengelyeinek távolságával, továbbá a csuklópárok tengelyei által meghatározott síkok a padozat minden helyzetében párhuzamosak egymással vagy egybeesnek. Ha a gerendákat az alátámasztó csukló tengelye körül elfordítják, akkor a padlóelemek elmozdulnak egymáshoz képest, de felső lapjaik párhuzamosak maradnak, így önműködően kialakul a használat szerint szükséges lépcsőzetesen emelkedő nézőtér. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzon szemléltetjük, amelyen az 1. ábra az egymáshoz illeszkedő padlóelemet, az azok alatt lévő gerendapárt, a padlóelemeket és a gerendapárt összekapcsoló csuklópárt, továbbá a gerendapárt alátámasztó csuklót ábrázolja a padozat alaphelyzetében. , 2. ábra az 1. ábra szerinti padozat és az alatta lévő szerkezetet ábrázolja a padozat lépcsőzetesen emelkedővé alakított helyzetében. Amint a rajzból látható az egymáshoz pontosan illeszkedő 1 padlóelemek 2/2^ csuklópárral vannak összekapcsolva az alattuk párhuzamosan futó 3,3' gerendapárokkal, a 3,3’ gerendapárok 5,5' csuklón támaszkodnak fel. A 1 padlósávok alatti 2,2' csuklópár 2 egyik eleme az 3 egyik gerendához, 2' másik eleme a 3' másik gerendához kapcsolódik, és a 2,2' csuklópárok tengelyeinek forgássíkra merőlegesen mért 6 távolsága megegyezik a 3,3' gerendapárokat alátámasztó 5,5' csuklók közötti 6 távolsággal, továbbá a 2,2' csuklópárok és az alátámasztó 5,5’ csuklók által meghatározott 7,7', 7" síkok a padozat minden helyzetében párhuzamosak egymással vagy egybeesnek. A sík padozatú terem lépcsősen emelkedővé alakítása úgy történik, hogy az aiaphelyzetben lévő 3,3' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
